A konferenciát Kruchina Károly (az Emberi Jogi Konferencia programsorozat egykori kezdeményezője), valamint Kavecsánszki Ádám (a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke) nyitotta, utóbbi jelentette be, hogy Gulyás Gergely végül nem tartja meg beszédét.

Tévesen használunk fogalmakat?

Szájer József azzal kezdte, a jogállamiság és az uniós intézmények viszonyáról szeretne beszélni, de terminológiai bevezetésként elmondta, az uniós szerződés tekintetében furcsa jogállamiságot emlegetni, helyette a szerződésszerűséget javasolja. A volt EP-képviselő úgy látja, a legnagyobb baj a sokszor tévesen használt szavakkal van. Ezek közül a jogállamot, a bíróságot és a parlamentet emelte ki.

• Szájer József a jogállammal összefüggésben kifejtette, az Európai Unió nem állam, hanem szuverén államok között létrejött nemzetközi szerződés, amely közös célok érdekében közös szabályokat, közös intézményeket hoz létre. Ha a jogállam téves kifejezését használják, akkor már nem egy ilyen szerződési konstrukciónak, hanem akaratuk ellenére is államnak tekintik, ami hiba.
• A volt képviselő a bírósággal kapcsolatban rámutatott, annak genetikai kódjában le van írva, hogy a döntéseivel a minél szorosabb unió felé haladást kell segítenie, nem az igazságra törekednie, mint egy hagyományos bíróságnak. A határozatok iránya előre meg van szabva.
• Az alapító szerződésekben gondosan kiválasztott, részleges hatáskörökkel bíró testület a parlament. Szájer József szerint könnyű eltévedni, mert a parlamentnek titulált társaság „kísértetiesen úgy viselkedik, mintha ő lenne a parlamentek királya”, miközben vitaidejének még 20 százalékát sem tölti a legfőbb parlamenti tevékenységgel, a jogalkotással.

Szájer József arra hívta fel a figyelmet, hogy már meg sem tudnak fogalmazni bizonyos problémákat, mert a nyelv feladja a harcot az értelmetlenséggel szemben a rossz, téves, félrevezető kifejezések használata miatt. A volt politikus azt javasolta, hogy vegyék vissza szavaikat és eredeti jelentéseiket, különben megfogalmazni sem tudják, hogy mi a problémájuk a hatáskörök elvonásával.

„Le is ráznak mindent magukról, mint kutya a vizet”

Szájer József kijelentette, az Európai Unió intézményei a jogállamiság nemes fogalmát kihasználva az őket létrehozó tagországoknak akarják megmondani, hogyan kell egy államnak működnie, miközben saját magukra vonatkozóan nem szeretik alkalmazni ezt, a saját jogsértéseikkel kapcsolatban le is ráznak mindent magukról, mint kutya a vizet.

Az embernek joggal támad az az érzése, hogy a dolgok normális rendjének felforgatása hatalmi célokat szolgál

– jegyezte meg a Szabad Európa Intézet igazgatója.

Jogállamisági eljárás az uniós intézmények ellen?

Szájer József előadása után pódiumbeszélgetéssel folytatódott a konferencia, a következő résztvevőkkel:

• Schiffer András (ügyvéd),
• Juhász Imre (az Alkotmánybíróság elnöke),
• Péterfalvi Attila (a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke),
• valamint Stumpf István (volt alkotmánybíró).

A beszélgetés házigazdája Tüttő Péter, az alapítvány brüsszeli képviselet-vezetője volt.

Itt az ideje annak, hogy jogállamisági vagy szerződésbetartási eljárást kell indítani az Európai Unió különböző intézményei ellen

– mondta Stumpf István.

„Ki mondta azt, hogy az uniós jog az elsődleges jog? Van erről egy reguláció?” – tette fel a kérdést a volt alkotmánybíró, jelezve, hogy ezt az Európai Unió Bírósága mondta ki. Stumpf István úgy látja, kiéleződőben van az a feszültség, ami a nemzetállami szuverenitás és az Európai Unió föderális struktúráinak túlterjeszkedése között van.

Juhász Imre azzal csatlakozott a beszélgetéshez, hogy volt egy nagy adag naivitás mindenkiben a közös Európával kapcsolatban, ráadásul az elmúlt húsz évben óriási változások történtek. Az Alkotmánybíróság elnöke rámutatott, eleinte még az volt a követendő, hogy módosítsák az alapszerződéseket, de alapvető szemléletbéli változás az uniós jogban, hogy már nincs szükség tagállamokra, helyettük tulajdonképpen a bíróság vette át ezt a szerepet.

Péterfalvi Attila jelezte, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság két alapjogot véd, az egyik a személyes adatokat érinti, a másik az átláthatóságot, a transzparenciát. A két jog védelme és uniós összefüggései szemben állnak egymással. Az adatvédelem területén irányelv és rendelet is van, sőt még egy új jogintézményt, az Európai Adatvédelmi Testületet is behozták.

Péterfalvi Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy azokon a területeken, amelyeken nincs uniós szabályozás, se rendelet, se irányelv, ott az EU megpróbálja politikai alapon, a jogállamisági eljárás keretében számonkérni a szabályok alkalmazását. Az átláthatóságra nézve nincs kötelező szabályozás, az Európai Bizottság azt mégis beemelte a jogállamisági mechanizmus keretébe.

Schiffer András elárulta, 2003-ban tudatosan nem ment el szavazni, mert nem hozták olyan információs helyzetbe a magyar választópolgárokat, hogy megalapozottan tudjanak dönteni Magyarország uniós csatlakozásával kapcsolatban. Az ügyvéd leszögezte, a jogállamiságra nem azért kell vigyázni, mert azt valaki elvárja Magyarországtól, sőt Schiffer Andrást nem is érdeklik a nyugati elvárások.

A jogállam önmagában fontos, a magyarokért fontos

– hangsúlyozta Schiffer András, aki kiemelte – függetlenül attól, hogy milyen furkósbotként használják a jogállamiságot –, fontos erről beszélni, védeni, és „szembenézni Magyarországnak a különböző idióta uniós jelentésektől függetlenül létező jogállami deficitjével”.

(Borítókép: Szájer József 2024. december 12-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)