Orbán Viktor azzal kezdte beszédét, hogy a hetet Amerikában kezdte, és Sopronban végzi, „minden jó, ha a vége jó”. „A pesszimistáknak mondom, ha nem jó, akkor az még nem a vége” – húzta alá a kormányfő.

Orbán Viktor arra emlékeztetett, napra pontosan három éve találkoztak utoljára, hogy megemlékezzenek a száz esztendővel korábbi népszavazásról, amikor Sopron és a környező falvak megmutatták, mit jelent a nemzethez való hűség. „Azt is megmutatták az önök elődei, hogy nem szabad beletörődni abba a sorsba, amit idegen hatalmak akarnak ránk erőltetni. Dicsőség Sopron városának” – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor azzal folytatta, hogy a nagyhatalmak a magyarságot a ránk erőltetett államhatárokkal elválasztották egymástól, ugyanakkor a magyarság erejét és jövőbe vetett bizalmát mutatja, hogy most is itt vagyunk, „él nemzet e hazán”.

Sőt, az I. világháború után az ellenségeink úgy döntöttek, hogy a magyarok legyenek kicsik és szegények. Ezt a sorsot mi sohasem fogadtuk el. Mindig azt akartuk, hogy Magyarország nagy és gazdag ország legyen, méltó régi, nagy híréhez. Ha elveszítjük a háborút, majd megnyerjük a békét. Minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük

– hangsúlyozta a kormányfő, aki történelmi tanulságként többek között azt vonta le, hogy „mi, magyarok mindig rajtavesztettünk, ha civilizációs határvonalakhoz szorítottak bennünket”, Sopron pedig akkor élte története legnehezebb korszakát, amikor onnan pár kilométerre húzódott a vasfüggöny, „megtöbbszörözve Trianon minden tragédiáját”.

Orbán Viktor úgy látja, hogy Sopron térsége nem csak az északot és a delet, hanem a keletet és a nyugatot is összeköti, itt lépnek át a Kárpát-medencéből az Alpok vidékére. Ami pedig igaz Sopronra, az igaz Magyarországra is: csak akkor tud fejlődni, ha képes kihasználni kedvező földrajzi helyzetét, ha nem elzárja, hanem összeköti magát az őt körülvevő világgal. Ehhez élénk politikai, gazdasági, valamint fizikai kapcsolatok kellenek, többek között repterek, vasutak, hidak és utak.

„Mindannyian léphetünk nem egyet, hanem akár kettőt is előre”

A miniszterelnök leszögezte, felteszik Magyarországot a térképre, „nem is akárhova, hanem ahova való, Európa közepére”. 2010 óta 4200 milliárd forintot fordítottak közúti fejlesztésre, az M85-össel együtt már tíz gyorsforgalmi út éri el az országhatárt, ez a szám 2010-ben három volt. Orbán Viktor rámutatott: Románia schengeni csatlakozása és az M85-ös átadása után „összekötöttük a burgenlandi magyarokat az erdélyi magyarokkal”, ráadásul az út tervezője és kivitelezője is magyar. A kormányfő megjegyezte, már csak az hiányzik, hogy a másik oldalról is elérjen ide az autóút „nem bonyolódunk az osztrák belpolitikai események elemzésébe, de változásokat remélünk ott is”.

Orbán Viktor ezután több leendő útfejlesztést említett, majd közölte: jelenleg tíz négysávos gyorsforgalmi út éri el az országhatárt, ez tíz éven belül tizenkilencre emelkedik. Jövőre több mint háromszáz beruházást indítanak, és végül elérik a céljukat: „Magyarország valódi kapcsolódási ponttá, kereskedelmi és elosztóközponttá válik Európában”.

A kormányfő kitért arra is, hogy 2025-ben az a tervük, hogy félretolják a háború felhőit az égről, és a magyar gazdaságnak is fantasztikus éve lehet. Megkezdi működését a BMW, a CATL és a BYD, elindul a Demján Sándor Program, támogatják a családokat, emelkednek a bérek, sőt „a következő három évben soha nem látott minimálbér-emelés vár Magyarországra”.

Mindannyian léphetünk nem egyet, hanem akár kettőt is előre. Aki kételkedik, annak álljon itt bizonyítékul ez az út. Vállaltuk, belevágtunk, és megcsináltuk

– zárta beszédét Orbán Viktor.

(Borítókép:  Orbán Viktor miniszterelnök (k) beszédet mond az M85-ös autóút és a Bécsi-dombi alagútpár ünnepélyes átadásán 2024. december 14-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI )