„Nehéz lenne Magyar Péterrel értelmiségi vitát folytatni, mert amióta mint Vargáné megjelent a politika porondján, még csak ordítani hallottam” – fogalmazott Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, valamint a XX. és XXI. Század Intézet főigazgatója az Ötpontban című új podcastműsor első vendégeként.

A Széchenyi-díjas magyar történésznek feltették a kérdést, hogy mit gondol a Nyugat hanyatlásáról, valamint Magyarország, illetve az elit helyzetéről az alakuló új világrendben, de szóba került ezek befolyásoló hatása is a Fideszre, a kormánypárt politikájára, sőt szó esett a fideszes utánpótlásról, Szájer Józsefről, Magyar Péterről, de még Schmidt Mária fiáról, Ungár Péterről is.

Schmidt Mária az interjúban többek között arról is beszélt, hogy

• Bár többször a Fidesz főideológusának nevezték, úgy látja, hogy többen vannak azok, akik a kormánypárt körül „szellemi munkát végeznek”. Arra a kérdésre, hogy kijelentéseit mennyire egyezteti Orbán Viktor miniszterelnökkel, úgy válaszolt, még soha nem fordult elő, hogy bárkivel egyeztetett volna, valamint tagadta, hogy a Fideszt központosított kommunikáció jellemezné.
• Új könyve, a Világrendetlenség apropóján a Nyugat hanyatlásáról elmondta, hogy szerinte „mindenkiben van egy bizonytalansági, egy elbizonytalanodási érzés”, ugyanis szavai szerint „az életszínvonal megtorpanása”, valamint a „városok lepusztulása” Nyugat-Európában szemmel látható. Elárulta, hogy Magyarországon kívül délre – kiemelten Olaszországba vagy Dél-Amerikába – menne, de „eszébe nem jutna”, hogy nyugatra vagy északra induljon. Ennek alapjaként nem a gazdasági vagy társadalmi helyzetet tekinti, sokkal inkább, hogy „a tenger ott van, meg a napsütés, meg a gyönyörű építészeti emlékek”. Németországba és Svédországba az eső és a hideg, valamint a tőle távol álló életstílus miatt nem menne. Szerinte ha az Európai Unió így halad, tíz év múlva elképzelhető, hogy már nem is fog létezni.
• Kínáról elmondta, hogy eddig mindig csak a történelemkönyvekből olvasott az országról, de ottjártakor meglepte a barátságos fogadtatás, ahogy „például csupa olyan süteményt készítettek, ami vagy a Puskásnak a labdája volt, vagy egy Rubik-kocka volt, vagy magyar dalokat játszottak nekünk”. „Tehát olyan szinten tiszteltek meg minket, miközben nem vagyunk akkorák, mint egy közepes kínai város” – tette hozzá. Úgy gondolja, hogy tízmilliós országként nem feladatunk, hogy „beszóljunk” Kínának vagy Oroszországnak, „mi a Nyugatnak azért szólunk be, mert annak a részei vagyunk”.
• Az Egyesült Államokkal kapcsolatban úgy érzi, hogy Európa teljesen kiszolgáltatott lett Amerikának, nemcsak a védelmi politika és a védőernyő, hanem az energia tekintetében is. Várakozásai szerint politikai kinevezett amerikai nagykövet érkezik David Pressman helyére, akivel többször is találkozott, és jó hangulatú beszélgetéseket folytattak.
• Előkerült Orbán Viktor miniszterelnök és a horvátországi nyaraló esete is, amellyel kapcsolatban tömören kijelentette, hogy „meghívtam, és eljött”. „Ott vagyok ’90 óta mellette. Hát most mi ebben a különleges dolog? Mi, mások nem hívják meg a barátaikat, vagy nem nyaralnak közösen, vagy mi ebben a különleges?” – tette fel a kérdést, majd egyértelműen kijelentette, hogy a kormányfőt barátjának tartja.
• Magyarországon régi elitnek tekinti azokat, akik még a Kádár-rendszernek a végén jutottak pozícióba, majd azt meg is tudták tartani. Úgy látja, hogy „azért játszik még mindig említésszinten szerepet ez az egykori SZDSZ-es vagy SZDSZ-közeli vagy SZDSZ–MSZP-közeli elit, mert nem mutatkozik az új”. „Én mindenkivel tudnék vitatkozni, de kivel? Hát nem tudok olyan szereplőt, akivel tudnék vitatkozni” – jelentette ki Schmidt Mária. Úgy látja, hogy ellenfeleik csak a gyűlöletben veszik fel a versenyt, miközben „nem mernek egy nyílt vitára kiállni, mert attól félnek, hogy ott alulmaradnak, vagy legalábbis nem maradnak alul, de nem győznek”.
• A vitával kapcsolatban előkerült a Menczer Tamás–Magyar Péter-„vita” is, itt egyértelműen kijelentette, hogy „nehéz lenne Magyar Péterrel értelmiségi vitát folytatni, mert amióta mint Vargáné megjelent a politika porondján, még csak ordítani hallottam”. „Hát semmi mást nem csinál, mint mindent leszaroz, és ordít. Hát most erre, hogy mi a jó válasz, azt nem tudom. De az biztos, hogy az ordítást ő kezdte el” – mondta a történész. Szerinte nem várható Orbán Viktor–Magyar Péter-vita, szavai szerint „ahhoz neki bizonyítania kéne, hogy, mondjuk, Orbán Balázzsal szemben helyt tud-e állni”, de idesorolta még Lázár Jánost, valamint Gulyás Gergelyt is. „Akkor mit akar Orbán Viktortól? Nevetségessé akarja tenni magát ország-világ előtt öt perc alatt? Hát hagyjuk már! Hát azért valamit mutatnia kéne, nem? Mert még egyszer mondom, eddig még a vitakultúrában nem jeleskedett” – fejtette ki véleményét.
• Véleménye szerint a régi ellenzék Márki-Zay Péterrel szűnt meg, most pedig semmi nem történik, csak Márki-Zay Péter helyét átvette Magyar Péter. „Ott megtörtént, ott meghalt az ellenzék, mert nem tudott saját magából kiállítani egy jelöltet” – tette hozzá, utalva a 2022-es választási eredményekre. Nem tudja kijelenteni, hogy Magyar Péter pártja egy ellenzékként jelenne meg, ahogy mondta, „én egyelőre egy embert látok”. „Mögötte látok még ilyen különböző bábukat, akiknek le van ragtapasszal ragasztva a szájuk, és még nem mondtak egyetlenegy mondatot sem” – mondta. Szerinte a Tisza Párt eredményeiben az látszik, hogy van egy tábor, „amelyik már Márki-Zay Péterrel együtt elvesztette a pártjait, és az valahova szavazni akart, és szavazott erre a fiúra, akiről nem tud semmit, és olyan emberekre, akikről szintén nem tudnak semmit”. Magyar Pétert már egyszer látta, de még egy mondatot sem beszélt a Tisza Párt elnökével, „és ez szerintem jó így”.
• A kegyelmi ügy szerinte nem okozott megrendülést a Fideszben, azóta már beszélt is Novák Katalinnal. Szájer József ügyéről úgy fogalmazott, hogy „az egy magánéleti hiba volt, amiért súlyosan megfizetett, és föl kellett adnia a politikai karrierjét, de az nem jelenti azt, hogy nincs helye a magyar tudományos és közéletben valakinek, aki hibázott egyszer a magánéletében”. „Szájer József az egyik legtehetségesebb, legképzettebb, legokosabb, legintelligensebb és legnagyobb harcosa a közösségünknek” – fogalmazott, hozzátéve, hogy „most egy másik oldalon fog harcolni, nem a politika oldalán, hanem a szellemi életben, a tudomány és az alapítványi világban”. „Az, hogy ő megsértette a Covidnak az előírásait, az nem egy olyan súlyú dolog, ami után, négy év után még magyarázkodnia kell” – jelentette ki a történész.
• A Fidesz utánpótlásáról szóló kérdésre adott válaszában arról beszélt, hogy szerinte a fiatalok számára a politikai szerepvállalás nem vonzó, nem gondolja, hogy ez egy fideszes specifikum lenne. „Úgy látom, hogy mindenhol probléma van az utánpótlással. Nagyon nehéz életük van a politikusoknak” – mondta.
• Fia, Ungár Péter politikai ambícióiról úgy fogalmazott, hogy ellenzékisége azért alakulhatott ki, „mert én vagyok az anyja”. „Hát azért csak lázad az anyja ellen” – fejtegette, de megemlítette, hogy ez akkor is probléma lenne, ha Ungár Péter a Fidesz sorait erősítené. „Természetesen ő mást gondol egy csomó dologról, mint amit én gondolok. Hát nem egyezik a világlátásunk, de lehet, hogy ha úgy van, ahogy maga mondta, hogy 40 éves korban majd ő is fideszes lesz, reménykedem benne” – tette hozzá. A fiával folytatott belpolitikai témákról folyó beszélgetésekről úgy fogalmazott, az, hogy „Magyar Péterről beszélgessek otthon, hát azért az már túlzás lenne”.