Csaknem három hónappal a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tisztújító választása után befutott az Igazságügyi Minisztérium jóváhagyása, azaz helybenhagyták a kamarai választás végeredményét. A köztestület elnöke újabb négy évig Schváb Zoltán marad, aki nincs könnyű helyzetben, hiszen egy új törvény januártól nemcsak a kamara számos hatáskörét, hanem a legfőbb bevételi forrását is elvonja.
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara szeptember 18-án tartotta általános tisztújítását, amelyen négy évre megválasztották a szervezet elnökét, elnökhelyetteseit és számos tisztségviselőjét. Miután azonban az elnök és az elnökhelyettesek mandátumához minisztériumi jóváhagyásra van szükség, a kamara új vezetése csak most tud felállni, ugyanis Répássy Róbert igazságügyi államtitkár december 8-án bólintott rá a választási eredményre. Így eldőlt, hogy a kamara elnöke újabb négy évig Schváb Zoltán marad.
Cseppet sem lesz könnyű dolga a régi-új elnöknek, hiszen az utóbbi időben vészesen csökkent az igazságügyi szakértők létszáma. Az igazságügyi tárca nyilvántartása szerint
a kamarának 2650 tagja van, azaz az elmúlt évtizedben mintegy ezren tűntek el a rendszerből, és emiatt szakértői hiány lépett fel.
Az igazságügyi kormányzat a helyzet orvoslására novemberben egy törvénycsomagot nyújtott be az Országgyűléshez. Az egyes törvényeknek az igazságügyi szakértőkkel és a szakértői bizonyítással összefüggő módosításáról szóló 2024. évi LI. törvény gyakorlatilag új alapokra helyezi a hazai igazságügyi szakértést.
A törvény preambuluma szerint a szabályozás célja a polgári és büntetőperes eljárások során az igazságügyi szakértők számának csökkenése miatt a jogi környezet módosítása és egyszerűsítése, amivel vonzóbbá teszik a szakértői pályát, és a megfelelő szaktudással rendelkező személyeket az igazságügyi szakértői névjegyzék irányába terelik.
A 2016-os szakértői törvény módosításával azokat a személyeket, akik az egyes ágazati szakértői jegyzékbe szakértőként be vannak jegyezve, kérelemre – a képesítési feltételek névjegyzéket vezető hatóság általi vizsgálata nélkül – az igazságügyi szakértői névjegyzékbe is bejegyzik, jelentősen egyszerűsítve az eddigi szabályozáson.
A kirendelhető szakértők körét kibővítik
Megszűnik az igazságügyi szakértőjelölt és a mentor intézménye, így – a már megszerzett igazságügyi szakértői jelölti gyakorlat igazolása kivételével – megszűnnek a kamara ezzel kapcsolatos hatáskörei. Ugyancsak megszűnik a szakértőjelöltek oktatása és vizsgája, valamint a kamara minden egyéb képzési tevékenysége, ugyanis ezeket a feladatokat az Igazságügyi Minisztérium által felügyelt Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája veszi át.
Ennél is súlyosabb az intézkedés anyagi vonzata. Eddig ugyanis a kamara a saját tevékenységét alapvetően két bevételi forrásból finanszírozta: a tagdíjból és a kamarai költségátalányból. Ez utóbbi volt a legfőbb bevétele. 2016 óta tudniillik a kirendelő hatóság díjjegyzékenként 1000 forint költségátalányt volt köteles megfizetni a szakértőnek, aki az így összegyűlt összeget negyedévente átutalta a kamarának.
A továbbképzés áthelyezésével egyidejűleg megszűnik a kamarai költségátalány is, mert helyette képzési hozzájárulást vezetnek be.
A törvény indoklása szerint januártól a képzési hozzájárulást nem a szakértőnek kell megfizetni, hanem a kirendelő szerv közvetlenül utalja el az összeget, ezzel is csökkentve az igazságügyi szakértők adminisztratív terheit és költségeit. Csakhogy a címzett már nem a kamara, hanem az Igazságügyi Minisztérium lesz, mivel: „A kamarai költségátalányt felváltó képzési hozzájárulás a névjegyzéket vezető hatóság bevételét képezi, figyelemmel arra, hogy a szakértők szakmai továbbképzését a jövőben az igazságügyi tárca végzi.”
A napokban megjelent miniszteri rendeletből pedig az is kiderül, hogy a minisztériumot illető képzési hozzájárulás a kamarai költségátalány duplája, 2000 forint lesz díjjegyzékenként, függetlenül attól, hogy a szakvélemény kirendelés vagy megbízás alapján készült, valamint attól, hogy a szakértő a díjjegyzékben szakértői díjat érvényesít-e.
Összegezve: a szabályozás révén több tízmillió forintot vonnak el a kamarától, amivel rendkívül megnehezítik, egyes vélemények szerint szinte ellehetetlenítik a működését.
(Borítókép: Schváb Zoltán 2014. június 12-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)