Vitézy Dávid a főváros költségvetésében rejlő mozgástérről is beszélt egy háttérbeszélgetésen, amelyen a Podmaniczky Mozgalom javaslatait, forgalomszervezési témákat és a kormányt érintő fővárosi elvárásokat is ismertette.
Kiszámíthatatlan, hogy a szerdai Fővárosi Közgyűlésen melyik frakció hogyan szavaz, de a Podmaniczky Mozgalom álláspontjáról Vitézy Dávid előzetes tájékoztatást adott. Bizottsági ülésen tárgyalták a Mohu lomtalanítási tervét, amelyet sem a Fidesz, sem a Tisza, és ő maga sem támogatott, noha a koncepciót Mártha Imre, a BKM vezérigazgatója képviselte. A Vitézy által csak „szemétfesztiválnak” nevezett jelenlegi gyakorlat tarthatatlan, de azzal az új elképzeléssel sem értenek egyet, hogy gyűjtőpontokra kelljen vinni a lomokat. A kerületi polgármesterek is úgy látják (oldalfüggetlenül), hogy rossz a gyűjtőpontos megoldás. Nem egyeztethető össze például azzal a törekvéssel, hogy az embereket leszoktassák a belvárosi autóhasználatról, ha közben a nehéz szekrényt és a kanapét csak autóval lehet a gyűjtőpontra vinni. Bár Mártha Imre rászorultsági elven megnyitná a házhoz menő gyűjtési rendszert, Vitézy Dávid azt tartaná járható útnak, ha évi egy alkalommal, lakcímkártyával mindenki igényelhetné a Mohu házhoz jövő lomtalanítási szolgáltatását.
A Podmaniczky Mozgalom (PM) frakciója csak abban az esetben szavazza meg a költségvetést, ha zöld utat adnak a hozzá beadott módosító indítványaiknak. Azt szeretnék például, hogy 250 milliót különítsenek el a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos tervezésére. Ezt az indokolja, hogy ne bukjon a város 10 milliárdokra tehető uniós forrásokat csak azért, mert nincsenek tervek.
A Budapest Barandtől (BB) 75 millió forintot vonnák el egy új állatvédelmi alap létrehozására, azaz állatmenhelyek kapacitásbővítésére és ivartalanításra. Ugyancsak a Budapest Brandtől vonnának el 300 milliót a Fővárosi Rendészeti Igazgatóság megerősítésére és a BKK rendészet állományának feltöltésére. A BB büdzséjének maradékát (100 millió forintot) Karácsony Gergellyel közösen út tervezésére fordítanák. A költségvetésben 250 milliós keretet hoznának létre továbbá egy gyaloglást és kerékpározást segítő közlekedésfejlesztés tervezésére.
Ne fizesse be a főváros a 4-es metróhoz kapcsolódó büntetést, hiszen a metrószerződés alapján minden költség az államot terheli
– javasolja a PM. Ezt a költségvetésbe betervezett 4,1 milliárdot szerintük útfelújításra kellene költeni. Ha azonban most szerdán nem nem fogadják el a költségvetést (mely eddig példátlan módon megelőzheti a központi költségvetés elfogadását), akkor vélhetően később sem fogják tudni, azaz újabb törvénysértés mentén működhet tovább a Fővárosi Önkormányzat. Közben a fővárosi tulajdonú cégeknél működő szakszervezetek demonstrációs és sztrájkbizottság megalakulását kezdeményezik, ha a testület nem szavazza meg a költségvetést, mert ez számukra azt jelenti, hogy a főváros vezetésével már megkötött bérmegállapodásnak – amely a jövő évi béremelést garantálja – nem lesz meg a fedezete.
A fővárosi közgyűlés vitathatatlanul törvénytelenül működik, mivel nem választott főpolgármester-helyetteseket. Sára Botond főispán ezért törvényességi eljárást kezdeményezett a bíróságon. Azt még nem tudni, hogy ennek mi lesz a következménye, de ha a közgyűlés tagjai közül nevez ki valakit főpolgármester-helyettesnek, annak a jelölést el is kell fogadnia. Bár nem merült fel a neve, de Vitézy azt mondta, ő nem vállalná a tisztséget a főispán jelöltjeként ilyen formában. Ha senki sem vállalja a jelöltséget, akkor kell feloszlatni a testületet.
Gál József, a PM képviselője azt kezdeményezi, hogy az átláthatóság elvének tiszteletben tartása érdekében kizárólag a Főpolgármesteri Hivatal és a fővárosi tulajdonú cégek és intézmények hivatalos közösségimédia-oldalain használjon fel a Fővárosi Önkormányzat közcélú, közérdeket szolgáló hirdetésekre költségvetési forrást, a személyes és politikusi oldalakon a fővárosi költségvetésből történő hirdetéseket pedig szüntesse meg.
A politikus szerint azzal a jelenlegi gyakorlattal is probléma van, hogy a Budapest Városháza (a Fővárosi Önkormányzat hivatalos Facebook-oldala) hirdetéseit a főváros cégei, például a Budapest Brand vagy a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ fizetik. Azt is javasolják továbbá, hogy legyenek kereshetőek a főváros oldalán a dokumentumok, a bizottsági üléseket élőben közvetítsék, a határozatokat pedig két napon belül tegyék fel a budapest.hu honlapra.
Az utóbbi évtizedekben Budapesten is egyre több olyan kísérlet zajlik, ami a Dunát, a Duna-közelség élményét próbálja meg visszaadni a városlakóknak. Ezt szolgálná a dunai strandolási lehetőség megteremtését célzó előterjesztés. Korábban a Város és Folyó Egyesület (VALYO) ezt közösségi költségvetésből készítette volna elő, és bár finanszírozást végül nem nyert hozzá, a 2024-es fürdőszezonban több helyszínen (a Római-parton, az Óbudai-sziget nagy-dunai partján, az id. Antall József rakparton, a Szent Gellért térnél és a Hengermalom út magasságában) hitelesített vízmintákat vett a folyóból. A mikrobiológiai analízis megállapította, hogy a vizsgált helyszínek közül problémásnak csak a Szent Gellért tér – Műegyetem előtti szakasz bizonyult, a többi vizsgált helyszínen a vízminőség szinte mindig jelentősen alatta maradt az egészségügyi határértékeknek (azt csak a jelentősebb nyári esőzések után, illetve árvíz idején haladta meg). Ez tehát azt jelenti, hogy a Duna még a belvárosi szakaszon is alkalmas fürdésre, egészségügyi kockázata nincsen a hajdani fürdőélet újbóli meghonosításának. Kiss Ambrus azt mondta, a városvezetés is támogatja a városi strandok létesítését.
A VII. kerületben, jellemzően a Dohány, a Wesselényi és a Nefelejcs utcában rendszeresen elakadnak a trolibuszok a szabálytalanul parkoló autók miatt. 2024 harmadik negyedévében a 74-es troli 78 alkalommal, a 78-as troli pedig 66 alkalommal nem tudott továbbhaladni, ami azt is jelenti, hogy összesen három hónap alatt 11 ezer percet vesztegeltek a BKK járművei. Ezt megelégelve azt javasolják, hogy a BKK-val közösen alakítsák át ezekben az utcákban a várakozási rendet, és a közösségi közlekedés zavarmentes biztosítása érdekében a legkritikusabb helyeken tiltsák meg a parkolást. Eddig a VII. kerület ebben nem volt partner, most azonban (a DK városházi érdekérvényesítő erejének csökkenése után) erre lehetőség nyílhat.
A Deák Ferenc térről a repülőtérre induló 100E utasainak 83 százaléka a külföldi turista, a magyarok (azon belül pedig a budapesti lakosok) részaránya ezeken a járatokon a magas jegyárak miatt csekély. A budapesti légi utasok jelentős része ma vagy az egyéb, lassú közösségi közlekedési eljutási lehetőségekkel, vagy inkább taxival vagy repülőtéri transzferbusszal, esetleg saját autójával utazik ki a repülőtérre, noha a repülőtér legforgalmasabb időszakában, kora hajnalban és késő este a 100E messze a legversenyképesebb eljutási mód a repülőtérre.
Bár a 100E buszon alkalmazott feláras tarifa jelentős mértékben hozzájárul a főváros közösségi közlekedésének finanszírozásához, a Podmaniczky Mozgalom azt javasolja, hogy
legalább a havi bérlettel rendelkező utasok akkor is utazhassanak a 100E reptéri járattal, ha csak egy 450 forintos vonaljegyet váltanak hozzá.
Úgy gondolják, hogy a lassabb 200E viszonylatról átvonzott utasok révén még némi többletbevétel is várható, hiszen azt ma az új tarifapolitika révén érintett utasok többsége bérlettel veszi igénybe – ezután pedig az olcsóbb kiegészítő jegyet megváltva már a 100E-t is használhatnák a 2200 forintos jegyet sokalló budapesti utasok. (Mint korábban megírtuk, a VEKE már a főváros budai oldaláról is indítana reptérre közlekedő BKK-buszokat.)
A BKK pénzkiesést hangsúlyozó érvelését elfogadva a bizottsági ülésen a baloldal és a Tisza sem támogatta Vitézy Dávid javaslatát, a Fidesz pedig tartózkodott. A reptéri utazások esetében egyébként a hosszú távú megoldás a vasútfejlesztés lenne.
Lázár János 99 évre magánkézbe adná Budapest (és több vidéki nagyváros) főpályaudvarait, azaz csak 10 százalék maradna köztulajdonban azokban az (állami vagyon apportálásával létrehozott) projektcégekben, amelyek a fejlesztésekre hivatottak. A pályázatokat már januárban le is zárnák – figyelmeztetett Vitézy, majd arra emlékeztetett, hogy a most tervezett lépés a Gyurcsány-kormány reptérprivatizációjához képest is messzemenőkig hátrányos a magyar államnak. (Ott legalább 464 milliárd forint koncessziós díjat fizetett, és fejlesztéseket vállalt a magánbefektető.)
A pályaudvarok elkótyavetyélésének megakadályozása érdekében a Fővárosi Közgyűlés (felterjesztési jogával élve) a pályázatok visszavonását kezdeményezheti, és azt is rögzítené, hogy semmilyen hozzájárulást nem ad ki a Főváros az ezen pályázat nyomán induló magánberuházásokhoz.
A miniszterelnök a parlamentben egyébként kiállt a lázári javaslat mellett. A vasúti fejlesztéseket mindenhol az állam menedzseli – figyelmeztetett Vitézy megjegyezve, hogy amennyiben nem fektetik le a privatizáció során az állam (egyébként a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiában rögzített, jövőt érintő) fejlesztési elképzeléseit, úgy 10-20 év múlva ezek megkezdése esetén a fejlesztő 80-90 évre kiterjedő kártérítést is kérhet. Megvan a veszélye annak is, hogy a magánfejlesztő kimazsolázza a jól fejleszthető, megtérülő részeket. Ezért is lesz komoly politikai súlya annak, ha a Fidesz legfőbb politikai riválisának tekinthető Tisza Párt által is támogatott javaslatot lesöpri a parlament. Vitézy szerint világos üzenetet kell küldeni a reménybeli befektetőknek arról, hogy Budapest vezetése olvasatában ez „kormányzati erőszaktétel a városon”, azaz ennek ismeretében pályázzanak.
Karácsony Gergellyel közös előterjesztés keretében kerül szerdán az asztalra az a törekvés, hogy kapja vissza az építésszabályozási jogát a főváros. Rákosrendező nem lehet egy zárt, közfunkciók nélküli, befektetői szempontoknak alárendelt, lakhatásra ténylegesen nem használt „szellemépületekkel” megpakolt luxusnegyed. A Podmaniczky Mozgalom ezért azt javasolja, hogy a jelenleg állami tulajdonú, mintegy 130 hektáros területre mint a főváros aranytartalékára a Fővárosi Önkormányzat határozza meg a jövőbeni fejlesztéseket illetően a Budapest számára kívánatos tartalmat. Ezek szerint:
Úgy látják, hogy a kormány által 2021-ben elfogadott Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiának (BAVS) megfelelően a teljes Nyugati pályaudvar – Rákospalota – Újpest vonalszakaszt a kapacitásbővítés mellett korszerűsíteni kell, mert enélkül nem újítható meg a területet feltáró legalapvetőbb közlekedési infrastruktúra. Megépítenék továbbá a Szegedi úti felüljárót, mégpedig úgy, hogy azon villamos is közlekedhessen. A kisföldalatti vonalán is rekonstrukciót hajtanának végre, hozzá új járműveket is beszereznének, és a 3-as villamos pályáját is meghosszabbítanák.
A főpolgármester-helyettesek megválasztása a szerdai közgyűlésen nem lesz napirenden, ami azt is jelenti, hogy a főpolgármester nem mehet szabadságra.
(Borítókép: Vitézy Dávid 2024. november 17-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)