Minden jóérzésű, igazságkereső embernek az az érdeke, hogy az elkövetőt vonják felelősségre, bűnhődjön, de az is érdek, hogy valóban az elkövetőt vonják felelősségre, mondta Hack Péter, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára a Till Tamás-gyilkossággal kapcsolatban.
A társadalmi nyomás is szerepet játszhat abban, hogy az Országgyűlés rapid gyorsasággal fogadta el a Till Tamás-gyilkossággal összefüggésben benyújtott, a Büntető törvénykönyvet módosító javaslatot.
A Büntető törvénykönyvről szóló, 2012. évi C. törvény módosításáról címet viselő előterjesztés határozati házszabályi rendelkezésektől való eltéréssel történő tárgyalására tett javaslat alapján az összevont vitára, valamint a zárószavazásra is december 17-én, kedden került sor.
A kormánypárti kezdeményezésű javaslatot Till Tamás meggyilkolása, valamint a feltételezett elkövető felelősségre vonása körül kialakult elévülési jogvita indukálta, amelyről itt írtunk bővebben.
Hack Péter, az ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének vezetője korábban azt mondta: egy 2012-ben elfogadott Btk.-módosítás miatt nem lehet felelősségre vonni Till Tamás gyilkosát. A mostani jogszabály-szigorítást pedig csak a jövőbeni esetekre lehet alkalmazni.
A 2012-es módosításkor az volt a hiba, hogy a fiatalkorúakra vonatkozó szabályokhoz nem nyúltak hozzá: a szövegben benne maradt, hogy ha az elkövető a 16. életévét betöltötte, de a 18.-at nem, és életfogytiglannal büntethető cselekményt követ el, akkor az elévülés ideje 15 év. Erre hivatkozott a rendőrség, amikor megszüntette az eljárást másfél héttel ezelőtt.
A jogalkalmazó számára nem az a kérdés, hogy melyik egyetem melyik tanszékének melyik professzora mit mond, hanem az a kérdés, hogy mi volt a jogalkotó eredeti szándéka. Szerintem egyértelmű, hogy az eredeti szándék az volt, hogy az emberölés minősített esete ne évüljön el. És ez egy helyes jogalkotói akarat, csak ezt keresztül is kellett volna vinni a fiatalkorúak szabályánál
– jelentette ki Hack Péter az ATV-ben.
A mostani módosítás azt mondja, hogy a fiatalkorúaknál, tehát a 16 és 18 év közötti, illetőleg a 14 és 16 év közötti elkövetők esetén kedvezőbb szabályokkal kell az elévülést számolni, de az életfogytig tartó szabadságvesztésnél nem kell elévülést számolni, mert ott nincs elévülés.
A keddi parlamenti szavazással bekerült a törvénybe az a szándék, hogy az ilyen cselekmény a fiatalkorú elkövetők esetén sem évül el.
A szakember elmondta: az Alaptörvény azt írja elő, hogy a jogszabály alkalmazásánál elsődlegesen a miniszteri indoklásból kell kiindulni, mert a miniszteri indoklás az, amit a képviselők ismernek. Hozzátette, hogy számára
az a kérdés, hogy azok a professzorok, akik most máshogyan értelmezik a törvényt, tizenkét évig miért nem vették észre, hogy mi van az indokolásban és mi van a saját maguk által is használt kommentárban.
A gyilkossággal vádolt F. János tagadja a bűnösségét, aki a gyanú szerint huszonnégy évvel ezelőtt brutálisan agyonverte Till Tamást. A 40 éves férfi visszavonta a beismerő vallomását, amelyet állítása szerint korábban csak fenyegetés és kényszerítés hatására tett meg.
Az ATV-ben erről Hack Péter azt mondta: ez teszi az ügyet bonyolulttá, „tehát azt, hogy hogyan vették rá a beismerésre, figyelmeztették-e a jogaira, az eljárás későbbi szakaszában az eljáró bíróságnak is alaposan ellenőriznie kell”.