December végén rendre megemelkedik a mentőhívások száma, ugyanakkor sok esetben elég lenne a beteg számára az ügyeleti ellátás. Fontos a betegeknek tudniuk, milyen tünetek esetén kell a segélyhívót tárcsázni – hangsúlyozta a sajtó munkatársainak rendezett háttérbeszélgetésen Győrfi Pál szóvivő. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója, Csató Gábor kiemelte: a legsürgősebb esetekben 12,4 perc az országos átlag a hívásfogadástól a mentők kiérkezéséig.
Kívülállóként nehéz eligazodni az OMSZ működésében, ezért kívánunk tájékoztatást adni – kezdte Győrfi Pál. Mint kiemelt,e,ennek több aktualitása van. Már több mint két hónapja, október 1-jétől Budapest csatlakozásával lett egységes az ügyeleti rendszer a mentőszolgálat irányításával, amihez országos átlagban az orvosok 80 százaléka csatlakozott, a fővárosban pedig 700 feletti számban szerződtek. „Az átállásban fontos partnerünk volt az orvosi és a gyógyszerészi kamara”– húzta alá.
Emlékeztetett, hogy mindez kétéves előkészítő munkával valósult meg. A Hajú-Bihar vármegyei pilot után 2023 február elsejétől fokozatosan egyre több vármegyében élesedett a rendszer, utolsóként a fővárosban. Csató Gábor elmondta, az új ügyeleti rendszer indulása óta több mint egymillió esetet láttak el, 204 új telephelyet nyitottak, és 170 új gépkocsit állítottak szolgálatba.
Győrfi Pál rámutatott: a közelgő ünnepek miatt hosszú munkaszüneti időszak lesz, ilyenkor a mentőhívások megnövekednek. A szóvivő ugyanakkor hozzátette: sok esetben nem lenne szükség rohamkocsira. Országszerte kihelyezett plakátokkal igyekeznek ebben tájékoztatást adni, illetve a 1830-as számon tárcsázva tudnak segíteni a döntésben. Életveszélyes helyzetekben továbbra is a 112-t kell hívni.
A szóvivő az aranymosáshoz hasonlította azt a feladatot, amikor a diszpécserek eldöntik, kihez kell mentőt hívni, és milyen sürgős ellátásra szorul az illető, ami évek óta digitalizált adatfelvétel alapján történik. Az OMSZ főigazgatója, Csató Gábor elmondta:
a legsürgősebb esetekhez a beérkező hívástól számítva országos átlagban 12,4 percen belül kiérkezik a mentő, az indulástól pedig 9,92 perc telik el.
„Több olyan eset van, amikor percek telnek el, mire el tudja mondani a betelefonáló, milyen helyzettel találkozott” – jegyezte meg. A főigazgató bejátszott egy felvételt, ami alapján először átlagosnak tűnő gyomor-bélrendszeri tünetekről számolt be az illető, majd a hívás 4. percében derült ki, hogy azonnali beavatkozásra van szükség.
Az Országos Mentőszolgálat a beteg állapota szerint az ellátás sürgősségét az alábbiak szerint határozza meg: a P1–P2 a mielőbbi beavatkozást igénylő helyzetek, P3–P5 a kevésbé súlyos kórképek.
P1: légzés-, keringésmegállás a legsürgősebb, amikor azonnal mentőt kell hívni, az elsősegélynyújtást pedig mielőbb megkezdeni. P2: vércukorszint kritikus leesésénél, sztrók gyanújánál, kihűlésnél szintén indokolt a mentőhívás. P3: stabil állapot, olyan akut helyzet, amelynél nem lenne szükség rohamkocsira, például egy csonttörést az ügyeletes kórházban is el tudnak látni. P4: krónikus betegséghez köthető, jelentős állapotromlás nélküli panaszok esetén elég lenne az alapellátás. P5: ide sorolták az enyhébb panaszokat, például a neurológia tünetek nélküli derékfájást vagy torokgyulladást.
Csató Gábor elmondta: a második, P2-es sürgősségi szinten országos átlagban 20 perc alatt, a kevésbé súlyos P3-as esetekhez 28 percen belül, a P4-es szintű esetekhez átlagban 39 percen belül kiérkezik a mentő.
A Semmelweis Help vagy az ÉletmMentő applikáció is segít eldönteni a lakosoknak, hogy milyen típusú ellátásra van szüksége az adott probléma esetén. Az EgészségAblakban a LázBarátban szintén hasznos információkat kapnak állapotukat illetően, illetve a kórházi és gyógyszertári ügyeletekről, a megfelelő betegutakról akár a surgossegi.info felületén is tájékozódhatnak. Mint Győrfi Pál kiemelte, mindezekkel próbálják támogatni a magyarokat abban, hova kell fordulniuk, hogy a mentőkapacitás a legszükségesebb esetekre legyen koncentrálva.
Eddig 700 ezer felhasználója van az ÉletMentő alkalmazásnak, amely precíz helymeghatározást is tartalmaz. „Ha megtörténik a baj, sokszor az ember azt sem tudja, hol van” – érvelt Győrfi Pál amellett, miért is van nagy jelentősége a GPS-alapú rendszernek. A helymeghatározás 20-30 méter pontossággal működik – vette át a szót Csató Gábor. Tesztelés alatt álló legújabb fejlesztésük szerint az alkalmazásban küldött linkkel kamerakapcsolatot is tudnak létesíteni a segélyhívóval, így a diszpécser gyorsabban meg tudja határozni, hogy milyen ellátásra van szüksége a betegnek.
Visszaemlékezve elmondta, másodéves orvostanhallgatóként megtapasztalta, hogy bár papíralapon végezték a dokumentációt, akkor is 15 percen belül a helyszínen voltak, de az orvosokon nagyobb volt az adminisztrációs teher a sürgősségi ellátás alatt. Ma már ez az EESZT-be integrált digitalizált adatszolgáltatással, tabletes aláírással működik.
Csató Gábor arra is kitért, hogy világszerte megnőtt a betegellátás iránti igény, nemzetközi konferencián szlovák és cseh kollégáik is erről számoltak be, de a mentésirányításban példaértékűnek tartott London is ezzel küzd.
Ami Magyarországot illeti, a főigazgató tájékoztatása szerint az Országos Mentőszolgálat 2018-ban még 1,14 millió esethez küldött mentőt a helyszínre, tavaly 1,26 millióhoz, a 2024-es évben pedig ez a szám már 1,35 millióra nőtt, prognózisuk szerint a jövő évben is folytatódik a növekvő tendencia. Az esetszámokban mindig van szezonalitás, nyáron és december végén több hívás fut be hozzájuk. Kérdésünkre Győrfi Pál elmondta, hogy míg tíz éve napi 3200, most olyan 3900 riasztás történik hazánkban, és 20 másodpercenként indítanak mentőt valahova. Nagyjából a hívások ötöde életmentést igénylő, 40 százaléka sürgős eset.
„Akinek krónikus betegsége van, időben konzultáljon orvosával, és tegyen lépéseket a gyógyszerek beszerzésére, ugyanis december 23-án, 16 órától december 30-án, reggel 8 óráig csak az ügyeleti ellátás fog működni” – hangsúlyozta Győrfi Pál. Akik bizonytalanok benne, hogy milyen ellátásra van szükség, egészségügyi állapotukkal, gyógyszerszedéssel kapcsolatban vannak kérdéseik, azok az 1830-as telefonszámon tudnak tanácsot kapni. A szóvivő elmondta, hogy ünnepnapokon a mentőellátást nem igénylő hívások száma általában csökken, a két ünnep között újra megemelkednek ezek az esetszámok.
„Csak akkor megyünk ki, ha hívnak minket, megkönnyíti munkánkat, ha ez valóban szükséges esetekben történik” – mondta Csató Gábor. „A dinamikus mentési kapacitás és az AI azért is fontos, mivel a mentőhívásokban van egy fajta tendencia, ezért az új technológia segíthet abban, hogy még akkor érkezzünk ki, mielőtt összeesik a beteg” – említette a digitális innovációk újabb elemeként. Azt is elárulta, hogy a karácsonyi időszakban 1500 kollégájuk vesz részt a mentésben, ezren az ügyeletben.