Nagy visszhangot váltott ki Karácsony Gergely főpolgármester javaslata, hogy nálunk is vezessék be az osztrák szabályozást, amely nagy sebességtúllépés esetén első alkalommal a gépjármű hathavi átmeneti lefoglalását, második alkalommal már az elkobzását tenné lehetővé. Az Index által megkérdezett Borbély Zoltán közlekedési szakjogász egyetértett azzal, hogy az extrém sebességtúllépés ellen a mainál is szigorúbban kellene fellépni, de szerinte továbbra is a gyorshajtás elkövetőjét kell szankcionálni, nem pedig a járművet.
Mint arról beszámoltunk, október 30-tól kezdték meg éles működésüket azok a sebességmérő kamerák, amelyeket még a nyár végén szereltek fel Budapesten. A főváros összesen 26 új, fix sebességmérő berendezést telepített a legforgalmasabb útvonalakon, ahol október óta 47 forgalmi sáv járműforgalmát ellenőrzik folyamatosan. A rendőrség szerint az új kamerák a működésük első hónapjában nem kevesebb mint 52 926 gyorshajtót mértek be, ami azt jelenti, hogy a központi költségvetésbe minimálisan egy hónap alatt 2,6 milliárd forint bírságbevétel folyt be.
A statisztikával szembesülve a főpolgármester most drasztikus jogi eszközt vetne be a notórius gyorshajtókkal szemben: azt javasolja, hogy a Fővárosi Közgyűlés a felterjesztési jogával élve kezdeményezze a kormányzatnál az osztrák minta alkalmazását, amely
jelentős sebességtúllépés esetén első alkalommal a gépjármű hat hónapra szóló átmeneti lefoglalását, második alkalommal pedig már az elkobzását teszi lehetővé.
Az osztrák szabályozás szerint ha egy gépjárművezető a megengedett sebességet lakott területen legalább 80 km/h-val, lakott területen kívül pedig legalább 90 km/h-val túllépi, akkor elkobozhatják a járművét – a bírság és a jogosítvány bevonása mellett. Visszaesők esetén egyébként lakott területen 60 km/h, lakott területen kívül 70 km/h túllépés esetén is alkalmazható az elkobzás.
A főpolgármester javaslatáról az Index megkérdezte Borbély Zoltán közlekedési szakjogászt, aki elöljáróban leszögezte: hazánkban a gyorshajtás a legjelentősebb baleseti ok. Mivel már egy halálos közlekedési baleset is sok, ezért egyetért azzal, hogy az extrém sebességtúllépés ellen a mainál is szigorúbban lépjen fel a jogalkotó.
Magyarországon szabálysértési szankciók vonatkoznak a gyorshajtókra.
200 ezer forintos pénzbírság és/vagy legfeljebb egyéves eltiltás szabható ki a megengedett legnagyobb sebesség túllépése esetén, amennyiben azonosítani tudják az elkövetőt. A halmazati bírság pedig akár 300 ezer forint is lehet. A szakjogász szerint extrém sebességtúllépésnél reális, illetve megalapozott szankció a 8-9 hónapos eltiltás, ráadásul hat hónapos eltiltás felett utánképzésre is kötelezhetik a vétkest.
Míg a szabálysértési szankciót a jármű vezetője kapja, a közigazgatási bírságot az üzembentartója. Legutóbb augusztusban emelték a közigazgatási bírságok összegét. Így ma alsó hangon 50 ezer forintra bírságolják a gyorshajtást, míg a legnagyobb bírság a korábbi 390 ezer forintról 468 ezer forintra nőtt. Ez utóbbi büntetéssel azok az autósok számolhatnak, akik a megengedett sebességet több mint 110 km/órával lépik túl.
Borbély Zoltán kevés esélyt lát arra, hogy a jármű elkobzására vonatkozó szabályozásnak zöld utat adjanak a jogalkotók.
Nem beszélve arról, hogy jogalkalmazási nehézséget is okozna, hiszen sok esetben a jármű vezetője, tulajdonosa, illetve az üzemben tartója nem ugyanaz a személy
– jegyezte meg a szakjogász, aki szerint továbbra is a gyorshajtás elkövetőjét kell szankcionálni, nem pedig a járművet, mégpedig úgy, hogy emelik a hatályban lévő bírságtételeket és szigorítják az eltiltásokat.
(Borítókép: A budapesti Nagykőrösi úton telepített Véda közúti intelligens kamerának nevezett új fix traffipaxok 2016. április 4-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)