Az év utolsó három hónapjában globálisan akár 30 százalékot meghaladó növekedésre is számíthatunk az e-kereskedelemben, ilyenkor költünk a legtöbbet, és egyre több terméket rendelünk online. Mindeközben csak tavaly nagyjából 30 milliárd forintos kár érte a magyar fogyasztókat különböző internetes átverések miatt, vagyis naponta közel 80 millió forintot csaltak ki a kiberbűnözők a megtévesztett emberektől a Statista és a Medium kutatásai alapján.

Ha pontosak akarunk lenni, akkor tavaly összesen 23,2 milliárd forinttal károsították meg a számlatulajdonosokat az online bűnözők. Idén tovább emelkedett a bűncselekmények száma: az év első három hónapjában a csalók 4277 esetben mintegy 5,4 milliárd forinttal verték át áldozataikat. 2024 első negyedévében 65 százalékkal több ilyen bűncselekményt követtek el, mint a múlt esztendő azonos időszakában. A sikeres bankkártyás visszaélések száma pedig megközelítette az 57 ezret, aminek során 2,7 milliárd forintnyi kárt okoztak az elkövetők.

Nem meglepő, imádják ezt az időszakot

Augusztus 1-jén hatályba lépett az online csalások elleni törvény, amely felgyorsította a bankok közötti információcserét. Az új jogszabály segítségével követni tudják az elcsalt összeget, és gyorsan beavatkozhatnak, a pénzt befagyaszthatják.

2025 nyarától Magyarországon is elkezd működni egy visszaélésszűrő rendszer, amely a fizetési mintázatok folyamatos elemzésével, öntanuló módon kiszűri majd a csalárd fizetési megbízásokat – írta korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium.

„Ilyenkor előfordul, hogy felfokozott érzelmi állapotba kerülünk, így még könnyebben lehet figyelmetlen az ember, és kattinthat olyan ajánlatra, linkre, amire amúgy tudja, hogy nem kéne. Ezzel pedig az elkövetők is tisztában vannak” – hívja fel a figyelmet Bor Olivér.

Az EY friss globális kutatása is rámutat arra, hogy a vevők kétharmada a lehető legjobb ajánlatokat és a legnagyobb leértékeléseket keresi az ünnepek során. Emiatt pedig sokkal könnyebben bedőlhetnek a kamu, hatalmas árelőnyt ígérő akcióknak.

Ám nem csak a hamis ajánlatokra és a silány minőségű termékekre kell vigyázni. Az SMS-ben, e-mailben érkező kéretlen üzenetek és a közösségimédia-bejegyzések között felugró akciók manapság már annyira megtévesztőek lehetnek, hogy a gyakorlott felhasználók számára is valódinak tűnhet egy-egy rosszindulatú megkeresés vagy promóció.

Így lehet védekezni

„Az ünnepi időszakban elszaporodó online csalásokat nagyon gyakran a fogyasztók figyelmetlensége és a hirtelen impulzus-vásárlások teszik lehetővé” – emelte ki Zala Mihály. Ráadásul az ünnepi rohanásban nemcsak az anyagi veszteség kockázata ugrik meg, hanem a személyes adatokkal való visszaélés lehetősége is, aminek aztán még komolyabb következményei lehetnek.

Az ünnepi időszakban az alábbi online átverések fordulnak elő leggyakrabban:

• Túlzott kedvezményeket ígérő álhirdetések: ezek gyakran népszerű e-kereskedelmi platformokon jelennek meg, de a meghirdetett termékek valójában nem is elérhetők.
• Futárszolgálatok nevében küldött hamis értesítések: kis összegű „kezelési díjakat” kérnek egy megtévesztésig hasonló honlapon keresztül, miközben általában az adatainkra vadásznak.
• Hamisított weboldalak: ezek az oldalak gyakran hihetetlen kedvezményeket kínálnak, miközben az URL-cím apró eltéréseket tartalmaz (pl. „faceb00k.com”). A pénzünk mellett ezeken a helyeken az adatainkat is otthagyhatjuk.  
• Adathalász e-mailek és SMS-ek: gyanús linkeket vagy csatolmányokat tartalmaznak, amelyek kártékony szoftvert telepítenek.

Bor Olivér a fentiekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a gyanúsan kedvező, túl jónak tűnő árak vagy a gyors cselekvésre buzdító üzenetek mindig alapos ellenőrzést igényelnek.

A szakemberek szerint az alábbi lépésekkel csökkenthetjük a kiberkockázatokat az ünnepi szezonban:

1. Csak megbízható kereskedőktől vásároljunk: kerüljük az ismeretlen, gyanúsan olcsó webáruházakat, és még akkor is ellenőrizzük a hitelességüket, ha a látvány alapján valódinak tűnik az oldal.
2. Ellenőrizzük az URL-eket: győződjünk meg arról, hogy a weboldal címe HTTPS-sel kezdődik, és tartalmazza a lakat ikont, mert ezek a címek megfelelő adatvédelmet biztosítanak.
3. Frissítsük az eszközöket és használjunk vírusirtót: a naprakész szoftverek nagyobb védelmet nyújtanak. A vírusirtók már általában figyelmeztethetnek a kártékony linkekre is.
4. Kerüljük a nyilvános wifihálózatokat: soha ne használjunk ilyen hálózatokat online bankolásra vagy vásárlásra, mert ezek rosszul védett pontokat rejthetnek, amelyeken keresztül a támadók jelszavakat vagy banki adatokat szerezhetnek meg.
5. Használjunk virtuális hitelkártyát: ez biztonságosabb fizetési lehetőséget nyújt az online tranzakciók során, így a valódi kártyánk adatai rejtve maradnak.
6. Válasszuk inkább az utánvétes térítést vagy más fizetési szolgáltatást: a legnagyobb biztonságot az jelenti, ha a termék átvételekor fizetünk, bár a termék minőségéről így is csak a tranzakciót követően tudunk meggyőződni. Ezért még előnyösebb, ha egy olyan közvetítő pénzügyi szolgáltatást használunk, ami garanciát jelent az online szolgáltatások során (pl. Paypal).

Az online bűnözők eszközei egyre kifinomultabbak, ezért a vevőknek is minden online tranzakció alkalmával körültekintőnek és tudatosnak kell lenniük. „A csalás ellen a legjobb védekezés a megelőzés, ami internetes vásárláskor azt jelenti, hogy kattintás és adatközlés előtt mindig gondosan értékelni kell a helyzetet, illetve a másik fél, az eladó hitelességét” – figyelmeztetett Zala Mihály.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)