Index Vakbarát Hírportál

A BYD nem tündérmese, inkább egy stratégiai lehetőség – állítja a szegedi közgazdász

2024. december 21., szombat 08:04

Gőzerővel folyik a szegedi BYD gyár építése, amely leghamarabb 2025 végén indítja be termelését. Bár még az első e-autók le sem gurultak a gyártósorról, a magyar kormányfő hurráoptimista nyilatkozatot tett: 2025 egy fantasztikus év lesz, köszönhetően többek között a kínai gyárnak is. Vida György szegedi közgazdász az Indexnek elmondta: az e-autógyár kiegészítheti és megerősítheti a város gazdaságát, de a sikertörténethez a helyi és országos szakpolitikának egy nagyon megfontolt gazdaságpolitikát kell mellé tennie.

Stella Li, a BYD európai vezetője nemrég a Capital üzleti magazinnak úgy nyilatkozott, hogy a szegedi gyár 2025 végén kezdheti meg a termelést. Li szerint az új gyár két-három év alatt éri majd el a teljes kapacitást.

Összesen 12 modellel terveznek Szegeden, a Dolphin és az Atto 3 lesz az első két autó, amit gyártani fognak.

Stella Li azt is kiemelte, hogy a BYD szegedi üzemének építése még folyamatban van, az ott gyártott autók mentesülnek majd a Kínában gyártott elektromos járművekre kivetett uniós vámok alól. A cég európai vezetője emlékeztetett, hogy a BYD már második éve a legkelendőbb autómárka Kínában, a világ legnagyobb autópiacán.

2030-ra a hazai GDP több mint 2 százalékát adhatják

A magyar kormányfő a minap a Patriótának adott interjújában elmondta: 2025 fantasztikus év lesz. Orbán Viktor szerint a magyar gazdaság teljesítménye nem azért lesz jó, mert az európai teljesítmény megjavul. „Akkor is jó lesz, ha nem javul” – tette hozzá a magyar miniszterelnök, aki többek között a siker kulcsaként említette, hogy termőre fordulnak azok az új kapacitások, amelyek meghatározzák a magyar gazdaságot a következő években.

2025-ben egyszerre három nagy gyár kezdi meg a termelését pár hónap különbséggel: a szegedi BYD, a debreceni BMW és a szintén a debreceni CATL, amelyek a jövő év második felében valóságos lökést adhatnak a hazai növekedésnek.

A kormányzati hurráoptimizmus nem alaptalan, hiszen – ahogy az MNB Inflációs Jelentéséből kiderül – a BMW, a BYD és a CATL üzemeinek a hozzáadott értéke 2030-ra több mint a GDP 2 százalékát teheti ki. 2025-ben az autóipari beruházások közül a 2018-ban bejelentett debreceni BMW- és a 2023-ban bejelentett szegedi BYD-gyár, míg az akkumulátoripar területén a 2022-ben bejelentett debreceni CATL-gyár kezdheti meg működését. A foglalkoztatottak száma fokozatosan emelkedhet a termelés felfutásával párhuzamosan. 2025-ben 7,3 ezer fő közelében alakulhat a három gyárban összesen foglalkoztatottak száma, amely az MNB becslése szerint 2029-re éri el maximumát, mintegy 24 ezer főt.

a három gyár termelése 2025-ben 0,6, 2026-ban pedig 0,8 százalékponttal emelheti a GDP növekedési ütemét, a közvetett hatásokat is figyelembe véve.

Ugyanakkor ahogy a gyárak termelése fokozatosan eléri a tervezett kapacitást, úgy a GDP növekedését befolyásoló hatásuk is egyre csökken 2026 után. 2030-ra több mint 2 százalékát teheti ki a GDP-nek az új gyárak hozzáadott értéke.

Detroit-hatás vagy tudásalapú gazdaság?

„Nincs fekete vagy fehér történet” – nyilatkozta az Indexnek Vida György. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Gazdaságtudományi Karának tanára úgy véli, felelős szakpolitikai intézkedésekkel a BYD erősítheti Szeged gazdaságát. Botka László polgármestert és a szegedi városvezetést korábban gyakran érte kritika, hogy Kecskeméthez, Győrhöz vagy Debrecenhez hasonlóan a Tisza-parti városba miért nem érkeztek nagy beruházások.

A regionális gazdaságtannal foglalkozó tanár szerint a BYD működése nagyon érdekes kérdéseket fog felvetni.

Ha nemzetközi példákat nézünk, láthatjuk, hogy bizonyos térségeket fel tudott pörgetni egy-egy ilyen beruházás, viszont ezek működése nem minden esetben tündérmese 

– jelentette ki a közgazdász, aki szerint Szeged régiójának inkább arra kellene specializálódnia, hogy a tudásalapú gazdaságot erősítse, ami a helyi egyetemi kapacitásokon, a turizmuson és a tehetséges magyar vállalati szektoron nyugszik.

Vida György emlékeztetett a Detroit-effektusra. Annak idején az USA-ban Detroit városa volt az egyik leginnovatívabb település, és többek között itt gyártották a Ford T modelljét. Azonban egy nagyvállalat sikere hosszú távon túlságosan sérülékennyé teszi a helyi térség gazdaságát, és ha ez a fő munkáltató kihívásokkal néz szembe, az tönkre is teheti a teljes térség gazdaságát, és elszegényedhet. Erre egy példa Detroit, hiszen ma az egyik legnagyobb nehézségekkel küzdő nagyváros az USA-ban.

A BYD egy nagy lehetőség, viszont ehhez a helyi és országos szakpolitikának nagyon megfontolt gazdaságpolitikát kell mellé tennie, hogy ez hosszú távon ne okozzon negatív hatásokat

– tette hozzá az SZTE tanára.

Az e-autógyár építésének a híre is elég volt

Bár a szegedi e-autógyár 2025 végén kezdi csak meg a termelést, a kormányzat szerint már jövőre érezni lehet a gazdasági hatásait. A közgazdász úgy véli, ha egy ilyen nagyberuházás megérkezik, az önmagában beindít egy gazdasági dinamikát.

„Nemcsak az számít, hogy legurul az autó, ami majd pörgeti a GDP-t” – elemezte a folyamatot Vida György, hozzátéve: már az építőiparon keresztül is pozitív hatást gyakorol a gazdaságra. Egyrészt az ingatlanberuházások serkennek Szegeden: az ingatlanárak rögtön megugrottak, ahogy bejelentették a BYD építését.

A közgazdász úgy látja, a társadalom gazdagabb része, valamint bizonyos vállalatok nagyon sok pénzt tettek be különböző megtakarításokba, főleg állampapírokba.

Akár több ezer milliárd forint is mozoghat majd a gazdaságban. Nem mindenki fogja visszatenni a pénzét a tőkepiacokra, hanem elkezd fogyasztani, ingatlant vásárolni, beruházni, amelynek hatására elindul egyfajta konjunktúra

– magyarázta az SZTE tanára, hozzátéve: a kormányzat optimizmusa nem teljesen logikátlan, viszont a túl pozitív kép sem reális, hiszen negatív tendenciák is láthatók a gazdasági folyamatokban.

(Borítókép: Stella Li, a BYD európai vezetője 2024. július 10-én. Fotó: Elif Ozturk / Anadolu / Getty Images)

Rovatok