Az igazságügyi miniszter legújabb rendeletével az év elejétől 20 százalékkal megemelik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíját, valamint munkadíjait. A parlament által elfogadott törvénycsomag alapján januártól új alapokra helyezik a hazai igazságügyi szakértést.
Az igazságügyi szakértők másfél évtizedes sérelmét orvosolva a kormányzat 2022 márciusától két lépcsőben megemelte a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíját. Ez az összeg 2008 óta változatlanul négyezer forint volt. Az óradíj előbb hatezerre, majd 2023. január 1-től nyolcezer forintra nőtt.
Most ez az óradíj két év után, január 1-től 20 százalékkal 9600 forintra emelkedik.
Egy nemrég kihirdetett miniszteri rendelet alapján jövő év elejétől nőnek a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők munkadíjai is. Így például az igazságügyi boncolás és szakvélemény előterjesztése a korábbi 25-ről 30 ezer forintra, a nyomszakértői vizsgálat 8000-ről 9600 forintra, míg a kriminalisztikai textilszakértői vizsgálat 9600-ról 11 500 forintra emelkedik.
Nem változik viszont a szakértői költségátalány mértéke (35 százalék), ahogy az elszámolható összeg felső határa is kétszázezer forint marad.
Mint korábban megírtuk, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarának jelenleg 2650 tagja van, azaz az elmúlt évtizedben mintegy ezren tűntek el a rendszerből, és emiatt szakértőhiány lépett fel. A helyzet orvoslására fogadta el nemrég a parlament azt a törvénycsomagot, amely új alapokra helyezi a hazai igazságügyi szakértést.
A 2016-os szakértői törvény módosításával például azokat a személyeket, akik az egyes ágazati szakértői jegyzékbe szakértőként be vannak jegyezve, kérelemre – a képesítési feltételek névjegyzéket vezető hatóság általi vizsgálata nélkül – az igazságügyi szakértői névjegyzékbe is bejegyzik, jelentősen egyszerűsítve az eddigi szabályozáson.
A kirendelhető szakértők körét kibővítik
Megszűnik az igazságügyi szakértőjelölt és a mentor intézménye, így – a már megszerzett igazságügyi szakértői jelölti gyakorlat igazolása kivételével – megszűnnek a kamara ezzel kapcsolatos hatáskörei. Ugyancsak megszűnik a szakértőjelöltek oktatása és vizsgája, valamint a kamara minden egyéb képzési tevékenysége, ugyanis ezeket a feladatokat az Igazságügyi Minisztérium által felügyelt Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája veszi át. A továbbképzés áthelyezésével egyidejűleg az év végén megszűnik a kamarai költségátalány is, mert helyette képzési hozzájárulást vezetnek be. A napokban megjelent miniszteri rendeletből pedig az is kiderül, hogy a minisztériumot illető képzési hozzájárulás a kamarai költségátalány duplája, 2000 forint lesz díjjegyzékenként, függetlenül attól, hogy a szakvélemény kirendelés vagy megbízás alapján készült, valamint attól, hogy a szakértő a díjjegyzékben szakértői díjat érvényesít-e.
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara szeptember 18-án tartotta általános tisztújítását, amelyen négy évre megválasztották a köztestület elnökét, elnökhelyetteseit és számos tisztségviselőjét. Miután azonban az elnök és az elnökhelyettesek mandátumához minisztériumi jóváhagyásra van szükség, a kamara új vezetése csak két hete tudott felállni, ugyanis Répássy Róbert igazságügyi államtitkár december 8-án bólintott rá a választási eredményre. Így eldőlt, hogy a kamara elnöke újabb négy évig Schváb Zoltán marad.
(Borítókép: Monty Rakusen / Getty Images)