Orbán Viktor sajtótájékoztatót tartott szombat délelőtt, az utolsó Kormányinfót 2024-ben. A kormányfő az Index kérdésére elmondta, sosem szerette azokat a politikusokat, akik elhárították a felelősséget, és ha nem tudták teljesíteni a gazdasági növekedési célokat idén, akkor teljesítik 2025-ben. A miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy nem vitázik Magyar Péterrel, mi a magyar gazdaság Achilles-sarka, Brüsszelnek már van ellenzéke, mekkora összeget kellene fizetni Ukrajna támogatására, hogyan értékelték a magyar uniós elnökséget.
Orbán Viktor szombat délelőtt tartotta szokásos, év végi sajtótájékoztatóját, amelyet azzal kezdett, hogy mindenkinek áldott, békés, boldog karácsonyt kívánt, valamint sikerekben és egészségben gazdag új évet. A kormányfő elsőként a pénteki, németországi terrorcselekményről beszélt, és miután kifejezte együttérzését az áldozatok családjai felé, elmondta, hogy úgy illendő, ha egy-két napot még várnak a politikai következtetések levonásával, ám azt hozzátette, hogy ezek a jelenségek kizárólag azóta vannak jelen Európában, amióta migrációs válság van.
A miniszterelnök ezt követően a lezáruló magyar uniós elnökségről beszélt, amelyről kifejtette, hogy az Európai Unióban egybehangzóan sikeresnek ítélték meg, ám most jóval több energiát kellett beletenni, mint bő tíz évvel ezelőtt, amikor Magyarország legutóbb soros elnök volt.
„Ilyen elszigeteltséget még életemben nem láttam, mint az elmúlt fél évben. Még az ellenfeleink is gratuláltak a munka elvégzéséhez” – viccelődött a miniszterelnök, utalva arra, hogy sorra jelentek meg a világ vezetői Magyarországon.
Beszélt arról is, hogy a magyar elnökségnek nem volt mozgástere a háború ügyében, mert súlyos és mély érdekkülönbség uralkodik az unióban. A többség szerint az orosz–ukrán háború Európa háborúja is, a vita csak abban van, hogyan vegyen ebben részt. A magyar álláspont szerint viszont ez nem a mi háborúnk.
Ez a mi politikánk, és ez a véleménykülönbség a teljes uniós elnökséget végigkísérte
– fogalmazott Orbán Viktor, aki sikerként emelte ki, hogy bővült a schengeni övezet, többek között Romániával. Hozzátette, ennek a fontosságát mi, magyarok már nem értjük, mert már elfelejtettük, milyen az, amikor nem vagyunk egyenrangú felek az EU-ban, de ez nagyon fontos lépés a most csatlakozóknak.
Az európai versenyképesség romlásával kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy egész Európa hozzájárulása a világgazdasághoz évről évre csökken. A magyar elnökség feladata az volt, hogy versenyképességi paktumot hozzon létre, amelynek értelmében a következő fél évben határidőkhöz kötve ki kell jelölni, melyik tagországnak mi a feladata, hogy a versenyképesség csökkentését megállítsuk.
Orbán Viktor szerint külön fontos lesz, hogyan néz ki a 2027 utáni költségvetési ciklus, amelyről már komoly viták folynak a „mélyben”. Elmondta, csak akkor lehet közös nevezőre jutni, ha a 27 tagállam egyetért, és úgy látja, már az is nagy teljesítmény, hogy a 27 agrárminiszter megegyezett abban, milyen célokkal szeretné felhasználni a következő ciklus agrártámogatásait.
Az európai gazdaságot szankciók gyötrik, amelyek akkor szűnhetnek meg Orbán Viktor szerint, ha véget ér a háború. Ebben az esetben az inflációs korszak is megszűnhet, és jöhet a fellendülés, ám jelentős ellenállásba ütközik a magyar kormány álláspontja az európai vitákban, mivel az Európai Parlamentben kötöttek egy paktumot, amelyben rögzítették, hogy minden úgy folytatódjon, ahogy eddig ment, sőt rávennék a tagállamokat, hogy a nemzeti össztermékük egy részét fizessék be Ukrajna támogatására.
Magyarország esetében ez 200 milliárd forintot jelentene.
A kormányfő szerint az amerikai választási eredmény, Donald Trump győzelme összhangban van azzal a változással, amely a Fidesszel Európában is elkezdődött, például a Patrióták megalapításával.
Most már van Brüsszelnek ellenzéke
– jelentette ki Orbán Viktor, a jövőbeli tervekről pedig elmondta, hogy a kormány különböző eszközöket használ arra, hogy az emberek megértsék a változásokat, és sikerként könyveli el, hogy a nemzeti konzultációt 1,252 millió ember kitöltötte, ami alapján úgy látja, hogy a magyarokat a gazdasági kérdések érdeklik leginkább. A leendő gazdasági intézkedések közül kiemelte a fiataloknak nyújtott lakhatási támogatást, a kisvállalkozásoknak nyújtott tőketámogatást, a hároméves bérmegállapodást és a munkáshitelt.
A kormányfő arról is beszélt, hogy a Magyarországra érkező energiaellátás elnehezül az ukrán területeken keresztül, márpedig a gáz sok ország számára ipari kérdés, miközben a gázellátás a háztartások energiabiztonságának kérdése is. És ha kiesik az ukrán útvonal, akkor más kell helyette. Erre van egy déli korridor, van saját kitermelésünk, és Romániából is hozunk be, de Románia mellett Bulgária segítségével is megvannak az útvonalak.
Beszélt a romániai választásról, valamint a külföldi beavatkozásról szóló hírekről is, mondván, olyasmi történt a szomszédban, ami itt nem történt meg. A kormányfő információt kért arról, hogyan történt technológiai értelemben a beavatkozás, és hol vannak azok a pontok, ahol be lehet avatkozni. Azt az ígéretet kapta, hogy Románia minden információt átad Magyarországnak, amint lezárult a vizsgálat.
A miniszterelnök az Index kérdésére elmondta, hogy jó kérdés, ki a felelős azért, hogy jövőre teljesül-e a gazdasági növekedés.
Sosem szerettem azokat a politikusokat, akik elhárították a felelősséget, persze mindig vannak külső tényezők, de a fontos az, hogy vannak-e világos célok, ha pedig azokat nyilvánosságra hozták, akkor teljesíteni kell
– mondta Orbán Viktor, hozzátéve, ha nem tudták teljesíteni 2024-ben a növekedési célokat, akkor teljesítik 2025-ben.
Arról is beszélt, hogy konjunktúra nélkül nehéz konjunktúraérzetet teremteni. A miniszterelnök tisztázta, a valóság mindig megelőzi a valóságról szóló kommunikációt.
„Tudom, hogy vannak más divatirányzatok is a magyar politikában, ami a tényekkel nem törődik, nem cselekszik, hanem beszél – mondta a miniszterelnök. – Én a régi iskolához tartozom, arról beszélek, amit csinálunk. A tett van az első helyen. Először van a konjunktúra, utána beszélünk konjunktúraérzetről.”
A miniszterelnök kitért a Menczer–Magyar-csörtére is, elmondta, a politika nagyon innovatív szakma, amelyben megjelennek újabb és újabb stratégiák. Most az agresszív hőbörgés stratégiája jelent meg, de nem Menczer Tamás küldte ki a meghívót erre, ő csak elfogadta azt.
Sose fogok olyanokkal vitatkozni, akiknek a gazdái Brüsszelben vannak, mert én a gazdákkal vitatkozom
– mondta arról, hogy lesz-e vita közte és Magyar Péter között.
Orbán Viktor a Tisza Párt támogatottságát érintő kérdésre közölte, nem feladata, hogy az ellenzékkel foglalkozzon, ezért inkább az a kérdés, mit csinált rosszul az ellenzék. A kormányzó párt köszöni szépen, éppen kormányoz.
A miniszterelnök szerint a versenyképesség nem értelmezhető önmagában, hanem a versenyképesség célja, hogy ne legyen munkanélküliség, ne kerüljék el az országot a legfejlettebb technológiák, ebből a szempontból pedig jól áll Magyarország.
Kiemelte, a magyar gazdaság Achilles-sarka az energiahordozókban rejlik, és hogy a háború előtt évi 7 milliárdot fizettünk energiahordozók importálásáért, a háború kirobbanása után pedig már évi 17 milliárdot, ami megüti a magyar versenyképességet. A háborúval kapcsolatban még annyit mondott a kormányfő, hogy másfél órás beszélgetése volt Donald Trumppal, amely alatt semmiről sem tárgyaltak, mivel az Egyesült Államokban nagyon szigorúan veszik, hogy aki még nem lépett hivatalba, az nem tárgyalhat előre, és ezt a leendő elnök be is tartja, éppen emiatt még Putyinnal sem ülhetett le tárgyalni a békéről.
Az reális, hogy a hivatalba lépése utáni első 24 órában lépni fog
– Orbán Viktor, aki szerint Trump gyorsan békét teremthet.
Orbán Viktor Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyminiszter-helyettes magyarországi menedékjogáról elmondta, nem akarja az ügyet miniszterelnöki szintre felemelni.
„Az a törekvésünk, hogy a konfliktusainkat Lengyelországgal kezelhető szinten tartsuk – fogalmazott a kormányfő. – Ezért most nem mondok semmi arról, hogy mit gondolok a lengyel jogállamisági helyzetről. A döntésről tudok mondani valamit. Ennek van eljárásrendje, ebben alapos megállító sorompók vannak. Készítettünk tanulmányt, amely teljeskörűen feltárja, hogy mi a helyzet Lengyelországban. Az a miniszter, akinek joga van dönteni a menekültügy kérdésében, ezeket a tanulmányokat megismerte, és döntött.”
Orbán Viktor a honvédelmi kiadások lehetséges emeléséről elmondta, megvisel minket az is, hogy GDP-arányosan 2 százalék fölé kell vinni a honvédelemre szánt összegeket. Azt szeretnék, ha olyan nemzetközi állapotok lennének, amelyek lehetővé tennék, hogy ezt lejjebb vigyék, de a világ másfelé megy. A 2 százalékot kipréseltük magunkból, ha ezt fel kell emelni, „az tüdőn lövi a magyar gazdaságot”. Ha lesz ilyen nyomás, akkor ütemezett emelést tud elképzelni, mert akkor valahonnan el kell venni.
A miniszterelnök elmondta, mindenképpen 4 százalék alá kell csökkenteni a költségvetési hiányt, mert ez a magyar gazdaság érdeke, ugyanis 3 százalékos hiány felett nagyon nehéz kikerülni a hitelspirálból.
Nem szabad kisebb célt kitűzni annál, hogy ne mi menjünk pénzért, hanem ők jöjjenek hozzánk, hogy nekünk fizessenek kamatot, átmenjünk hitelezői pozícióba
– mondta Orbán Viktor, aki elárulta, Angela Merkeltől tanulta, hogy minden elköltött forintot valakinek meg kell keresnie, és mennyivel jobb, ha más országok keresik meg a mi pénzünket, mint ha mi keresnénk meg más országok pénzét.
A németországi terrorcselekménnyel kapcsolatban elmondta a kormányfő, hogy a magyar biztonsági szolgálatok megvédik a hazai adventi vásárokat, ahogyan eddig is.
A vendégmunkásokra vonatkozó szabályok potenciális szigorításáról közölte, korábban létrehoztak egy törvényt, amely komoly színvonalat képvisel, a katari rendszert kopírozták le. A kormányfő azt vállalta, olyan vendégmunkásrendszer lesz, amelyben a tartózkodás határozott ideig biztosítva van, az elhagyás kikényszeríthetőségét is megteremtik, ennek előfeltétele a megállapodás. A jövőben nem lehet behozni Magyarországra vendégmunkást olyan országból, amellyel nincs visszafogadási egyezmény. Rögtön leesett tíz ország a listáról január 1-jétől.
Minden indulatot mellőzve, minden érzelmet a legkisebb lángra tekerve mondom azt, hogy Magyarország a magyaroké. Nem akarok vendégmunkásországot látni a hazámból, és migránsországot sem
– mondta a kormányfő, hozzátéve, látott nyugaton rossz példákat. Ha egy országban elfogadottá válik a gondolat, hogy vannak alacsonyabb rendű munkák, amelyeket már nem akarunk elvégezni, és azokat kiváltatnánk idegenekkel, akkor nagy baj lesz. Az utcaseprő munkáját az egyik legfontosabbnak tartja, ahogy a takarítónők munkáját is komolynak nevezte. Úgy látja, a képzetlen magyaroknak is azt kell mondani, hogy fontosak, „nincs alacsonyrendű munka, csak rosszul és jól elvégzett munka, a munka becsületét legalul kell megvédeni”.
Orbán Viktor az uniós határvédelmi bírságról közölte, azt kérte, hogy a buszok folyamatosan melegítsék a motorokat. Bármikor előállhat olyan helyzet, hogy egy csak oda szóló jegyet a kezükbe nyomnak a menekülteknek. Nem öncélúan akarják provokálni Brüsszelt, de világos jelzéseket akarnak adni, hogy megvédik Magyarországot.
Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból
– vélekedett a kormányfő, jelezve, olyan migrációs szabályozást akarnak Magyarországra erőltetni, amely „kiveri a szemünket”. A bírságról leszögezte, nem fizetnek, Brüsszel viszont elveszi a pénzüket, ezért a kormány perel, így próbálva visszaszerezni a pénzt.
Orbán Viktor az euróbevezetéssel kapcsolatban elárulta, nem javasolja, hogy ilyen irányba keressék az utat, a kérdés az, hogyan tegyék stabilabbá a forintot.
Nem könnyű ma jegybankelnöknek vagy pénzügyminiszternek lenni
– mondta a kormányfő, hozzátéve, az eurózónához való csatlakozás kétségkívül hoz stabilitást, de lefojtja a növekedést. A gyorsabb fejlődés lehetőségéhez nemzeti valuta kell.
„Ha tudja, hogy kit kell megkérdezni, szóljon nekem is, én is szeretnék a megfelelő pillanatban vásárolni. Biztos nem én vagyok az az ember, aki meg tudja mondani” – válaszolta arra a kérdésre, hogy mi tanácsol, mikor vegyünk eurót a 2025-ös nyaraláshoz. Annyit tett még hozzá, hogy a jegybankelnököt valószínűleg titoktartás terheli, de valahol a jegybank környékén van a válasz.
A kormányfő úgy látja, a forint mozgásában ma sokkal nagyobb szerepet játszanak az eseti tényezők, mint a magyar gazdaság tényleges állapota. Nem hiszi, hogy hétfőről csütörtökre tud változni a gazdaság alapszerkezete, „a kormány rendben tartja a gazdaságot”, az efölötti térben kell a jegybanknak megvívnia az árfolyam stabilizálását.
Orbán Viktor azt is elmondta, nem zavarja, hogy rokonai és barátai jóval gazdagabbak, mint ő. Ennek oka az, hogy ő 1990-ben eldöntötte, hogy politikai pályára hív – bár a tudományos világ nagyon vonzotta –, és hisz abban, hogy egy politikusnak nem szabad üzleti kérdésekkel foglalkoznia, és életvezetési tanácsokat sem ad rokonainak és ismerőseinek.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy nem áll olyan rosszul a pártban, úgyhogy a 2026-os választások eredményétől függetlenül úgy gondolja, becsúszik a képviselői listán az Országgyűlésbe, és aktív életét a köz érdekének szolgálatában fejezi be.
Rendes munkám van, megfizetnek
– fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor a családtagjai vagyonnyilatkozatának nyilvánosságra hozatalára vonatkozó ellenzéki kérésről elmondta, 1990 óta nyilvános a vagyonnyilatkozata, a családtagokra is vonatkozik egy törvény, „nyitott könyv az életem”.
A Kormányinfóról szóló percről percre tudósításunkat ezen a linken tudják megnézni.
(Borítókép: Gulyás Gergely, Orbán Viktor és Kovács Zoltán. Fotó: Tövissi Bence / Index)