Interjút adott Orbán Viktor miniszterelnök, amelyben leszögezte, hogy a háború 2025-ben mindenképpen véget ér, a kérdés csak az, hogy béketárgyalásokkal vagy az egyik harcoló fél megsemmisülésével végződik-e a konfliktus. Kitért arra is, hogy mennyire volt nehéz az idei év, és azt is elárulta, hogy rosszabbnak gondolja Magyar Pétert, mint Gyurcsány Ferencet.
Orbán Viktor karácsonyi interjúját azzal indította, hogy a Magyar Nemzet kérdésére leszögezte: a magdeburgi merénylethez hasonló nem történt Európában a migrációs invázió előtt. Hozzátette, hogy Magyarországon nekünk nem kell aggódnunk, mert csak az olyan országokban lesz komoly feladat a hasonló terrorcselekmények megakadályozása, ahová beengedték a migránsokat.
Ahová nem engedték be, ott egyetlen következtetés adódik, ezután sem szabad beengedni őket, pont. Nem tudom, melyik nehezebb, nem beengedni őket, vagy ha már beengedted, akkor megvédeni magad. Nekünk, magyaroknak, szerencsére időben volt eszünk és merszünk nemet mondani. Ha elhibázod, benne vagy, és onnan más világ kezdődik. A németek már ebben a másik világban élnek
– fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor megemlékezett arról is, hogy Európa mindemellett gazdasági válságban szenved ráadásul úgy, hogy közben az Egyesült Államokkal együtt már közel 300 milliárd eurót költött az orosz–ukrán háborúra. Szerinte ebből az összegből „az életszínvonal gyors emelkedését lehetett volna elérni egész Európában” és az „európai fejlettség szintjére felhozhattuk volna a teljes Balkánt”, valamint „megfékezhettük volna a migrációt”.
De ez a pénz elégett
– jegyezte meg a miniszterelnök, aki szerint nem volt eredménye az Ukrajnába öntött milliárdoknak, mert az ország területének ötödét megszállták az oroszok és sok százezer ember megnyomorodott, megsérült további több százezer, százezrek maradtak özvegyen, árván, miközben milliók menekültek el.
A 2024-es év azonban nemcsak Európának és Ukrajnának volt nehéz, hanem Orbán Viktornak is.
Könnyű év az én szakmámban nincs. Az viszont igaz, hogy ilyen balszerencsés időszak sem volt még
– fogalmazott és elárulta, hogy úgy látja, hogy amióta a „rendszerváltás szele” belesodorta őt a politikába, azóta még nem álltak ilyen rosszul a nemzetközi politika csillagai.
Orbán Viktor leszögezte, hogy egy egészséges gondolkodású külpolitikának célja, hogy barátokat gyűjtsön és minél több ország legyen, amely érdekelt Magyarország sikerében. Szerencsére az „új amerikai elnök kedveli Magyarországot”, emellett a kínai elnök csak két európai országba látogatott el, Magyarországra és Franciaországra.
„A barátunk Törökország elnöke, korrekt partnerünk az orosz elnök, és jóbarátunk az izraeli miniszterelnök is”
– mondta Orbán Viktor, aki szerint bonyolult ügy egyszerre jóban lenni mindenkivel, miközben nekik vannak konfliktusaik egymással.
A miniszterelnök szerint Donald Trump hivatalba lépéséből jelentősen profitálnak majd a magyar emberek, ugyanis „ez egy fair vízumrendszer és kettős adóztatást kizáró egyezmény a két ország között, és erőteljes amerikai tőkebefektetések érkeznek majd Magyarországra”.
1990 óta, a kommunizmus bukása után a nyugati világban újfajta politikai küzdelem zajlik. A liberálisok nemzetközi világkormányzást és progresszív világrendet építenek, a velük szemben fellépő patrióták pedig ragaszkodnak a nemzetek alapján szervezett világrendhez. Most Donald Trump győzelmével a patrióták sorsfordító esélyt kaptak
– kezdte az európai helyzet értékelését Orbán Viktor.
A miniszterelnök kifejtette, hogy van egy „haditerve” arra, hogy miként alakítanak ki együttműködéseket az európai konzervatívokkal és hogyan teszik világossá az Európai Néppárt tagpártjai számára, hogy az igazi kereszténydemokrata jobboldal és hagyomány a patriótáknál van, és nem náluk.
„Először átrendezzük az európai párttérképet, és utána át akarjuk venni az európai parlamenti többségen keresztül az Európai Bizottság irányítását is”
– osztotta meg ambícióit a magyar miniszterelnök.
Orbán Viktor a magyar uniós soros elnökségről elmondta, hogy tanácsot kért „idősebb, régi barátaitól”, akik közül a korábbi francia elnök, Nicolas Sarkozy adta a legmeggyőzőbb tanácsot, miszerint döntse el, hogy bürokratikus vagy politikai elnökséget akar-e. Ő végül a politikai elnökség mellett döntött, hogy megoldást találhassanak az égető kérdésekre, annak ellenére, hogy Nicolas Sarkozy figyelmeztette, hogy amennyiben ezt az utat választják, abban az esetben mindenki támadni fogja.
Az első a háború. Ha politikai EU-elnökséget viszünk, akkor a békével és a békemisszióval kell kezdeni. A második a schengeni bővítés, Románia és Bulgária ügye. A harmadik a Nyugat-Balkán, amit már rég föl kellett volna venni az Európai Unióba, de elakadt a bővítés. A negyedik, hogy tönkremegy az európai gazdaság. Aztán az európai mezőgazdaság jövője. Leültem a miniszterekkel és a munkatársaimmal, fölmértük az erőforrásainkat és a bátorságunkat, ezután vállaltuk a politikai elnökséget. Ki emlékszik arra, hogy milyen uniós elnökségek voltak előttünk? Senki
– magyarázta Orbán Viktor, majd hozzátette, hogy a „magyar elnökségre sokáig emlékeznek majd”.
„Természetesen szeretnénk minden évben előre lépni. De van olyan év, amikor az is siker, ha életben maradunk, az is jó, ha nem csúszunk vissza. A háborús évek ilyenek. A háború három évét Magyarország kibekkelte” – értékelte a gazdasági helyzetet a magyar miniszterelnök.
Orbán Viktor elmondta, hogy próbálta a kormány a háborús helyzetet valamennyire Magyarország javára fordítani, de ez Európában senkinek sem sikerült, mert minden gazdaságot megviselte a helyzet. Az a komoly teljesítmény, hogy Magyarország nem süllyedt vissza és nem került olyan állapotba, különösen a versenyképesség szempontjából, mint a legtöbb európai gazdaság jó alapot jelent arra, hogy amikor véget ér a háború, akkor Magyarország repülőrajtot vegyen.
„A háború 2025-ben véget ér. Vagy úgy, hogy sikerül béketárgyalással lezárni, vagy úgy, hogy az egyik harcoló fél megsemmisül”
– jelentette ki Orbán Viktor.
Az idei évben berobbant a köztudatba Magyar Péter és a Tisza Párt, és bár Orbán Viktor szerint a miniszterelnöknek az emberek és az ország ügyeivel, és nem az ellenzékkel kell foglalkoznia, azért van véleménye az új kihívóról.
„Annyit mondhatok, hogy a mostanihoz képest Gyurcsány egy Adenauer volt”
– értékelte Magyar Pétert a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint a verseny egyébként jót tesz a Fidesznek, mert „ha nem versenyzel, elkényelmesedsz, és azt hiszed, hogy rutinból is elvégezheted a munkádat”, ez pedig a „politikában életveszélyes”.
A miniszterelnök azt is elárulta, hogy mindig érdeklődéssel figyeli, hogy milyen kihívókat állít elé az élet, de az már egy másik kérdés, hogy az „ország számára jó-e, ami az ellenzéki térfélen történik”. Abban biztos, hogy egy értelmes politikai verseny, amelyben a fontos dolgokról van szó, az kedvező minden országnak, de ha „az agresszív hőbörgés válik uralkodóvá, amit most az új ellenzéki stratégia hozott magával, az biztosan nem jó”.
Gyenge az a versenyző, amelyik arra panaszkodik, hogy milyen eszközöket vet be vele szemben az ellenfele
– ismerte el, majd hozzátette, hogy a Fidesz megküzd a kihívóval, az bármilyen fegyvernemet is választ.
Az interjú végén Orbán Viktor üzent a magyaroknak 2024 karácsonyára. „Nehéz elhinni három év brutális háború után, amely a szomszédban zajlik, az elhibázott brüsszeli politika mellett, a gazdaságokat sújtó szankciós politika elszenvedőjeként, a háborúra adott rossz brüsszeli válaszok miatti magas inflációs évek után, hogy a következő év jó lesz, sőt fantasztikus lesz. Hiszem, ha látom, mondják a magyarok. Hát azt kívánom, hogy lássák meg” – fogalmazott a magyar miniszterelnök.
(Borítókép: Orbán Viktor 2024. december 21-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)