A könyvesboltokban bőven találhatunk mindenféle önsegítő könyveket, útmutatókat a boldog, nyugodt, rendezett élethez, az önismerethez, a tudatossághoz, vagy például a hatékony stressz-, illetve dühkezeléshez.

Hogyan élhetünk harmonikusabban egymással? Hogyan találhatjuk meg az igazi boldogságot? Hogyan segíthetjük elő a világ jobbá tételét? A katolikus egyházfő beszédeiből, elmélkedéseiből és imádságaiból összeállított kötet a jó élethez kínál keresztény válaszokat. Azokat a kérdéseket is érinti, amelyek a modern társadalomban a keresztény értékekhez való viszonyt alakítják, ugyanakkor nem csak hívőknek vagy vallásos olvasóknak ad útmutatást A jó élet.

Hidak nem épülnek online

A könyvben azok az értékek kerülnek kifejtésre, amelyeket érdemes követniük az embereknek, hogy igazán boldog és teljes életet élhessenek.

Nyissuk meg a szívünket, hogy befogadhassuk a másikat. Mert a szeretet, csak a szeretet gyógyítja meg az életet

– mondja Ferenc pápa, aki az emberi élet értelmét és célját a szeretetben, a közösségben, az alázatosságban, a szegények, illetve a hátrányos helyzetűek iránti törődésben látja. De három ellenség – figyelmeztet a pápa – mindig ott leselkedik a szív ajtajánál:

1. a nárcizmus, vagyis önmagunk bálványozása, amikor mindenben csak a saját hasznunkat keressük, és közömbösek vagyunk másokkal szemben;
2. a mártíromkodás, az áldozatszerep, amikor azt gondoljuk, hogy senki sem ért minket, és senki sem érzi azt, amit mi érzünk;
3. a pesszimizmus, amikor a világot hibáztatjuk mindenért, de közben tétlenek maradunk és elveszítjük a reményt.

A katolikus egyházfő szerint a „három bálvánnyal” – tüköristennel, a panaszkodásistennel és a negativitásistennel – a remény éhínségét hozzuk magunkra. „Ehelyett értékelnünk kell az élet ajándékát, az ajándékot, ami mindannyiunkban megvan. Ezért van szükségünk a Szentlélekre, Isten ajándékára, amely kigyógyít bennünket a három bálványból, meggyógyít a tükörtől, a panaszoktól és a sötétségtől.”

A jó élet a társadalmi felelősségvállalást, az igazságosságot, az empátiát, a szolidaritást hangsúlyozza, miközben a fogyasztói társadalom zűrzavarában való tévelygéssel, és annak ránk ható fenyegetésével szembesít. Ferenc pápa óva int:

A digitális terek vakká tesznek minket a másik törékenysége iránt, és megakadályozzák, hogy befelé figyeljünk. (...) Az ilyen módon használt technológia megtévesztő párhuzamos valóságot hoz létre, amely figyelmen kívül hagyja az emberi méltóságot.

Hidak nem épülnek online, a digitális média függőséget, elszigeteltséget és a valósághoz történő kapcsolódás fokozatos elvesztését okozhatja, gátolva a valódi emberi kapcsolatok fejlődését, mutat rá a pápa.

Szükség van fizikai gesztusokra, arckifejezésekre, csendekre, testbeszédre, sőt, még illatra, kézremegésre, pirulásra, izzadásra is, mert mindezek beszélnek és részei az emberi kommunikációnak. A digitális kapcsolatok, amelyek mentesítenek minket, hogy fáradoznunk kelljen a barátság ápolásán, a kölcsönösség megteremtésén és az idővel érlelődő összhangon, csupán a társaság illúzióját keltik. Nem teremtik meg a »mi« élményét, hanem általában ugyanazt az individualizmust leplezik és erősítik, amely az idegenek és a gyengék megvetésében nyilvánul meg. A digitális kapcsolat önmagában nem elég ahhoz, hogy hidakat építsen, nem képes egyesíteni az emberiséget.

Éljünk a jelenben és legyünk hálásak

A szorongás a mindennapok egyik legnagyobb ellenfele, Ferenc pápa szerint az álmaink útjába álló kísértés, ami nagy ellenséggé válhat, amikor arra késztet, hogy feladjuk, mert rájövünk, hogy az eredmények nem jönnek azonnal.

A legszebb álmokat reménnyel, türelemmel és elkötelezettséggel érhetjük el, lemondva a sietségről. Ugyanakkor nem szabad, hogy a bizonytalanság megbénítson minket, és nem szabad félnünk a kockázattól és a hibázástól. Inkább attól kell tartanunk, hogy megbénultan, élőhalottként élünk, olyanokká válunk, akik nem élnek igazán, mert nem akarnak kockáztatni, mert nem viszik végig vállalásaikat, vagy mert félnek a hibázástól.

Ferenc pápa arra tanít, hogy ha hibázunk is, mindig felemelhetjük a fejünket és újrakezdhetjük, mert senkinek sincs joga elvenni tőlünk a reményt.

Gyakran kísértést érzünk arra, hogy azt gondoljuk, a szentség azoknak van fenntartva, akiknek lehetőségük van távol maradni a mindennapi elfoglaltságoktól, hogy sok időt szentelhessenek az imádságnak. Ez nem így van.

Ferenc pápa azt mondja, ahhoz, hogy „szentek” legyünk, nem szükséges püspöknek, papnak vagy szerzetesnek lennünk.

Mindannyian arra vagyunk hívva, hogy szentek legyünk azáltal, hogy szeretetben élünk, és tanúságot teszünk a mindennapi teendőink közepette, ott, ahol vagyunk. Szerzetes vagy? Légy szent, élj örömmel a hivatásodban! Házas vagy? Légy szent, szeresd és gondoskodj férjedről vagy a feleségedről, ahogy Krisztus tette az egyházzal! Dolgozó ember vagy? Légy szent, végezd munkádat becsülettel és hozzáértéssel, testvéreid szolgálatában! Szülő vagy nagyszülő vagy? Légy szent, tanítsd türelemmel a gyermekeket Jézus követésére! Hatalom birtokában vagy? Légy szent, küzdj a közjóért, és mondj le személyes értékeidről!

A jó élet útmutatása többek között azt tanácsolja:

• ne adjunk teret a keserű, sötét gondolatoknak, az elsőként legyőzendő ellenség nem kívül, hanem bennünk van;
• éljünk valamiért, ami túlmutat a halandóságunkon, segítsünk másoknak, mert ezzel önmagunkat is gazdagítjuk;
• legyünk türelmesek, ne hallgassunk azokra, akik gyűlöletet szítanak, szeressünk minden egyes embert, szeressük az életet, a boldogság alapja az élet szeretete és tisztelete;
• éljünk a jelenben, nincs jobb idő számunkra, mint a most, ott, ahol vagyunk, ez az egyetlen és megismételhetetlen pillanat arra, hogy jót tegyünk, hogy az életet ajándékká formáljuk.

Ne feledkezzünk meg a köszönetről: ha hálásak vagyunk, a világ is jobb hellyé válik, még ha csak egy kicsit is, de az éppen elég ahhoz, hogy reményt adjunk. A világnak szüksége van reményre, és a hála, a »köszönöm« kimondásával egy kis reményt közvetítünk

– mondja Ferenc pápa, mert mint azt aláhúzza: minden összefügg, minden kapcsolódik egymáshoz, és mindenki megteheti a maga részét, ahol éppen van.

A jó élet az emberi élet értékének és a valódi boldogság keresésének keresztény megközelítését tárja az olvasó elé, a szellemi és erkölcsi fejlődésre ösztönözve. Ferenc pápa azt kéri, hogy legyünk a változás főszereplői, adjunk keresztény választ a különböző helyeken jelentkező társadalmi és politikai nyugtalanságokra: „Kérlek, legyetek építők, dolgozzatok egy jobb világért! Kérlek, ne az erkélyről nézzétek az életet! Jézus nem maradt az erkélyen, belemerült az életbe. Ti is merüljetek el benne, ahogyan Jézus tette!”

Ferenc pápa: A jó élet
Troubadour Books Kft. 2024
223 oldal

(Borítókép:  Ferenc pápa Rómában 2023. szeptember 13-án. Fotó: Franco Origlia / Getty Images)