A magyar társadalom az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban nem tart igazán az eszkalációtól, atomháborútól pedig különösen nem – derült ki egy friss kutatásból. Orbán Viktor békemissziója a kormánypárti szavazók véleménye szerint se hozhat békét, ugyanakkor Magyarország NATO-tagságát szinte mindenki támogatja.
A magyar társadalomnak alig 15 százaléka tart az atomháború kitörésétől, 53 százalék szerint ez inkább nem vagy egyáltalán nem reális forgatókönyv – derül ki a Magyar Hang által megrendelt országos közvélemény-kutatásból, amelyet az Europion – korábban Opinio – végzett december 13. és 16. között a 16 év feletti magyar lakosság körében.
A felmérés szerint a háború kiszélesedésétől már többen félnek, de itt is azok vannak relatív többségben – mintegy 40 százaléknyian – akik inkább nem vagy egyáltalán nem gondolják reális veszélynek a további eszkalációt.
A 60 év feletti korosztálynak, valamint a megyei jogú városokban élőknek valamivel több mint harmada, a júniusi EP-választáson a kormánypártokra szavazóknak pedig 36 százaléka tartja úgy, hogy relatíve magas a háború továbbterjedésének esélye.
Azonban ez utóbbi az egyetlen olyan választói szegmens, amelyben ez az arány meghaladja az ettől nem tartó 26 százalékot. A háború kiterjedésétől legkevésbé a Tisza Párt szavazói tartanak, körükben 58 százalék inkább nem vagy egyáltalán nem tart ettől.
Ahogy kevesen bíznak abban is, hogy Donald Trump a hivatalba lépését követő 24 órán belül békét teremt a harcoló Oroszország és Ukrajna között. Pusztán a megkérdezettek alig 18 százaléka véli úgy, hogy a frissen megválasztott amerikai elnök be tudja tartani ígéretét.
Az amerikai elnök négyéves ciklusát tekintve már 47 százalék tartja reálisnak a béketeremtést, de a válaszolók 35 százaléka úgy véli, Trump januártól kezdődő elnöki ciklusa alatt sem sikerül megteremteni a békét.
Ez a fajta pesszimizmus leginkább az alacsonyan iskolázott középkorúakra jellemző. Azonban a kormánypártiak körében a felmérés szerint sokan hisznek Trump béketeremtő erejében – 37 százalékuk bízik a 24 órás békekötésben, és további 52 százalék a ciklus hátralevő részétől várja a békét.
a megkérdezettek 53 százaléka ért egyet azzal, hogy az orosz elnök kezében van a békekötés kulcsa.
Azonban a kormánypárti szavazótábor véleménye ettől jelentősen eltér:
A válaszadók relatív többsége – 32 százalék – szerint Magyarország biztonságát elsősorban Oroszország fenyegeti, és ezt a veszélyt 17 százalék az Európai Unióban, 12 százalék pedig Ukrajnában látja.
Amíg Oroszországtól elsősorban a fővárosiak és a diplomások 42-42 százaléka fél, addig az EU-ban elsődleges veszélyforrást látók aránya az idősebb korcsoportokban, a kistelepüléseken élők között és a kormánypártiak körében haladja meg a 20 százalékot.
Az is kiderült a kutatásból, hogy továbbra is erős, kétharmados támogatásnak örvend NATO-tagságunk, a válaszadók 47 százaléka szerint mindenképpen, további ötödük úgy véli, Magyarországnak inkább a NATO tagjának kell maradnia. Ehhez képest a kifejezetten ellenzők aránya alig nyolc százalék. A kormánypártiak 12 százaléka ellenzi és 62 százaléka támogatja az ország NATO-tagságát.