Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár szavai szerint a koronavírus-járvány alatt megmutatkozott az ellátórendszer minden gyengesége és erőssége, ez volt a változás katalizátora. A még 2022 decemberében elfogadott jogszabály-módosítások mentén valósultak meg reformok – az államtitkár meglátása szerint a '70-es évekből megörökölt betegellátási struktúrákban. Pintér Sándor belügyminiszter a kórházszövetség év végi konferenciáján jelentette be, hogy jövőre folytatódik az átalakítás. Mutatjuk, idén milyen változások léptek életbe.
A belügyminiszter közlése szerint az elmúlt években 90 intézkedést hoztak a betegellátás területén, az egyik ilyen a hazai betegellátásban régóta szokásjognak számító paraszolvencia kivezetése, ami eddig 80-90 százalékban teljesült, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslatára. Korábban ugyanis az egészségügy egyik legnagyobb problémájaként nevezték meg. A kamara továbbra is hálapénzellenes, ugyanakkor elnökük, Álmos Péter nehezményezte, hogy az eljárások során kriminalizálják az orvosokat.
Pintér Sándor a kórházszövetég év végi konferenciáján a béremelésekre is kitért, ami az orvosi fizetéseknél az utolsó, harmadik fázisban 11 százalékkal, tavaly január elsejével befejeződött. Hogy nyugat-európai mintára a szakdolgozói fizetések az átlag orvosi alapbéreket 37 százalékban megközelítsék, idén márciustól megvalósult az újabb 20 százalékos béremelés a tavaly júliusi 18, és a 2022. januári 10 százalékos bérkorrekció után.
A tárca közleménye szerint a szakdolgozók a bérkompenzációval a 2010-es fizetésük négyszeresét vihetik haza idén, akkor a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 170 900 forintot kaptak havonta, 2024 márciusától pedig már 800 ezer forintot, amiben már a pótlékok is benne vannak, ezzel nyugdíjalapot képez.
Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, Balogh Zoltán akkor ezt úgy értékelte lapunknak, azt várták volna, hogy a summázott összeg emelkedjen meg, Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke is azon a véleményen volt, hogy a béremelést a pótlékok beépítésén felül kellene végrehajtani.
A szakdolgozói bérkorrekció 84 ezer embert érint, szintén márciustól öt fizetési osztályba sorolva, terhelés szerint differenciálva kapják meg fizetésüket.
Az Országos Mentőszolgálat által koordinált, új alapellátási ügyeleti rendszer elsőként a pilotprogram helyszínén, Hajdú-Bihar vármegyében, 2023. február 1-jén élesedett, ezt követően a nyár kivételével havonta bővült a csatlakozó vármegyék köre, 2024-ben februárban Fejér és Pest vármegye, októbertől pedig Budapest is átállt.
Ezzel egységessé vált a hazai alapellátási ügyeleti rendszer, azaz akinek a háziorvos rendelési idején túl ellátásra van szüksége, a 1830-as számot kell hívnia. Hétvégén, ünnepnapokon és hétköznap délután 16 óra és reggel 8 óra között az OMSZ diszpécserközpontjában fogadják a hívást, ahol állapota szerint a betelefonálót tanáccsal látják el, ha szükséges, ügyeletes ellátót küldenek, sürgős esetben pedig mentőautót.
Többek között ilyen esetekben lehet indokolt az ügyeleti ellátás:
A járásközpontokban személyesen is felkereshető háziorvosi ügyelet működik hétköznap délután 16–22 óra, hétvégén és ünnepnapokon 8–14 óra között, Budapesten 15 helyszínen, a főváros sajátosságai miatt két telephelyen, 24 órában. Az irányítószám megadásával pedig a legközelebbi ügyeleti pontra irányítják a betelefonálót.
Az OMSZ közlése szerint a gyermekorvosi ügyeletek száma bővült a fővárosban, korábban egyedül a Heim Pál Gyermekkórház látta el a feladatot, októbertől már a Szent János Kórház és a XIII. kerület Révész utcai rendelő is bekapcsolódott, illetve az agglomerációban is több ügyeleti pont áll rendelkezésre.
A 2024-es adatok szerint 6,5 ezer praxis van Magyarországon, és már 910 tartósan betöltetlen. A kormány többlépcsős terve szerint 2028-ig megszüntetnék az üres praxisokat az Országos Kórházi Főigazgatóság irányításával 1800–2500-as beteglétszámú körzetek meghatározásával, a jövőben pedig a hiányzó alapellátást a pilotprogramként indult telemedicinával pótolnák. Takács Péter korábban úgy fogalmazott, hogy a körzethatárokat még a 80-as években alakították ki, de azóta jelentős demográfiai változások történtek, egymillióval csökkent a lakosságszám.
Az egészségügyi államtitkár még tavaly év végén az IME-konferencián arról beszélt, hogy a fekvőbeteg-ellátás volumene a Covid-járvány óta 20-30 százalékkal csökkent, az emberek nem szívesen fekszenek be a kórházba, ha lehet, inkább a járóbeteg-ellátást választják. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence pedig a Digital Health Summiton is azt emelte ki, hogy az éves 60 millió orvos-beteg találkozás főként járóbeteg-ellátás keretében történik. A kormány decemberben ezért nagyobb összeget csoportosított át a járóbeteg-kasszába, egy év végi határozat szerint 2025-ben 7,7 milliárd forintot – első körben – 29 budapesti és Pest vármegyei szakrendelő megújítására fordítanak az Egészséges Budapest Program keretében.
A kapacitások jobb kihasználása érdekében az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT) összeköttetésben álló EgészségAblak mobilalkalmazás idén több funkcióval is bővült: a vizsgálati időpontok lefoglalása mellett törölni vagy módosítani is lehet azokat. A mielőbbi sorra kerülés érdekében pedig a nem beutalóköteles ellátásoknál területi korlátozás nélkül is van lehetőség előjegyzésre.
November végéig 3 millióan töltötték le az alkalmazást, és 134 intézmény 3453 szakrendelése csatlakozott a rendszerhez, amiben októbertől betegelégedettségi visszajelzésre is van lehetőség. A Járóbeteg-irányítási Rendszerhez azok az intézmények kapcsolódhatnak, ahol heti 200 óra feletti rendelési idővel működnek, legalább öt ellátási területen. A belügyminiszter felszólalása szerint a kórházak csupán 60 százaléka áll összeköttetésben ezzel. A JIR ugyan már üzemben áll, de Pintér Sándor úgy látja, még ez nem nyerte el a teljes orvostársadalom kegyeit.
Szeptembertől az osztályfőnöki óra keretén belül bevezették az iskolákba az egészségnevelést. A tanév kezdetén egy másik fontos változás lépett életbe: egészségügyi indokból történő távolmaradás esetén orvosi igazolást kérnek a tanintézményekben, amit közvetlenül a Kréta-rendszerbe küld a dokumentumot kiállító szakember. A papíralapú igazolásokat az informatikai rendszer hibájának esetére megtartják. A rendszer első nagyobb terhelésekor a felső légúti betegségek szezonja kezdetén Havasi Katalin, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának (MGYT) főtitkára lapunknak úgy értékelte, hogy jóval egyszerűbb az orvosoknak és a szülőknek is azzal, hogy az EESZT-be integrált dokumentumot egy kattintással elérheti az intézmény, nem kell külön ezért a rendelőbe menni.
A Magyar Közlönyben 2024. május 7-én megjelentek szerint a méhnyak- és az emlőszűrés mellett bekerült az országos népegészségügyi célú, célzott programok sorába a szervezett vastagbélszűrés. A részvételre kétévente kapnak meghívást az 50 és 70 év közötti nők és férfiak, akik az otthoni mintavételhez egységcsomagot kapnak, majd ezt kell beküldeni a laboratóriumi vizsgálatba. A vastagbélrák a magyarok harmadik leggyakoribb daganatos megbetegedése, 8-10 évig is elhúzódhat a kóros állapot megjelenése, amit a vizsgálattal időben fel lehet fedezni.
Az életkor szerint ajánlott, és a nemenként esedékes népegészségügyi szűrésekről hamarosan pushüzenetben is értesíteni fogják az EgészségAblak-felhasználókat. A részvétel továbbra is önkéntes alapon történik, a 25–65 év közötti nők kétévenkénti méhnyakszűréséhez, és a 45–65 év közötti nők nők háromévenkénti mammográfiás vizsgálatára való meghívásához hasonlóan.
A munkavédelemről szóló törvény alapján szeptember 1-jétől megszűnt a munkára való alkalmasság kötelező orvosi vizsgálathoz kötése, de a munkáltató továbbra is előírhatja. A kormány honlapján megjelentek szerint azon munkaköröknél elvárás a foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálat, ahol fokozott baleseti veszélynek, terhelő munkahelyi klímának, zajnak, ionizáló sugárzásnak, mesterséges optikai sugárzásnak, vibrációprevenciós határértéket meghaladó esetben kémiai kóroki tényezőnek, járványügyi érdekből kiemelt munkakörnek, tüdőfibrózist okozó poroknak vagy azbesztártalomnak, biológiai kóroki tényezőnek, éjszakai műszakban végzett munkának, valamint 10 kg feletti kézi tehermozgatásnak vannak kitéve a munkavállalók. A munkaköri alkalmassági vizsgálatot a munkáltatónak ingyenesen kell biztosítani.
Pintér Sándor a kórházszövetség konferenciáján ismertette, hogy a vastagbéldaganat patológiai kiértékelésében már 80 százalék feletti hatékonyságot mutat a mesterséges intelligencia. „Meggyőződésem, hogy ez hamar 94 százalékra emelhető” – tette hozzá. A belügyminiszter úgy véli, a technológiának kiemelt szerepe lehet a diagnosztika felgyorsításában és az EESZT-ben tárolt adatok strukturált integrálásában.
2025 júliusában csatlakozunk az európai egészségügyi adattérhez, a miniszter szerint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér jó példával szolgálhat, de úgy véli, inkább abban lesz jelentősége, hogy más országban történő rosszullét esetén az adott orvos soron kívül a magyar beteg adataihoz juthat.
Az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK) informatikai szakértője, Puskás Zsolt a Digital Health Summiten arról beszélt, hogy – az orvosi döntéseket 60-70 százalékban befolyásoló – egyik legnagyobb adatintenzitású egészségügyi dokumentum a laborlelet, amelyben egyenként átlag 21-27 mérési paraméter jelenik meg, és amelynek már nyártól 40 százaléka strukturáltan került be a rendszerbe.
Az eBeutalók 86 százaléka már strukturált adatigénylést tartalmaz, ami a jövő év első hónapjaiban 94 százalékra emelkedik. Joó Tamás egyetemi docens, az adatvezérelt egészségügy szakértője, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnökhelyettese megemlítette, a vizitek fele az egészségügyi előzmények megismerésével telik, MI-szoftverrel gyorsabban szűrhetők lesznek az aktuális ellátáshoz szükséges adatok.
Kádár Magdolna a Belügyminisztérium Egészségügyi Fejlesztéspolitikai és Ágazati Informatikai Főosztályának vezetője arra is kitért, hogy tavaly létrehoztak egy mesterségesintelligencia-munkacsoportot, amely az adatstrukturálás, valamint a képalkotók kiértékelése mellett az adminisztrációban, a betegútmenedzsmentben (JIR), továbbá a távkonzultációban is igénybe veszi a MI-technológia támogatását.
Takács Péter korábban kijelentette: folytatódik a magán- és a közegészségügy szétválasztása, majd világossá tette, hogyan tesznek különbséget az állami és a profitorientált szolgáltató között:
Ehhez hozzáfűzte, hogy a tulajdonosi forma irreleváns. A magánbiztosítók számára nem fogják kinyitni a piacot. „A NEAK biztosítói funkciójának visszaállításával és megerősítésével magasabb szolgáltatásvásárlási és ellenőrzési funkcióval szeretnénk szektorsemleges finanszírozást megvalósítani” – részletezte. A bonyolult és drága, hiánypótló beavatkozásokat végző magánszolgáltatások továbbra is szerződhetnek az állammal.
Korábban a CT- és MR-vizsgálatok egyharmadát végezték magáncégek, amik vagy a teljes szolgáltatást adták, vagy a kórházakban közreműködőként biztosították a betegek ellátását. Pintér Sándor fontos célkitűzésnek nevezte, hogy 2026-ra valamennyi állami ellátóhely rendelkezzen CT- és MR-készülékkel, 2025-re pedig legalább 85 százalékos ellátottság legyen ez az arány.
A patikákat illetően két fontos változás történt: az egyik, hogy május 6-tól a fiókpatikákban nem kötelező a gyógyszerész jelenléte, de szükség esetén 15 percen belül kell biztosítani a gyógyszerésszel való konzultáció lehetőségét. Ezt akkor Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke úgy értékelte lapunknak: a leginkább rászoruló térségekben ezzel a betegellátás minősége romlik, a 15 perces várakozási idő szaktanácsadásra irreális.
A másik, az idén február 22-én a Magyar Közlönyben megjelentek szerint 2025 januárjától projekttársaságra bíznák a kórházak egységes gyógyszerellátását. Ugyanakkor a decemberi IME-konferencián a kamaraelnök elmondta, hogy a kórházmenedzsment felhatalmazást kapott a jövő évi gyógyszerközbeszerzések elindítására, ami arra utal, hogy a következő év végéig ez mégsem valósul meg. A kórházi gyógyszeradagoló automaták tervét pedig betegbiztonsági szempontból előnyösnek nevezte, valamint úgy véli, a szakmai és informatikai egységesítés lehetőséget ad a helyi gyógyszerésznek az utógondozásra azzal, hogy a kórházi felírásba belelát.
Takács Péter államtitkár közlése szerint a kódkarbantartásban is haladnak előre azon elv mentén, hogy költséghatékonyan minél több életévet nyerjen a lakosság. Mint ismertette, már év elején 31 milliárd forint értékben fogadtak be olyan gyógyszereket, amelyek korábban csak egyedi méltányosság alapján voltak elérhetők. Hozzátette: a gyógyszerkassza idén további 50 milliárd forinttal bővült.
Arra is kitért, hogy ezenfelül a 2025-ös költségvetésbe 150 milliárd forint csak a kórházi kódkarbantartásra került be. Mint az egészségügyi államtitkát elmondta, vannak olyan intézmények, amelyek nagyobb adósságot termelnek, de ha ugyanolyan profilú és méretű kórházaknál nagyobb különbséget tapasztalnak, akkor az felülvizsgálatra szorul. A már szűkebb mozgástérrel rendelkező menedzsment felelősségét is nézik.
Az ilyen anomáliák kiküszöbölésére Heves vármegyében pilotprogramot hoztak létre, amelybe nyolc-tíz kórházat vontak be. Ez alapján több mint 12,5 milliárd forint forráshiányra derült fény, amit a költségvetésbe betervezett említett 150 milliárd forint tartalmaz. „Ez körülbelül a Magyarországon előforduló HBCS-k (a fekvőbeteg-ellátásban a hasonló betegségcsoportok) és járóbeteg-események körülbelül 70 százalékát fedi le” – részletezte az államtitkár. A maradék 30 százalékot illetően elmondta, hogy folyamatos kódkarbantartással a szakmacsoportokat végigjárva racionalizálnák a ráfordítást.
Pintér Sándor korábban arról beszélt, hogy a hazai egészségügy felmérésével megbízott Boston Consulting Group javasolta, hogy 2–3 ezer ellenőrt alkalmazzanak az egészségügyi intézményekben, de a belügyminiszter szerint „ennél erkölcsileg jobban állunk, ezért 300-at tervezünk szolgálatba állítani a jelenlegi 100 helyett”.
Szakmai ellenőrökről van szó, akik a kormányhivatalok rendszerét és a NEAK ellenőrző főorvosi rendszerét megerősítik” – húzta alá az egészségügyi államtitkár, közlése szerint az orvosi béremelések nehezítették az ehhez szükséges szakembergárda felállítását. A revizorok azt is ellenőrzik, hogy az orvos vagy szakdolgozó jelen van-e a munkaidejében, a beteg valóban bent tölti-e a dokumentált napokat a kórházban. Valójában ezzel a finanszírozott ellátás teljesülését nézik.
A jövő évi költségvetés szerint egészségügyre 3717 milliárd forintot fordítanak, amely 330 milliárd forinttal több, mint 2024-ben.
(Borítókép: Kinga Krzeminska / Getty Images)