A kormány rendeletben rögzítette a nyugdíjasok és a tanárok juttatásának emelését, amely 2025. január elsejétől lép be. Előbbiek 3,2, utóbbiak átlagosan 21,2 százalékkal kapnak többet. Azonban a 13. havi nyugdíj szabályozása is változott, valamint nemcsak a tanárok, hanem más, nevelési-oktatási munkát végző dolgozók is részesülnek a béremelésből.
A Magyar Közlöny december 30-i számában tette közzé a nyugdíjak emeléséről szóló kormányrendeletet, mely rögzítette a 3,2 százalékos növelést. Ez az emelkedés nem csak az öregségi és az özvegyi nyugdíjra vonatkozik, hanem többek között az árvaellátásra, a baleseti hozzátartozói nyugellátásra, a korhatár előtti, a rokkantsági, a rehabilitációs ellátást, a baleseti járadékot, a fogyatékossági támogatást és a vakok személyi járadékot.
A rendelet azt is közli, hogy a 2025. januárra járó ellátásokat a jogosultak már emelt összegben kapják, valamint ha valakinek többtípusú ellátás is jár, azoknak külön-külön kell emelni.
Változnak viszont a 13. havi nyugdíj szabályai. Ez eddig annak járt, akinek „a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára” járt nyugdíj, az új rendelet szerint viszont az kaphatja a pluszjuttatást, akinek februárra is járt az ellátás, és a 13. havi összeg is a februárival egyezik meg.
A nyugdíjemelés mellett a pedagógusok újabb béremeléséről is rendelkezik a kormány, átlagosan 21,2 százalékkal növekszik a tanárok fizetése 2025. január elsejétől. A rendelet vonatkozik a pedagógusokon kívül a pedagógus-szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező, a nevelők-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozókra, de a gyermekvédelmi intézményekben és a bölcsődékben felsőfokú végzettséggel foglalkoztatottakra is.
Az alapbérbe beletartozik a havi illetmény, illetve a tartós pótlékok és a megbízási díjak is, előbbibe belevették az esélyteremtési illetményrészt, továbbá a mesterfokozat és az egyes tantárgyak és a pályakezdés után járó illetménynövekedést.
A béremelésnek köszönhetően így alakulnak a havi illetményösszegek 2025. január elsejétől:
A hiányszakmákat (matematika, digitális kultúra, természettudomány, integrált természettudomány, fizika, kémia, biológia, földrajz) oktatók pótléka majdnem a duplájára emelkedik, négyről hét százalékra.
Minden nem állami finanszírozású köznevelési intézményt is érinti a béremelés, de az állam ezeknél további részletszabályozást is előírhat, melyet azonban a rendelet nem ismertetett. Azt azonban hangsúlyozza, hogy „a pedagógus-életpálya vonzerejét erősítő, részben az Európai Unió által biztosított forrásokból történő béremeléshez biztosított központi költségvetési többletforrásokat” kizárólag a béremelésre és annak közterheire szabad fordítani.
A rendelethez kapcsolódó kormányhatározat kimondja, hogy a béremelésben érintettek átlagos illetménye érje el a felsőfokú végzettségűek 2025. évre várható „átlagbéréhez viszonyított arányának” legalább 80 százalékát. Pontos összeget a kormány nem jelölt meg, de egyetért az ehhez szükséges pénz rendelkezésre bocsátásával.