Egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI).
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg. A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
A határidőig csupán egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be, a Magyar RTL Televízió Zrt.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni az NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Mint írtuk, a korábbi évek gyakorlatát követve ezúttal sem lesznek politikai hirdetések az Indexen. Az Állami Számvevőszék honlapján megjelent egy lista azon hazai nyomtatott és elektronikus sajtótermékekről, amelyek befogadnak politikai hirdetéseket a választási kampányidőszakban.
A legjelentősebb olvasottsággal rendelkező magyar hírportálok közül a 24.hu és a Blikk is úgy döntött, hogy fogadja a pártok hirdetéseit, az Index viszont a korábbi évek gyakorlatát követve ezúttal is a távolmaradás mellett döntött. A top hazai brandek közül még az Origo döntött úgy, hogy nem regisztrálja magát.
A közepes vagy kisebb híroldalak közül a HVG, az atv.hu, a 444.hu, az RTL, a Magyar Hang és a Népszava is a törvényi határidőre megküldte árjegyzékét az Állami Számvevőszéknek, így ők a június 9-i európai parlamenti és önkormányzati választások kampányidőszakában közölnek majd fizetett politikai hirdetéseket.