A VII. kerületi önkormányzat egy különleges húzással egy olyan, nemrég alakult egyesületet hozott helyzetbe, amelynek jelentős szerepe lehet az éjszakai nyitva tartás engedélyezésében. Ennek köszönhetően ők dönthetnek saját konkurenciájuk sorsáról. Az egyesület a bulinegyed legmeghatározóbb vállalkozóit tömöríti. Az egyik helyi civilszervezet kartellezés miatt most bekeményített.
Erzsébetváros önkormányzata tavaly októberben módosította az üzletek éjszakai nyitvatartási idejét szabályozó rendeletét. A módosítás újdonsága abban áll, hogy a vendéglátóhelyek üzemeltetői számára a hely nyitva tartását új, és nem is akármilyen kritériumokhoz kötik.
Ez az új feltételrendszer azt írja elő a tulajdonosoknak, hogy a külön nyitvatartást kérvényező üzlet tagja kell, hogy legyen egy, az önkormányzattal (idén március 7-e óta) feladatellátási szerződésben álló egyesületnek, nevesül a Közös Erzsébetváros Egyesületnek (KEE), és oda még tagdíjat is kell fizetnie.
Ezt az egyesületet azon öt vállalkozót fogja össze, akik érdekeltségébe a legnagyobb kerületi szórakozóhelyek, diszkók tartoznak. A VII. kerületi önkormányzat a KEE-vel kizárólagos szerződést kötött.
Az egyesület alapszabálya és a Ptk. rendelkezései szerint az elnökség öt tagja szabadon dönthet arról, hogy mely szórakozóhelyeket veszi fel tagjai közé, és melyeket nem. Akiket elutasítanak, azok nem tarthatnak nyitva éjfél után, hiába feleltek meg minden tekintetben az önkormányzati rendelet feltételeinek.
Az Indexnek az ügyben levelet író egyik szórakozóhely-tulajdonos egyenesen védelmi pénznek nevezte a tagdíjat, amellyel szerinte a bulinegyed visszatért a 90-es évekbe, amikor a maffia irányította a szórakozóhelyeket, csak most az önkormányzat áll az egész mögött.
„Úgy érezzük magunkat, mintha Szaúd-Arábiában vagy Oroszországban lennénk. Elképesztő, hogy ez az EU-ban megtörténhet” – tette hozzá a névtelenséget kérő vendéglátós.
A kérdéses tevékenység Budapest turisztikai középpontjában, az úgynevezett „bulinegyedben” zajlik, ahol több mint 200 szórakozóhely működik egyszerre – egy olyan gazdasági környezetben, ahol az éjfél utáni nyitvatartás kulcskérdés, konkrét piaci előny. Ennek korlátozása kizárólag az önkormányzat és a hatóságok kompetenciája kellene hogy legyen. Ezzel szemben most az a helyzet, hogy az egyes kérelmek elbírálása gyakorlatilag attól az öt vállalkozótól függ, akik maguk is ugyanabban a gazdasági közegben tevékenykednek. Az önkormányzat tehát pillanatnyilag őket hozza helyzetbe azzal, hogy a KEE kompetenciájává teszi, mely üzletek és mikor tarthatnak nyitva.
A szabályozás felveti a kartellezés gyanúját, mivel az önkormányzattól lehetőséget kaptak arra, hogy saját konkurenciájukat kizárják az éjszakai vendéglátás versenyéből.
Az öt elnökségi tagnak számos erzsébetvárosi szórakozóhely tartozik az érdekeltségébe, ezek a helyek elsőként kapták meg a tagságról az igazolást. Az éjfél után nyitva tartható helyiségek maximális számát 200-ban korlátozta a vonatkozó önkormányzati rendelet.
A Gazdasági Versenyhivatal asztalán már ott fekszik a versenykorlátozó magatartásról szóló bejelentés dokumentuma, melyet Garai Dóra, az Élhető Erzsébetváros Egyesület polgármesterjelöltje állított össze.
Az, hogy mi is tekinthető nagy vonalakban kartellezésnek, és miért káros a termékeket megvásárlók vagy a szolgáltatásokat igénybe vevők számára, azt maga a Gazdasági Versenyhivatal oktatóvideója magyarázza el:
A KEE öt elnökségi tagja: Erdős Zoltán, Ternajgó József, Bíró László, Zsendovits Ábel Krisztián és Nádas Patrik Nándor.
Józsefvárosban is található Nádas Patrik érdekeltségébe tartozó szórakozóhely. A Turbina nevű intézmény viszont a VIII. kerületben első körben nem kapta meg a rendőrségtől a 10 óra utáni nyitva tartáshoz szükséges szakhatósági hozzájárulást. A szomszédos VII. kerületi Élhető Erzsébetváros Egyesület részéről Novák Gergely közérdekű adatigénylés keretében ki is kérte a szakhatósági véleményt annak érdekében, hogy kiderüljön belőle, milyen szakhatósági érvek mentén engedélyezték csak 10 óráig a Turbina nyitva tartását, hátha érveiket fel tudják majd az Erzsébetvárosban zajló vita során használni.
Mielőtt azonban lejárt volna a válaszadási határidő, először éjfélig, majd hajnali 4-ig, végül 6-ig megkapták a hozzájárulást az éjszakai nyitvatartáshoz. A VIII. kerület aljegyzője ugyanakkor azt közölte az Élhető Erzsébetváros képviselőjével, hogy a szakhatósági vélemény 10 évig nem nyilvános adat. A VII. kerületi civilek a közérdekű adatigénylésükben a (West-Balkán tragédiája óta egyébként közérdekből kötelezően nyilvános) biztonsági és tűzriadó tervét is szerették volna megismerni. Józsefváros aljegyzője azonban erre is azt mondta, hogy nem nyilvános adatok. Emiatt a civilszervezet fel is jelentette őt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál.
Erzsébetváros önkormányzata érdeklődésünkre azt közölte, hogy a Közös Erzsébetváros Egyesülettel kötött megállapodás nem jelent kizárólagosságot, azaz az önkormányzat annyi egyesülettel köt megállapodást, amennyi vállalja a szabályoknak megfelelő működést, valamint a köztisztaság és közbiztonság megteremtésében közreműködik. A Közös Erzsébetvárosért Egyesület csak az első erre a célra alakult szervezet, amellyel az önkormányzat megállapodást kötött. Semmi akadálya nincs annak, hogy több ilyen szervezet is alakuljon. Bármelyik vendéglátóhely bármelyik másik vendéglátóhellyel szabadon alakíthat ilyen egyesületet, és jelentkezhet az önkormányzatnál. Az éjszakai nyitvatartási engedélyeket továbbra is az önkormányzat hatósági irodája adja ki. Az engedélyek kiadásának az egyesületi tagság nem az egyedüli, hanem csak az egyik feltétele.
A Közös Erzsébetváros Egyesület elnökségét alkotó öt vállalkozónak ezek az erzsébetvárosi vendéglátóhelyek tartoznak az érdekeltségi körébe:
Cikkünk megjelenését követően a Facebookon reagált a Közös Erzsébetvárosért Egyesület. Állításuk szerint nem igaz, hogy Erzsébetváros önkormányzata „kiszervezte” a KEE-nek a nyitvatartási idő engedélyezésének jogkörét. Ezzel szemben álláspontjuk szerint a tény az, hogy közel fél évet adva a Bulinegyed összes vállalkozójának, az önkormányzat előírt egy olyan egyesületbe szerveződési igényt, amely egyesületet bármely vállalkozó be tud jelenteni és működtetni.
Semmilyen „kizárólagosságot” nem élvezett a KEE ebben az ügyben sem – mondják. Azt írják, az Egyesület eleve nem az önkormányzat érdekében jött létre, így a Bulinegyeddel kapcsolatos új szabályozást is, 2023. október 18-án több kritikával illették. Ebben első pontként olvasható, hogy „törölni kérjük a 200 kiadható engedély limitet, mivel diszkriminatív, jogállamisági kérdéseket felvető túlszabályozás, egyben a kerület fejlődését is akadályozza.”
Bejegyzésükben felidézik, hogy a KEE, az októberi önkormányzati szabályozás bevezetése után az alábbi döntéseket hozta:
1. Mindenkit felveszünk, aki hozzánk akar egyesületi tagként jelentkezni. Senkit nem utasítunk el, kivéve, ha nem írja alá azt az etikai nyilatkozatot, amelyben - többek között - a drogterjesztéssel, az illegális bordélyházak működtetésével, a vendégek irányába történő tisztességtelen fellépéssel szemben lépünk fel. Az etikai nyilatkozatunk is nyilvánosan olvasható egyesületünk holnapján.
2. Mindenkinek segítünk, aki egyesületet akar alapítani, elmondjuk tapasztalatainkat. Ezzel kapcsolatosan két olyan vállalkozói körrel is beszéltünk, akik ezen gondolkodtak, majd úgy döntöttek, hogy a korrekt hozzáállásunk okán egyelőre hozzánk csatlakoznak. A jövőben is szívesen segítünk mindenkinek, aki a Bulinegyed fejlesztése érdekében egyesület alapításába fogna.
3. Felvettük a kapcsolatot az éjféli zárást igénylő lakók nem pártpolitikus képviselőivel, civilekkel, és közös munkába fogtunk annak érdekében, hogy a számtalan együttes érdekért (zajcsökkentés, tisztaság, rend) egyeztetve lépjünk fel.
4. Kidolgoztunk egy olyan csomagot az önkormányzati együttműködésre, amelyben egy 24 órában hívható telefonszámon keresztül azonnal megyünk segíteni, amikor pedig éppen nincs ilyen kérés, akkor kapubejáratokat tisztítunk meg, illetve segítjük az önkormányzat rendészeti munkáját azzal, hogy képzett és idegen nyelveket beszélő munkatársaink együttműködésével lehessen azonnal rendet teremteni, amennyiben az szükséges. Mindeközben a napokban írunk ki egy nyílászárók cseréjével kapcsolatos lakói pályázatot, szintén az egyesület általi bevételekből finanszírozva.
A közlemény végén úgy fogalmaznak: „a KEE büszke arra, hogy értéket teremtve hozzájárulhat a Bulinegyed fejlődéséhez. Ennek lehetőségét, amelyben minden éjfél után nyitva tartó vállalkozó részt vehet, és amelyet egyesületünk teljes nyitottsággal és átláthatósággal szervez, a média abban tudja segíteni, ha tényszerűen beszél róla.”
(Borítókép: Kevin Dietsch / Getty Images)