Karácsony Gergely második ciklusára készül főpolgármesterként, a saját esélyeit illetően pedig annyira magabiztos, hogy szerinte csak a győzelmének mértéke kérdés. A Párbeszéd – Zöldek, a Demokratikus Koalíció és az MSZP fővárosi listavezetője lapunknak adott nagyinterjújában a június 9-i választásokról, a várospolitikájáról és az ellene felhozott kritikákról is kifejtette véleményét.
Karácsony Gergely az Index kérdéseire beszélt többek között:
„Karácsonynak bukovári van” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Karácsonynak bukovári van?
Ilyesmit beszélt öt éve is, aztán ott szomorkodott Tarlós Istvánnal. Június 9-én este is szomorú lesz a Fidesz, ráadásul most nem csak az önkormányzati választás lesz bukovári nekik, hanem valószínűleg az EP-választáson is messze lesznek attól az 50 százaléktól, amit elvárnak maguktól, és amire korábban képesek voltak.
Teljesen magabiztos a saját esélyeit illetően?
Igen.
Akkor is, ha az utolsó napokban változik a mezőny?
Ha visszalép Szentkirályi Alexandra, az egyik fideszes jelölt a másik javára? Szerintem érdemben ez sem befolyásolná a főpolgármester-jelölti versenyt. A győzelem mértékét legfeljebb. A Fidesz azzal a stratégiával indulhatott neki a választásnak, hogy kell egy saját jelölt, de Budapesten annyira lejáratták magukat, hogy győzni csak akkor tudnak, ha érdemben megosztják az ellenzéki szavazókat. Ezért maszkírozták ellenzékinek Vitézy Dávidot azok a portálok, amelyeket ellenzéki érzelmű emberek is olvasnak, de a NER-nek mégis van némi hatása működésükre, ilyen például az Index is. Az Index olyan címlapsztorikat ír Vitézy Dávidról, mintha maga Ungár Péter finanszírozná a lapot, pedig valójában Mészáros Lőrinc teszi ezt.
Ungár Péter úgy fogalmazott szombaton megjelent, lapunknak adott interjújában: „Az egy dolog, hogy minket fideszesez, szíve joga, de az, hogy egyetértőleg megosztotta Tóta W. Árpád publicisztikáját, ami arról szól, hogy a vidék a sötétség, a főváros a világosság, az rettenetes. Ha Varsó, London vagy Párizs polgármestere ilyet tenne, már nem sokáig lenne főpolgármester.” A publicisztika minden mondatával egyetértett?
Nem hiszem, hogy egy újságcikk szövegértelmezése dolgom lenne, meghagyom Ungár Péternek.
Mivel támasztja alá azt az állítását, hogy Vitézy Dávid kormánypárti jelölt?
Az egész felnőtt életét a NER-ben töltötte, államtitkára volt az Orbán-kormánynak, és amikor kikerült a rendszerből, akkor sem mondott semmit arról, hogy ez miért történt, netán elvi okból, vagy értékrendbeli különbség miatt, csak a személyes sértettségeit emlegette. Vitézy Dávid része annak a nagy kirakós játéknak, amit Rogán Antal talált ki, az ő szerepe a Fidesz szempontjából értelmezhető. Nem lett volna belőle főpolgármester-jelölt, ha az LMP nem beszéli rá, az LMP-nek pedig az az Ungár Péter a társelnöke, aki nemrég vehetett ki úgy öt-hat milliárd forint osztalékot az egyik NER-közeli cégből, ő finanszírozza Vitézy Dávid kampányát. A jelöltségét a személyes ambíción túl az a hatalmi érdek hozta létre, ami a Fidesz és az LMP közös pártpolitikai érdeke. Ez súlyos helyzet, Dávid talán nem is tudja, hogy milyen erők mozgatják újdonsült politikai pályafutását. A programjában viszont sok olyan elem van, amiben nincs köztünk vita, de a nagy kérdésben, hogy ki honnan jön, és hova tart, vita van köztünk.
Tehát aki egyszer a kormánynak dolgozott, többé már nem lehet kormánykritikus?
Lehet, de az a kérdés, hogy ezt hitelesítik-e olyan tettek és szavak, amelyek alátámasztják ezt. Vitézy Dávid elmondta, hogy csalódott, mert kirúgták a kormányból. A politika gyakorlatias, de erkölcsi alapú cselekvés, ha pedig valakinek kevés köze is van az elmúlt tizennégy év sok bűnéhez, felelősség van a vállán. Ezt a terhet le kellene tennie például azzal, hogy egyértelművé teszi a viszonyát a rendszerhez. Ez nem következett be, a saját közéleti pályafutását nehezíti meg azzal, hogy nincs egy egyenes mondata erről a rendszerről.
Miután Vitézy Dávid bejelentette, hogy főpolgármester-jelöltként indul a választáson, ön betolakodónak nevezte. Ha valaki Karácsony Gergely ellen indul egy választáson, az betolakodó?
Politikai betolakodónak neveztem, és ez nagyon más, még ha szereti is kiforgatni a szavaimat. Ez arról szólt, hogy öt évvel ezelőtt felajánlottam neki a BKK vezérigazgatói pozícióját. Őt ez nem érte meglepetésként, a kampányban is beszéltem erről, mindig is volt köztünk egy jó személyes kapcsolat, de azt a választ adta, hogy ehhez nem kapott hozzájárulást a Fidesz felső köreiből. Nyilván a miniszterelnökre gondolt. Azt is elmondta, hogy nem szeretne olyan menekült lenni, akit Észak-Koreából átszökve Dél-Koreába hátulról lelőnek. Ez erős kép, ilyet én nem tudnék kitalálni, megragadt a fejemben. Az a város, amit én vezetek, ebben az értelemben Dél-Korea, egy demokratikus, befogadó közeg. Ha valaki hozzá akar járulni a város működéséhez szakértőként, cégvezetőként, politikusként, akkor örömmel látjuk, de ha küldik, az egy másik eset.
Ungár Péter arról is beszélt, hogy: „Karácsony Gergely, aki saját maga szerint a Budapest köztársaság feje, a szabadság emberi manifesztuma, az egyetlen demokrata ebben a sötét országban, úgy látja, hogy aki elindul ellene, az betolakodó, aki meg fővárosi listát állít, az lobbista. Óriási demokrata, csak a választáson senki ne induljon ellene.” Vitézy Dávid mellett Magyar Péterék fővárosi rajthoz állását is kifogásolta.
Vitézy Dávidról az imént elmondtam, mi és miért mozgatja, de a listán szereplőkről nekem is meglehet a véleményem. Az LMP Budapest-programjának két fontos állítása volt: ellenezte a Galvani híd megépítését és ellenezte a Déli Körvasutat. Ehhez képest indítanak egy olyan főpolgármester-jelöltet, aki ennek a két projektnek a szellemi atyja. Az indulásuk tehát nem Budapestről szól, hanem az LMP talpon maradásáról, és arról, hogy Ungár Péternek legyen egy lobbiszervezete a fővárosi közgyűlésben. Senki jogát nem vonom kétségbe, hogy induljon a választáson, de az is a demokrácia része, hogy róluk kiderüljön, kik ők és mit képviselnek, és talán erről elmondhatom a véleményem. A Kutyapárt indulását sem neveztem illegitimnek, eszemben sincs. A jogszabály lehetővé teszi, amit egyébként szerintem az LMP lobbizott ki. A Tisza Párt indulása is legitim, de semmilyen ismert Budapest-politikájuk nincs, a listájukon konkrétan van egy olyan ember, aki hajózási kartellt rakott össze egy BKK-közbeszerzésre. Magyar Pétertől is csak néhány mondatot hallottunk Budapestről, ami azt mutatta, hogy valójában nincs érdemi várospolitikai elképzelésük.
Jó szakembernek tartja Vitézy Dávidot?
Abban az értelemben igen, hogy amit a közlekedéspolitikában képvisel, az közel áll ahhoz, amit én is gondolok. Bizonyos szakmai részletkérdésekben van vita, például kapitális tévedésnek tartom a Galvani híd erőltetését az Albertfalvai híd helyett. De Vitézy Dávid már nem szakember, hanem politikus, és a politikai tevékenységéről rossz véleményem van. Úgy lépett politikai pályára, hogy nem hozta magával a szakmai integritását, az erkölcsi mércét sem, s emiatt a régi fajta politikusok legrosszabb eszközeivel építi a kampányát.
Milyen eszközökre gondol?
Világos értékválasztás helyett művi politikai termékeket farigcsál. A saját szakmai elképzeléseit szögre akasztotta, és belebújt egy politikusi gúnyába.
Szögre akasztotta a szakmai elképzeléseit? 101 pontból álló programja van Vitézy Dávidnak, szakmai elképzelésekkel.
Meg ábrándokkal, meg konkrét átverésekkel is, igen, nettó politikai termékekkel. Vitézy Dávid, mielőtt bejelentkezett a főpolgármesteri versenybe, arra a kérdésre, hogy mi Budapest három legfontosabb problémája, a Partizánnak adott válaszaiban kettő a belvárost érintette. Közben engem azzal vádol, hogy túl sokat foglalkozunk a belvárossal. Pontosan tudom, hogy ezt azért mondja, mert azt gondolja, hogy a külvárosban több a bizonytalan szavazó, mint a belvárosban. Vitézy Dávid a hatalom megszerzésének alárendelte a saját várospolitikai vízióit, sajnos az emberi méltóság elidegeníthetetlen sérthetetlenségét is, olyan politikai termékeket pufogtat, amiket a közvélemény-kutatók javasoltak. Épp azért lettem közvélemény-kutatóból politikus, mert sugárban hányok attól a politikától, amikor valaki stabil értékrend híján a kutatásokból olvassa ki, hogy mit kell gondolnia a világról.
A saját esélyeit jónak látja, de mennyire optimista a közgyűlési többséget illetően?
Annak örülnék a legjobban, ha az általam vezetett lista és a Momentum listája önmagában többségbe kerülne, mert akkor sokkal egyszerűbben tudnám vállalni a programom végrehajtását. Ha ez a többség létrejön, a közgyűlés semmilyen módon nem tudja akadályozni a programom végrehajtását. Ha bonyolultabb lesz a politikai képlet, akkor is megtaláljuk a megoldást. Nincs bennem aggodalom, a Fidesz egyharmadnál többet nem fog kapni, ezért nem számítok arra, hogy a Fidesz tudná akadályozni a közgyűlési együttműködést. Velem csak az nem tud együttműködni, aki nem akar, én pedig azokkal fogok együtt dolgozni, akiket a budapestiek megválasztanak. Nehéz jóslatokba bocsátkozni, mert egy olyan választásról beszélünk, amelynek a létéről a budapestiek jelentős része nem tud. Akik követik a politikát, tisztában vannak vele, hogy egy új jogszabály miatt fővárosi listás szavazólap is lesz, de sokan a fülkében szembesülnek majd ezzel. Hogy abban a pillanatban milyen megfontolások alapján döntenek a választópolgárok, nehéz megmondani.
Annak a listának a támogatását kéri, amelyen ott van például az a Szili-Darók Ildikó, aki polgármesterjelöltként elindul Pikó András ellen, aki pedig az ön szövetségese. Érzek némi ellentmondást.
Még ha 100 százalékos győzelmet aratnánk, akkor sem jutna be a közgyűlésbe. Pikó András győzelmét 2019-ben az egyik legnagyobb örömteli fordulatnak tartottam, minden erőmmel támogatom most is. Ő azt a döntést hozta, hogy a helyi MSZP-vel nem állapodik meg, az indulási jogot pedig ne vonjuk meg senkitől. Nyilván furcsa helyzet, de ezt a Fidesz által kialakított új szituációban kell értelmezni.
Hagyó Miklós volt kabinetfőnöke hogyan fért fel a listára?
Alpolgármester Óbudán, akit az összes párt támogatott, még az LMP is, de kapufának tartom, hogy olyan jelöltekről beszélgetünk, akik nem bejutó helyen állnak a listán.
Akkor beszélgessünk Horváth Csabáról, ő a lista nyolcadik helyén van, és polgármesterjelölt is, így talán nem kapufa, de még az ön szövetségese, a Momentum is súlyos kritikákat fogalmaz meg vele szemben, elég csak a Bosnyák téri beruházásra gondolni.
Nem vagyok a polgármesterek főnöke. A Bosnyák tér felújításával kapcsolatban a volt főépítész által megfogalmazott kritikákat nehéz mérlegre tennem. Azt tudom megítélni, hogy velem kapcsolatban nagyon súlyos valótlanságokat állított. Nem tudom, hogy innentől kezdve a többi állítását mennyire lehet komolyan venni. Ha Horváth Csaba valamiben hibázott, akkor az az, hogy felkészületlen és felületes főépítésze volt.
Milyen a kapcsolata a Momentummal?
Azokkal a momentumosokkal, akikkel együtt dolgoztunk, jó a kapcsolatom.
Azért kérdezem, mert Donáth Anna a Telexnek adott interjújában meglehetősen árnyaltan fogalmazott a főpolgármester-jelölti versenyről, ráadásul korábban erősen kritizálta azt a DK-t, amelynek most ön a listavezetője.
Donáth Annával a listaállítási döntésük előtt beszélgettem, jeleztem felé, hogy szerintem közös listára van szükség, ő elmondta, hogy máshogy látja. Tiszteljük egymás véleményét. Az az érzésem időnként, hogy többet kampányolok a Momentum fővárosi listája mellett, mint a Momentum elnöke. Donáth Anna az említett interjúban egyrészt-másrészt beszélt a főpolgármester-jelöltekről, de azt elmulasztotta, hogy a saját listája mellett érveljen. Ha jól értem, azért indulnak külön listán, mert Donáth Anna ezt kérte a pártjától, de én úgy érzem, hogy a budapesti momentumos politikusok, köztük a remekül teljesítő polgármesterek, nem annyira boldogok ettől a helyzettől. Akárhogy is, a Momentum jelöltje is vagyok, és én számítok is a közös munkára a következő közgyűlésben.
Attól a helyzettől nem annyira boldogok a Momentum budapesti politikusai, hogy külön listán indul a párt?
Egyrészt külön listán indulnak, másrészt nincs önálló fővárosi kampányuk, ugyanakkor momentumos jelölt is vagyok, megállapodtunk a támogatásról.
Ismét Ungár Péter lapunknak adott interjúját idézem: „A közgyűlés olyan lesz, mint a holland vagy az izraeli parlament. Ezért is vigyáznék Karácsony Gergely helyében a szavakkal és a minősítgetésekkel. Ilyen helyzetben csak középről lehet többséget teremteni, erre Vitézy Dávid képes.” Tart attól, hogy a kampányban az egymás irányába megfogalmazott kritikák megnehezítik a későbbi együttműködést a közgyűlésben?
Az imént nem Ungár Péter minősítgetéseire várt választ. Na mindegy, én nem bántom őket, de elmondom, hogy mit gondolok. Az együttműködés alapja az őszinteség, a világos értékválasztás, és azt gondolom, hogy ez egy politikai hekk a részükről. A választás után meglátjuk, hogy mire megyünk egymással, viszont hazugságra nem lehet koalíciót építeni. A véleményem változhat, ha azt látom a közgyűlésben, hogy tisztázzák a viszonyaikat, és a várost segítő hozzáállást tanúsítanak. Ehhez nekik kell változniuk, nem nekem.
Ha újra ön lesz a főpolgármester, kaphat valamilyen pozíciót a városvezetésben Vitézy Dávid?
El tudom képzelni, de hasznosabb lenne, ha úgy döntenének a budapestiek, hogy az én politikai szövetségem van többségben, és nem szorulunk rá arra, hogy pozícióosztogatással csináljunk többséget. Nem szeretnék pozíciókat osztogatni, de ha Vitézy Dávid a közgyűlés tagja lesz, fontos lesz a véleménye.
Az elmúlt években többször csődközeli állapotot emlegettek, milyen most a főváros költségvetési helyzete?
Túl van az életveszélyen. Azt a brutális működési hiányt, amit át kellett élnünk 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben, 2023-ra sikerült valamelyest stabilizálni, úgy, hogy nem voltak a közszolgáltatásokat és béreket érintő megszorítások, sőt emeltük a béreket a Budapest-családban. Prudens és felelős költségvetési politikánk van. Elsősorban likviditási problémával küzdünk még, viszont aránylag így is egyensúlyban vagyunk. A likviditási problémákat az okozza, hogy a bevételeink az év bizonyos pontjain érkeznek hozzánk, miközben a kiadásaink folyamatosak.
A költségvetési helyzetükért sokszor a kormányzati elvonásokat okolta. Milyen a kapcsolatuk?
Semmilyen.
Nincs kommunikáció a főváros vezetése és a kormány között?
Jelenleg gyakorlatilag nincs. Amikor bármilyen alacsonyabb szintű egyeztetés van az adminisztrációk között, azt a választ kapjuk, hogy várjuk meg június 9-ét. Nem hiszem, hogy ez normális lenne, de belelátom azt a lehetőséget, hogy a választás után jobb lesz a helyzet. A kormány és a városvezetés is maradni fog, előre kell mozdítani az ügyeinket, többek között az uniós források lehívása érdekében is együtt kell dolgoznunk. A napi igazgatási szinten lévő kapcsolatok viszonylag normálisan működnek, amíg a kormányoldal ezeket nem blokkolja. De most blokkolja.
Lázár Jánossal sikerült megállapodniuk a tarifarendszerről, azóta nem történt magas szintű egyeztetés?
Olyan politikai szintű egyeztetés, amin én jelen voltam, nem történt. A tarifamegállapodás óta nem volt módom arra, hogy vezető kormánytisztviselőkkel tárgyaljak bármiről.
Pedig a rákosrendezői beruházásról tárgyalt volna.
Amikor utoljára Lázár miniszter úrral találkoztam, a parlament még nem fogadta el az államközi szerződést jóváhagyó döntést. Az volt miniszter úr álláspontja, hogy várjuk meg a döntést, és utána tárgyaljunk. Elmondtam neki, hogy ezt pont fordítva kellene, először ki kellene találni, hogy mit szeretnénk kezdeni azzal az értékes területtel, és utána eldönteni, hogy milyen típusú beruházóra van szükség. A kormányt nem érdekli Rákosrendező, csak az foglalkoztatja, hogy nagy bizniszhez juttassák a Fidesz-közeli építőcégeket. Arra is felhatalmazást kérünk a budapestiektől, hogy ezt a csatát megvívjuk, és vannak már sikereink, például a Fudan-beruházásból sem lett semmi.
Orbán Viktorral van bármilyen személyes kapcsolata?
A miniszterelnök úrnak nem sikerült interakcióba lépnie velem, amikor Ungár Péterrel együtt véletlenül összefutottunk vele, pedig én szépen köszöntem is neki, ahogy illik. Neki nem sikerült. Emlékeim szerint utoljára 2020 tavaszán, egy kormányülésen voltam meghívott Szita Károllyal, ahol az önkormányzat és a járványkezelés volt a téma. Ez nagyon régen volt, azóta nem találkoztam Orbán Viktorral Ungár Péterék családi éttermén kívül. Jó étterem, de inkább már nem járok arra, politikailag kicsit túlterheltnek tűnik.
Épp Ungár Péter fogalmazott úgy, hogy „a fővárost valóban nagyon sokszor büntették anyagilag, de kettőn áll a vásár”. Látja a saját felelősségét a rossz kapcsolatban, például a korábbi miniszterelnöki ambíciói miatt?
Már megint egy Ungár-bullshit. Az LMP-ről csak annyit, hogy az ő miniszterelnök-jelöltjük is voltam. Az LMP az ellenzéki összefogás hátán került be a parlamentbe, még a DK-tól is kapott egy mandátumot azért, hogy frakciója legyen, Ungár Péter ezután hozsannákat mondott Gyurcsány Ferencről, Chagallhoz hasonlította, majd később a Fidesz érdekeinek megfelelően megtagadta ezt a közösséget, és a saját provinciális pártpolitikai, sőt gazdasági érdekeinek megfelelően kitalálták a Vitézy-projektet. Súlyos probléma, hogy van egy NER-közeli, vagyont megöröklő, magát ellenzékinek nevező politikus, aki finanszírozza a kampányát egy főpolgármester-jelöltnek, frakciót vásárol magának a következő közgyűlésben, és közben ingatlanfejlesztéssel foglalkozik Budapesten. Ungár Péter alapvető anyagi érdeke, hogy befolyásolni tudja a fővárosi vezetés rendeletalkotását például az építészeti ügyekben. Ez súlyos üzleti és politikai érdekvásárlás. Ennek semmi köze azokhoz a mondatokhoz, amiket Ungár Péter politikusként mond. Arról szól az egész, hogy az LMP ne tűnjön el a sötét éjszakában, neki pedig legyen egy lobbiszervezete a fővárosban.
Szentkirályi Alexandra kampánya jelentős részben arról szól, hogy szerinte Gyurcsány Ferenc irányítja a Városházát. Milyen a kapcsolata Gyurcsány Ferenccel, tényleg ő irányít?
Nyilván ismerjük egymást, de az elmúlt egy évben talán egyszer találkoztam vele egy megbeszélésen.
Mekkora hatása van Gyurcsány Ferencnek és a Demokratikus Koalíciónak a főváros működésére?
A DK-s politikusok mellett mindenki más szavazatára is szükség van a koalícióban, ami azért tudott jól működni, mert egyszerre volt mindenkinek zsarolási potenciálja, és épp ebből kifolyólag senkinek nem volt igazi zsarolási potenciálja. A DK-frakció a legnagyobb, de ott van még három másik, és ha valamelyikkel nem állapodunk meg, nincs többség. Várospolitikus vagyok, nekem a Demokratikus Koalíció nem Gyurcsány Ferenc, hanem például Szaniszló Sándor, Kiss László vagy László Imre polgármesterek. Velük dolgoztam együtt. A főpolgármesteri, polgármesteri pozíció zárójelbe teszi a pártpolitikát, az elmúlt öt évben nem a pártpolitikai viták voltak a meghatározók, hanem a kerületek érdekei. Olyan döntéshozatali mechanizmust alakítottam ki, amelyben a frakcióvezetők viszonylag hamar bekapcsolódnak az előkészítésbe. Azt visszük a közgyűlés elé, amit tudnak támogatni, ez az esetek 99 százalékában működött. Gyurcsány Ferenccel fővárosi ügyekről az elmúlt öv évben egyszer beszélgettem.
És az miről szólt?
A ciklus legelején volt, a színházakkal kapcsolatos megállapodás volt a téma. A Demokratikus Koalíció elnöke ezt nem támogatta.
A Partizánnak arról beszélt, hogy Dobrev Klárát látja a legalkalmasabb miniszterelnök-jelöltnek, de az előválasztáson még Márki-Zay Péter javára, gyakorlatilag Dobrev Klára legyőzése érdekében lépett vissza. Mi történt a kettő között?
Az akkori döntésem nem az alkalmassági szempontról, hanem a győzelemre legesélyesebb jelöltről szólt. Ebben nem biztos, hogy igazam volt.
Vannak miniszterelnöki ambíciói?
Nincsenek.
De lehetnek még?
2026-ra biztosan nincsenek.
Vitézy Dávid összesítése szerint Karácsony Gergely 135 ígéretéből 93 nem teljesült. Nem tűnik túl jó aránynak, az ön statisztikája mit mutat?
Nem vezetek erről statisztikát, mert a legtöbb ígéret egy hosszú távú vízió része, öt év alatt nem lehet megvalósítani egy hosszú távú várospolitikai víziót. Azért is mókás ez, mert számoljuk már össze, hogy Vitézy Dávidnak az elmúlt tíz évben hány projektje sikerült. Egyet sem tudok mondani, pedig sok közpénz volt rábízva, és látjuk, mire ment az elektronikus jegyrendszerrel vagy a Közlekedési Múzeummal, sőt előttem van az a Facebook-videó, ahol Fürjes Balázzsal közösen már az ötös metrót fúrták. A mi öt évünkben egy évet életeket mentettünk a járványban, megküzdöttünk a város működőképességéért az energiakírazisben, és még a kormány is elvett a várostól majdnem egy évnyi bevételt. A 2019-es és a mostani programunk is az élhető város víziójának fontos elemeit tartalmazza, és az elmúlt öt évben a nehéz a körülmények ellenére sok területen történelmi jelentőségű előrelépés történt: ennyi járművet még senki nem szerzett be, ennyi fát még senki nem ültetett, ennyi bérlakást még senki nem újított fel, ennyi kerékpárutat, járdát senki nem épített, és ekkora zöldfelületi fejlesztések sem voltak. Amit mindenki megígért korábban, például a Lánchíd vagy a Blaha megújítását, mi ezt is megcsináltuk. Ezek egy része nem is szerepelt a programomban. Budapest ma zöldebb, szolidárisabb, szabadabb város, mint korábban, és ha kapunk újabb öt évet arra, hogy ne ilyen extrém nehéz körülmények között, végtelenül ellenséges kormányzati hozzáállással megküzdve, uniós források segítségével nagy lépéseket tudunk abba az irányba tenni, hogy visszaadjuk a budapestieknek azokat az elvesztegetett életéveket, amelyeket azért áldoznak fel, mert ez a város az elmúlt harminc évben nem volt kellően az élhetőségnek alárendelve fejlesztve.
Pontosan hány fát ültettek az elmúlt ciklusban? 35 ezret említett korábban, de a Mandiner a Főkert adataira hivatkozva azt közölte, hogy 2020–2024 között összesen 19 164 fát ültettek, miközben 8453 darab került kivágásra.
Onnan kellene indulni, hogy Tarlós István idején tíz év alatt ültettek tízezer fát. Az ültetéseink tartalmazzák azokat a méregdrága, darabonként több millió forint értékű telepítéseket, amelyeket például a Blaha Lujza téren hajtottunk végre. Az ország legnagyobb, Stockholm-módszerű fásítását csináltuk. Fák kivágására azért van szükség, mert ha valaki elültet egy fát a belvárosban, de semmilyen extra dolgot nem valósít meg mellé, halálra is ítéli. A Stockholm-módszer lényege, hogy a fák lefelé is nőnek, ennek megfelelően talajvédelmet kell biztosítani, ami segíti a hosszú távú életciklust. A drága módszerek mellett intenzív telepítést is alkalmazunk, Budapestnek iszonyatosan kellenek a véderdők. A levegőminőség és a klímaadaptáció miatt a város szélén lévő zónákat erősítenünk kell. A belváros élhetőségét is akkor tudjuk javítani, ha minden egyes lehetőséget felhasználnunk a zöldítésre, és egészségessé tesszük a közterületeket.
A tervei között hangsúlyos szerepe van a közlekedésnek is, például a Hard Talkban a Nagykörúttal kapcsolatban arról beszélt, hogy eljöhet az a pillanat, amikor csak az ott lakók hajthatnak be oda. Szentkirályi Alexandra ezt „az autókitiltási botrány legújabb és legkártékonyabb” fejezeteként értelmezte.
Mert ezt sem sikerült átgondolnia. Puzsér Róbert kérdésére beszéltem erről, de ez nem a következő, hanem az azutáni ciklus stratégiai elképzelése, nyilván rengeteg egyeztetést, tervezést követően. Tízéves távlatban odáig el lehet jutni, hogy csak a helyben lakók használják a kis utcákat, de a Nagykörutat először meg kell tölteni élettel. Megvalósítottunk egy jelentős forgalomcsillapítást, újraosztottuk a közterületeket, a konfliktusos részen túl vagyunk, a budapestiek többsége támogatja ezeket a beavatkozásokat. A Nagykörútra elkezdett visszaköltözni az élet, de komplex városrehabilitációra van szükség, zöldítéssel, minőségi burkolatokkal, egységes portaarculattal, és szeretnénk bevonni egy vállalkozásélénkítő programot is a szolgáltatások támogatására. Ha ezek megtörténtek, fokozatosan tovább lehet vinni a forgalomcsillapítást, de ez hosszú távú vízió.
A jobboldali politikai ellenfelei szerint üldözi az autósokat, ráadásul a dugókat is az ön nyakába varrják.
Meg mindent is, attól még ez az egyik legbutább vád. Nincsenek autósok és nem autósok, budapestiek vannak, akik egészségesebben akarnak élni a városukban, a forgalom csökkentése pedig egy olyan közpolitikai cél, amit a Budapesti Mobilitási Terv tartalmaz, ezt a Fidesz-frakció is megszavazta. A terv a célszámokat illetően szinte teljesen megegyezik a még Tarlós Istvánék által benyújtott és szintén konszenzussal elfogadott tervvel. Az, hogy csökkenteni szeretnénk az autók szerepét a városi közlekedésben, nem azt jelenti, hogy nem szeretjük az autósokat. Olyan várost szeretnénk, amely megtalálja az egyensúlyt az autós közlekedés és az élet más területei között. A Fidesz viszont végtelenül primitíven beszél a politikáról, ez nettó hergelés, így nem lehet megérteni és megoldani komplex kérdéseket. A város kapacitása egy adottság, nem a várost kell az autókhoz igazítani, nem fogjuk lebontani a Bazilikát azért, hogy legyen még egy sáv. Ráadásul, ha van még egy sáv, abban is dugó van. A fő kérdés Budapest és az agglomeráció viszonya, a városon belül a forgalom jelentős csökkentését nem igazán lehet elérni, az itt élők többsége nem autóval közlekedik. Vannak olyan külső kerületek, elsősorban a pesti oldalon, ahol nincs jó kötöttpályás közlekedés, ha ezen javítunk, a nagy problémát még mindig nem oldottuk meg. Naponta 300-400 ezer autó érkezik a városba az agglomerációból. El kell érnünk, hogy kevesebb autó jöjjön be a városba, aminek fontos eszköze a jobb közösségi közlekedés. Az agglomerációban ez állami feladat, én csak ösztönözni tudom a folyamatot, például olyan megállapodásokkal, mint a tarifaközösség.
A rakpartok autómentesítése megvalósítható?
A budai alsó rakpart autómentesítése hosszú távon sem reális, sőt szeretnénk a tranzitforgalom-jellegét erősíteni. A pesti alsó rakpartot érintően 2022 őszén kötöttünk széles körű társadalmi megállapodást 16 civil szervezettel, amelyben benne vannak a zöldek, az autóklub, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara is. Ennek lényege a rakpart zöldítése. Lehetnek olyan időszakok és napszakok is, amikor teljesen autómentessé lehet tenni a rakpartot, az is lehetséges opció, hogy a pesti alsó rakpart egy része teljes mértékben autómentes legyen. De tartom magam a megállapodáshoz, amely szerint a forgalmi terhelésre vonatkozó mérések alapján hozunk végső döntést.
A Lánchíd forgalmi rendje véglegesnek tekinthető?
Nem szeretnék változtatni, és szerintem nem is kell, a budapestiek 80 százaléka támogatta. A város ehhez egyrészt alkalmazkodott, másrészt a Lánchíddal kapcsolatban inkább az a feladatunk, hogy a pesti és a budai oldalon a kapcsolódó közterületeket, a gyalogosközlekedés lehetőségét javítani kell. A Lánchídon jó időben, hétvégén napi 30 ezer ember sétál át, betölti azt a funkciót, amit egy gyalogoshídtól várunk. A híd buszforgalma sem csorbítja a sétálás szépségét, viszont fontos közlekedési kapcsolat.
A Lánchíd forgalmi rendjéről született döntésnél a Budapesti Lakógyűlés eredményére hivatkozik. Ennek kritikusai azt mondják, hogy a lakógyűlés olyan, mint a nemzeti konzultáció, arányaiban nézve alacsony részvétel és irányított kérdések után hoznak döntést.
A lakógyűlés pont a nemzeti konzultáció ellenkezője. A Fidesz nem azért konzultál, hogy utána hozzon egy döntést. Arról konzultál, hogy Brüsszel menjen a fenébe, mi meg arról konzultáltunk, hogy milyen döntést hozzunk a Lánchídról, és ennek megfelelően döntöttünk. Nem irányított kérdések voltak, opciók és érvek voltak. Részletes szakmai anyagokat bocsátottunk az emberek rendelkezésére. Közel 10 százalékos részvételt nem becsülnék alá, a párizsi rollerkitiltásról szóló népszavazáson is hasonló volt az arány. Arról nem is beszélve, hogy a döntést akár én magam vagy a közútkezelő is meghozhatta volna, ehhez képest több mint 100 ezren döntöttünk.
Milyen vállalásai vannak a közösségi közlekedés fejlesztésére?
Klímasemlegessé szeretnénk tenni a közlekedést, amit sokan elektromos buszokkal akarnak elérni, én jobban hiszek a trolikban. De van egy 8 milliárd forintos keretünk uniós forrásból, amit elektromos buszok vásárlására tudunk fordítani. Prioritás, hogy legyen kötöttpályás közlekedés azokban a külső kerületekben is, ahol most nincs. Meghosszabbítanánk a 42-es és a 3-as villamost, a Bajcsy-Zsilinszky útra visszahoznánk a villamost. A tervezésre van forrásunk, de a ciklus vége felé, amikor már látjuk az uniós források lehívásának előrehaladottságát, szeretnénk eljutni oda, hogy még egyszer rástartoljunk ezekre a forrásokra. Az állami közlekedési projektek rosszul vannak előkészítve, megy a totojázás a kormány és az Európai Bizottság között, ezért egyes projektek eleve később indulhatnak. A BKK 160 trolibusz beszerzését indította el, és van egy 100 villamos beszerzéséről szóló újabb projekt, miközben 51 CAF érkezik a városba. A CAF-okhoz fejleszteni kell az alacsony padlós megállóhelyeket, és akadálymentesítésre is szükség van. 180 milliárd forint uniós forrásból intenzíven javítjuk a villamoshálózatot, de a bővítéshez is kell találnunk forrásokat. Remélem, a 2029-ben kezdődő ciklusban el tudunk jutni odáig, hogy Pesterzsébet központjában és a Havanna-lakótelepen is legyen villamos. Arról sem mondanék le, hogy a négyes metrót meghosszabbítsuk.
Hol lennének a metró végállomásai?
Ha a szakmai vizsgálatok alátámasztják, akkor a pesti oldalon Újpalota, de Budán nem biztos, hogy a korábban tervezett budaörsi virágpiac a legjobb megoldás.
Ha már metró, Tarlós István idején ön és a párttársai hőmérővel utaztak, klíma viszont még mindig nincs a hármas metrón.
A műszaki megoldás megvan, a probléma az, hogy a klíma beszereléséhez szükség van az orosz fél együttműködésére. Ha nélkülük valósítanánk meg, elveszítenénk a garanciát, ami súlyos hiba lenne a részünkről, mert az egész metró működőképességét veszélyeztetné. Az orosz cég viszont gyakorlatilag hadiüzemként működik, és nem az a legnagyobb bajuk, hogy klímát akarunk a metróba. A műszaki megoldás nem triviális, a metró födémje nem bírja el a nehéz berendezéseket, de kialakítottunk egy olyan rendszert, amivel a padlóra helyezzük a súlyosabb tárgyakat. 7-8 milliárd forint a teljes klimatizáció, és nem szeretnénk elveszíteni a járművek garanciáját.
Vitézy Dávid egyik javaslata a BKK-rendészet bevezetése a közösségi közlekedésben tapasztalt állapotok miatt. Erről mit gondol?
BKK-rendészet valójában működik, a BKK-nak van egy biztonsági szolgálata, amely rengeteget tesz azért, hogy a köztisztasági, közbiztonsági állapotok jók legyenek. A BKK a jogszabályoknak megfelelően rendszeresen végez ügyfélelégedettségi vizsgálatokat, ezek rendkívül magas pontszámokat hoznak, 90 százalékban elégedettek az utazók a közösségi közlekedéssel, a biztonságot tekintve is elégedett a többség. Még Vitézy Dávid jó barátja, Orbán Ráhel is elégedett, pár napja arról nyilatkozott, hogy a budapesti közösségi közlekedés magas színvonalú. Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincsenek biztonsági problémák, amelyeket kezelni kell. Nem állítom, hogy Budapesten százszázalékos a közbiztonság, de abban egyet tudok érteni Budapest rendőrfőkapitányával és a kormányzati megszólalókkal, hogy Budapest a világ egyik legbiztonságosabb városa. Vitézy Dávid javaslata egy politikai termék, ebben a városban napi hárommillió utazás van – plusz ötven járőrcsapat tényleg biztonságosabbá tenné ezt? A legtöbb olyan eseménynél, amely valóban a közbiztonságot érinti, csak a rendőrség intézkedhet. Ha először hívjuk a BKK-rendészetet, ami kihívja a rendőrséget, nem rövidíti, hanem hosszabbítja a beavatkozási folyamatot. A preventív járőrözés hatékonyabb eszköz, de nem az utasok által közvetlenül hívható szám, mert soha nem érne oda időben a rendész, akárhányan is vannak a városban. A BRFK átlagosan 12 perc alatt ér a helyszínre, rendőrt kell hívni, ha probléma van. A buszsofőrnek közvetlen kapcsolata van a rendőrséggel, és kamerák is vannak a járműveken.
Nem ingott meg a bizalma Walter Katalinban, amikor pulykákhoz hasonlította a közösségi közlekedést használókat? Lehet változás a BKK élén?
A BKK sikerei jóval nagyobbak, mint az, amit egy rossz mondat okoz, s amiért elnézést kért. Elégedett vagyok Walter Katalinnal, őt választották a legnagyobb európai szakmai szervezet elnökének is, a BKK pedig rendkívül sikeres projekteket vitt véghez, például a Bubit, a Budapest GO-t, az elektronikus díjfizetési rendszert és a járműbeszerzéseket. Azon gondolkodok, hogy a cégirányítási rendszerben legyenek változások, túl sok igazgatótanács van a fővárosi cégek élén, ennyire nincs szükség. Racionálisabb cégstruktúra irányába mennék, egy nagy cégösszevonási rendszert már csináltunk, de van még tartalék a felesleges igazgatótanácsok megszüntetésében.
Draskovics Tibornak a következő ciklusban is pozíciót adna a BKK vezetésében?
Draskovics Tibor önhibáján kívül lett politikailag érdekes. Ha Vitézy Dávid esetében elfogadjuk, hogy szakemberből lehet politikus, akkor politikusból is lehet szakember. Ha 2014-ben Draskovics Tibor lett volna a BKK igazgatótanácsi elnöke, biztosan nem engedte volna elkövetni Vitézy Dávidnak azt a fatális hibát, amit elkövetett az e-jegyrendszerrel. Sokra tartom és becsülöm Draskovics Tibor szaktudását. Azt nem tudom, hogy ilyen politikai hercehurcák után vállalná-e újra a feladatot.
Politikai értelemben nem okoz károkat Draskovics Tibor jelenléte? Azoknak, akik azt mondják, hogy Gyurcsány Ferenc emberei irányítják a várost, komoly muníciót ad.
Az ostoba politikai hangulatkeltés engem nem befolyásol abban, hogy megítéljem a szakmai munkáját. Nem szeretnék felülni ilyen politikai lózungoknak, azt nézem, hogy ki mit tesz hozzá a városhoz. Draskovics Tibornak szerepe van abban, hogy a BKK sikeresen teljesített az elmúlt években, és ezt akkor sem fogom letagadni, ha politikailag valakinek nem tetszik.
Politikai lózungnak tartja a „hídpénzbotrányként” emlegetett korrupciógyanús ügyet is?
Nem politikai lózungnak tartom, hanem egyszerű, szemenszedett, gonosz, aljas hazugságnak. Budai Gyula, aki talán a világ legtöbb perét elvesztő hivatásos rágalmazó, olyan történetet talált ki és próbált a nyakunkba varrni, amelyről kiderült, hogy valójában Tiborcz Istvánt vádolta meg korrupcióval. Politikai nyomás van rajtunk, ami testet ölt az elképesztő propagandagépezetben, a tízmilliárdokból működtetett közmédiában és Metropolban, a hadrendbe állított nyomozó hatóságokban és titkosszolgálatban, és abban a politikai döntésben is, hogy kivéreztetik a várost.
Vannak más ügyek is, például az adománygyűjtő ládikák, házkutatást is tartottak már közeli munkatársainál.
Ha választás van, akkor a kollégáimnál házkutatást tartanak, ez a hatalom ilyen aljasan és faék egyszerűen működik. Jellemzően olyan házkutatások, amelyeknek semmilyen jogalapja nincs. Hogyan lehet házkutatást tartani egy olyan egyesület ügyében költségvetési csalás gyanújával, amely nem tud költségvetési csalást elkövetni, mert a törvényeknek megfelelően nem fizet adót, áfamentes, és nincs alkalmazottja. Azért ezek gondolkodtató történetek. A Városháza-ügy is, amely az Index címlapján indult, a főszerkesztő által jegyzett cikkel, szemenszedett hazugság volt, ezért megfogadtam, hogy többet nem olvasok Indexet, ettől persze interjút adhatok, az olvasóikat talán érdekli. Abban az ügyben kiderült, hogy a bűncselekményt azok követték el, akik kreálták az ügyet, de a rendőrség valamiért nem tudta kihallgatni a koronatanút. Van egy Zentai Péter nevű ember, és egy Péter iPhone-ja nevű telefonon rögzítették a beszélgetéseket. A rendőrség megállapította, hogy ez bűncselekmény volt, a beszélgetéseket manipulatív módon, az értelmükből kiforgatva hozták nyilvánosságra, mégsem tudjuk, hogy ki vette fel a beszélgetést. Aztán ez a Zentai kapott pár szállodát a miniszterelnök vejétől. Kell még valamit magyaráznom? Minket vádolnak bűncselekménnyel egy olyan ügyben, amely elejétől végéig kamu volt, és bűncselekmény révén valósult meg.
Ha főpolgármester marad, lesz lehetőségünk kérdezni önt Budapestinfókon?
Tarlós István azért találta ki a Budapestinfót, hogy Lázár Jánossal vitatkozzon a Kormányinfók után. Nekem erre nincs szükségem, nem tudom megígérni, hogy minden héten csinálok egy a kormányülésekre fricskázó sajtótájékoztatót, de azt igen, hogy mint eddig, ezután is beszámolok arról, ami releváns és fontos. Teljes joggal neheztelek az Indexre a Városháza-ügyben játszott politikai szolgáló szerepe miatt, de az olvasók miatt, ha kérnek tőlem interjút, adok, és szeretettel várjuk önöket a sajtótájékoztatóinkon.
Lapunk főpolgármester-jelölti interjúsorozatának első részében Karácsony Gergely főpolgármestert kérdeztük, szerdán Vitézy Dáviddal, az LMP és civilek jelöltjével olvashatnak nagyinterjút, csütörtökön pedig Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje beszél a terveiről.
Karácsony Gergely főpolgármester-jelölti videósorozatunkban is megszólalt lapunknak:
(Borítókép: Karácsony Gergely 2024. május 31-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)