Az elmúlt bő egy hónap kampányának az előzetes tanulságairól tartott sajtótájékoztatót a választási megfigyelő ENEMO, ami összesen 6 nemzetközi választási szakértővel és 8 hosszú távú megfigyelővel követi a magyar önkormányzati választásokat. Az előzetes jelentés szerint a Nemzeti Választási Iroda eddig megfelelően járt el, ugyanakkor a kampányokra jellemző az uszító retorika és a jelöltek lejáratására építő negatív üzenetek. A kampányfinanszírozás miatt is aggódik a nemzetközi hálózat missziója.
Május 29-én, Budapesten tartott sajtótájékoztatót a magyar önkormányzati választásokat megfigyelő Választási Megfigyelő Szervezetek Európai Hálózata (ENEMO) missziója, ami az április 20-a és május 25-i közötti időszakról elkészített időközi jelentését mutatta be. Az összesen 18 országban működő, 22 nonprofit szervezetből álló választási megfigyeléseket folytató nemzetközi hálózata előzetes jelentésének főbb megállapításait Pierre Peytier, a mostani misszió vezetője mutatta be, aki hangsúlyozta:
ez még egy időszaki jelentés, ami nem a végleges értékelés.
Peytier szerint a választások rendkívül polarizált környezetben zajlanak, ahol a határok a pártok és az állam között gyakran elmosódnak, ami befolyásolhatja az egyenlő versenyfeltételeket.
Az ENEMO úgy látja, a kampányokra jellemzőek a negatív reklámok, az uszító retorika és a lejárató kampányok, ezenkívül a médiamegjelenésekhez való egyenlő hozzáférés is hiányzik esetenként.
Szintén negatívumként említette, hogy – ellentétben a parlamenti választásokkal – az önkormányzati és EP-választások esetében a kampányfinanszírozás szabályai nem annyira szigorúak, ráadásul pártokon kívül álló, ún. harmadik fél által folytatott kampányokat sem szabályozzák, ami lehetőséget ad a kampányok árnyékfinanszírozására.
Ugyanakkor Peytier kiemelte, a választási szervek eddigi munkája a választások összetettsége ellenére gondos, szakszerű és általában a jogszabályoknak megfelelő.
A misszióvezető által ismertetett főbb megállapításokat ezután a misszió különböző elemzői részletezték.
Az önkormányzati választás jogi kereteiről Nino Rizhamadze, a szervezet választási igazgatási elemzője, jogász ismertette az ENEMO előzetes jelentését, ami kapcsán megjegyezte, hogy az ENEMO és más választási megfigyelők korábbi választásokról megállapított ajánlásait a törvényhozók nem vették figyelembe.
Az ENEMO szerint a választásokat szabályozó jogi keret megfelelő mennyiségű szabályozást tartalmaz,
azonban néhány kulcsterületen – legfőképp a kampányfinanszírozást értve ezalatt – vannak hiányosságok. A választási igazgatási elemző szerint a nemzetközi joggyakorlattal szembemegy az is, hogy a fővárosi választási szabályokat a választások előtt fél évvel változtatták meg, ami nemcsak a választásokat lebonyolítók munkáját nehezíti, hanem a pártokat, a jelölteket és a választókat is megzavarhatja. Ehhez kiegészítésként hozzátette, a Nemzeti Választási Iroda eddig jól teljesített.
Rizhamadze kiemelte, a pártok, a jelöltek és a választók általánosságban bizalmat szavaznak mind a választási bizottságoknak, mind a hivataloknak, és szerinte a vizsgált időszakban a választási megfigyelőknek többen is hangsúlyozták, hogy a választási szervek minden szinten szakmaiságot és pártatlanságot tanúsítottak, azonban néhányan aggodalmukat fejezték ki a választási bizottsági tagok kinevezési eljárása miatt.
A választási igazgatási elemző kijelentette, a választások összetettsége ellenére
a választási adminisztráció országos szinten, valamint a megfigyelt területi és helyi szinteken betartotta a jogi követelményeket és határidőket.
A választások politikai hátterével kapcsolatosan Kristina Kostelac politikai elemző az elmúlt másfél év politikai történéseinek bemutatásával kezdte, kiemelve a 2023-as tanártüntetéseket, illetve Novák Katalin korábbi köztársasági elnök és Varga Judit egykori igazságügyi miniszter lemondását a kegyelmi ügy miatt – ezek szerinte változtattak a választás politikai környezetén.
Megismételte, hogy a választást rendkívül polarizált légkör kíséri, így a kampányokat a lázító retorika és sok negatív reklám jellemzi. Míg a kormánypártok háborúpártinak, Soros György által fizetett aktoroknak állítják be riválisaikat, addig az ellenzék a kegyelmi botrány nyomán pedofilmentegetőnek állítja be a Fideszt.
A rendkívül polarizált légkör rávilágít a közelgő választások feszült hangulatára
– összegezte a szervezet előzetes megállapítását Kostelac a választási kampányról.
A kampányfinanszírozás kapcsán Kostelac megjegyezte, hogy
a külföldi finanszírozás a magyar jogszabályok szerint mind az európai parlamenti, mind az önkormányzati választások során tilos, így biztosítva, hogy kampányolni kizárólag hazai pénzből lehet.
Az előtte szólókhoz hasonlóan megjegyezte, hogy a kampányfinanszírozás kapcsán vannak jogi hiányosságok, és mivel a jelöltek lényegében bármennyi pénzt költhetnek, ez a nagyobb tőkével rendelkező pártoknak kedvez, ami egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt.
A médiahelyzet kapcsán Teodora Gilic médiaelemző azt nyilatkozta, hogy a magyar médiát a nagy fokú pluralizmus jellemzi; vannak kormánypárti, független és – a nem definiált – szürkezónás médiumok.
Gilic hozzátette, a magyarországi médiakörnyezetet gyakran kritizálják a médiához való aránytalan hozzáférés és a kormánykoalíciónak tulajdonított finanszírozás mértéke miatt, ami kihat a médiamegjelenésekre is, azaz a jelöltek közötti esélyegyenlőséget veszélyezteti.
A médiaelemző megjegyezte, hogy az újságírók korlátozott hozzáférése a közérdekű információkhoz, a médiamunkások megfélemlítése, a kibertámadások, illetve a jogi és pénzügyi nyomásgyakorlás veszélyezteti a demokratikus elveket, konkrét példákat ugyanakkor nem említett.
Hozzátette, a helyi médiumokra politikai nyomás nehezedik, előzetes megállapításai szerint különösen azokban az önkormányzatokban, amelyeket a kormánypártok irányítanak. Kritikaként megjegyezte, hogy a kormánypárti médiumok hajlamosak a kormánypárt jelöltjeivel kapcsolatosan többet tudósítani, és pozitívabb színben felmutatni őket, míg az ellenzéki pártok és a független jelöltek gyakran korlátozott tudósításban részesülnek.
A kampányfinanszírozásra utalva elmondta, a Fidesz–KDNP a többi párthoz képest többet költ Facebook-hirdetésre, ami számításaik szerint már meghaladta az egymilliárd forintot.
Ana Mihajlovic misszióvezető-helyettes a választói regisztrációval kapcsolatosan osztotta meg az ENEMO közel elmúlt egy hónapban vizsgált előzetes megfigyeléseit.
E kapcsán a misszióvezető-helyettes kijelentette, hogy a választói regisztrációs folyamat mind a nyilvánosság, mind az érdekeltek bizalmát élvezte.
Ugyanakkor megjegyezte, a szellemi fogyatékosság vagy a családi állapot alapján történő szavazati jog megvonása szembemegy a nemzetközi normákkal.
Mihajlovic emellett hozzátette, a misszió néhány beszélgetőpartnere aggodalmát fejezte ki, hogy néhány helyen szokatlanul nagyszámú választópolgárt regisztrálnak ugyanazon a címen, ami a beszélgetőpartnereik szerint leginkább a kisebb településekre jellemző.
A kisebbségek reprezentációja kapcsán a misszióvezető-helyettes szerint Magyarországon hiányzik a politikai akarat, hogy több nő vegyen részt a politikában – példaként a női kvóták bevezetésének hiányát említette.
A nemzeti kisebbségek helyzetéről azt mondta, elindulhatnak a kisebbségi önkormányzati választásokon, a regisztrációs folyamat pedig többnyire befogadó volt, azonban a missziónak néhány kisebbségi beszélgetőpartnere megemlítette, az állam felől nincs túl nagy érdeklődés a kisebbségi önkormányzati választásokra, ami leginkább a finanszírozás hiányán érzékelhető – ez pedig negatívan hat a kisebbségek érdekképviseletére.
Mihajlovic zárásként megjegyezte, a nemzetközi megfigyelők, köztük az ENEMO korábbi ajánlásait nem minden esetben vették figyelembe, emellett úgy látják, a civil társadalomnak nincs lehetősége választási megfigyelésre, ami szerinte ellentétes a legjobb gyakorlatokkal.
A sajtótájékoztató végén ismét a misszióvezető, Pierre Peytier beszélt, aki ismét hangsúlyozta, ez egy előzetes jelentés, illetve bejelentette, az elkövetkezendő időszakban is folytatják a megfigyelést, míg a választás napján korlátozott megfigyelést végeznek. Legközelebb a választás másnapján, június 10-én fognak nyilatkozni az azóta eltelt időszak előzetes megfigyeléséről, míg a végleges megállapításokat és következtetéseket valószínűleg júliusra fogják elkészíteni.