A kormánypártok iszonyú erősek és meg fogják nyerni a választást, ha mozgósítják erőiket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a Mandinernek adott, szerdán megjelent interjúban, amelyben az európai parlamenti (EP-) választások tétjével kapcsolatban arról is beszélt: függetlenül attól, hogy ki milyen frakcióban ül, az lesz a legfontosabb kérdés, hogy mennyi a háborúpárti, és mennyi a békepárti képviselő.

A választás tétje egyértelmű: háború vagy béke. Az erőviszonyok most másodlagosak, mert ezt a választást meg fogjuk nyerni

– hangoztatta Orbán Viktor, aki szerint a baloldal egyetlen reménye, hogy a kormánypártok most nem úsznak világcsúcsot. „Ezért mondogatják, hogy hány százalék lenne kudarc a Fideszre nézve. Iszonyú erősek vagyunk, és meg fogjuk nyerni a választást, ha mozgósítjuk az erőinket” – szögezte le.

Felidézte, hogy 2022-ben teljes összefogással próbálkozott a baloldal, most viszont mintha a 2014-es és 2018-as receptet venné elő, és megint szétválik a kormánnyal szemben álló politikai tábor. De a Fidesz–KDNP-nek mindhárom választáson kétharmada volt, mindegy mivel próbálkoztak. Hozzátette, hogy a háborún túl a kormánypártok ellenfele a rutin, vagyis ha azt hiszik a támogatóik, hogy mivel nyerni szoktak, majd most is meglesz a győzelem magától. 

Az EP-választásokkal kapcsolatban úgy értékelt a kormányfő, hogy függetlenül attól, hogy ki milyen frakcióban ül, az lesz a legfontosabb kérdés, hogy mennyi a háborúpárti, és mennyi a békepárti képviselő. Jelezte, hogy „nem esik le” az ujjáról a gyűrű, ha balosokkal kell együttműködni, amennyiben békepártiak. Azt nevezte a legfontosabbnak, hogy ellenálljanak a NATO területén kívüli fegyveres beavatkozás előkészítésére irányuló törekvéseknek.

„A németek ránk akarják kényszeríteni a migrációt”

A sorkötelezettség visszaállítása nincs napirenden Magyarországon – hangsúlyozta Orbán Viktor, kiemelve, hogy a NATO garantálja tagjainak kollektív védelmét, ezért Magyarország „megengedheti magának azt a luxust”, hogy csak hivatásos hadsereget tart fenn. Leszögezte, hogy önálló magyar hadseregre van szükség, „a magyar vér fölötti rendelkezés” felelősségét nem ruházhatjuk át semmilyen birodalomra.

Orbán Viktor arra is kitért, hogy a németek részéről „nagyobb visszafogottságra lenne szükség”. A németek és a magyarok között „természetes a barátság”, de szerinte a holokausztnak vagy a páncélosok volt szovjet területre küldésének az ügyében, illetve a migráció kérdésében is indokolt lenne „némi óvatosság” Németország részéről.

A németek ránk akarják kényszeríteni a migrációt, meg akarják mondani, hogy kivel éljünk együtt, de korábban azt akarták megmondani, hogy kivel ne éljünk együtt, és elvitték a zsidókat

– jegyezte meg. Ugyanakkor európai katonapolitikai együttműködésre szükség van, ennek része lehetne az összehangolt, nemzeti keretekben megvalósuló európai hadiipari fejlesztés, és az európai katonai eszközök piacának védelme. 

A miniszterelnök kritikát fogalmazott meg Ursula von der Leyen tevékenységével kapcsolatban is, szerinte ugyanis az Európai Bizottság elnöke két szerep közé szorult: politikus is volt meg nem is, és ebből lett a baj.

Nekünk olyan bizottsági elnök kell, aki tudja, mi vagyunk az ő munkaadói

– hangsúlyozta.

Ursula von der Leyen „a huszonhét miniszterelnök alkalmazottja. Hogy jön ahhoz, hogy ő bármilyen politikai véleményt képviseljen?” – tette fel a kérdést Orbán Viktor, aki szerint az állam- és kormányfők tanácsának vissza kell vennie az irányítás jogát, a bizottságot vissza kell tolni a végrehajtói szerepébe, az Európai Parlamentet pedig jelenlegi formájában föl kell számolni, és vissza kell térni oda, hogy a nemzeti parlamentek delegálják a képviselőket.

„Hollandiának kezdeni kellene valamit a helyzettel”

Közölte azt is, hogy Magyarországnak egyrészt egy becsületbeli ügyben van igénye a holland miniszterelnökkel szemben, aki korábban a magyarok EU-ból kizárásáról és Magyarország letérdeltetéséről beszélt, úgy fogalmazva, ahogy utoljára a német megszállók és Sztálinék tették ezt.

Ezzel a helyzettel neki kell kezdenie valamit, ő kéri Magyarország bizalmát egy ilyen pozícióhoz, ezért elvárható, hogy álljon elő, és mondjon valamit erről

– jegyezte meg. A leendő főtitkárral Magyarország szeretne kötni egy megállapodást arról, hogy nem fog részt venni a NATO oroszokkal szembeni ukrajnai hadműveleteiben akkor sem, ha NATO-tag. Ez a magyar miniszterelnök szerint jogilag most is megvan, de elvárják, hogy ezt „egy politikailag elfogadott, szalonképes pozíciónak nyilvánítsák.”

A magyar–kínai kapcsolatokról szólva kitért arra, hogy Magyarország egyszerre kíván jó kapcsolatot ápolni az Amerikai Egyesült Államokkal és Kínával is. „A kínaiak nem az oroszokat váltják ki” – tette hozzá. Jelezte, hogy az uniós szankciókkal nem érintett területeken fokozni akarja az együttműködést az oroszokkal.

Mi ezt nem sunyiban tesszük, mint néhány nyugat-európai ország

– jegyezte meg, hozzátéve, hogy ha egy kooperációnak megvannak a nemzeti érdekbeli alapjai, akkor az vállalható, és ő vállalja is.

Fico „magyarellenesből lett szuverenista”

A kormányfő a Robert Fico elleni merénylettel kapcsolatban azt mondta, személyesen nem beszélt még a szlovák miniszterelnökkel, csak az embereivel, ugyanakkor jelezte, hogy keresi a lehetőségét, hogy meglátogassa, mert fontosnak érzi, hogy személyes tiszteletén és a bajtársiasságon túl kifejezze „a magyar nép jókívánságait is”.

Orbán Viktor szerint kétségkívül van olyan veszély, hogy Magyarországon is előfordulhat ilyen merénylet. Az ezzel kapcsolatos internetes hozzászólásokra utalva úgy vélekedett, hogy át kell gondolni, hogy ezen a területen is világos szabályokat állítsanak fel, mert ellenkező esetben „az egyedi támadásból napi gyakorlat lehet”.

Az önkormányzati választásokkal kapcsolatban a kormányfő úgy fogalmazott, hogy a budapestiek többségéhez hasonlóan ő is „csak rosszakat” tud mondani a főpolgármester teljesítményéről. Karácsony Gergelyt azokhoz a futballistákhoz hasonlította, akik „mellérúgják a tizenegyest, és utána azt mondják, a cipő vagy a fű tehet róla”. 

Később a családpolitikáról kifejtette, hogy a kormány nem akar „migránsalapú demográfiai politikát folytatni”, hanem „a nemzeti, keresztény kultúrkörünkön belül” akarja megoldani ezt a kérdést. Szerinte ezen a téren nem a folyamatos javulás a várható tendencia, hanem az impulzusszerű javulás, és sokan dolgoznak azon, hogy az adópolitikától az otthonteremtésig a kormány adni tudjon egy újabb, nagyarányú, demográfiai motivációjú lendületet a magyar gazdaságnak.

Viszont arra is figyelmeztetett Orbán Viktor, hogy ha „van háború, akkor a GDP három százalékát kell biztonságra fordítani, ha nincs, akkor csak kettőt, és a bajok jó részét megoldaná, ha a kettő közötti különbséget a családokra tudnák fordítani”.