Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc is előrehozott országgyűlési választásokat követel, ugyanakkor a Tisza Párt elnöke kritizálja a Demokratikus Koalíció vezetőjét. A köztársasági elnök csak bizonyos feltételek esetén oszlathatná fel a parlamentet, az önfeloszlatásra pedig Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető szavai alapján nincs esély. Az elemzők kommunikációs megfontolásokat (is) látnak Magyar Péter kezdeményezése mögött.
Magyar Péter az újévi beszédében közölte: előrehozott választást szeretne a lehető legkorábbi időpontban. A politikus azzal érvelt, hogy „nincs több időnk”. A Tisza Párt elnöke arra emlékeztette Orbán Viktor kormányfőt, hogy a 2008-as válság idején a Fidesz is előrehozott választást követelt.
Ezt követően Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció is ugyanezzel a kezdeményezéssel állt elő. Az ellenzéki frakció határozati javaslat formájában be is nyújtotta az előterjesztést az Országgyűlés elé.
A határozati javaslatban a Demokratikus Koalíció képviselői az Országgyűlés feloszlatását kezdeményezték 2025. március 1. napjával. A dokumentumban többek között úgy fogalmaztak, hogy a „Magyarországon tapasztalható drámai gazdasági és társadalmi folyamatok megállítása, a politikai bizalomvesztés megfordítása, az ország iránti nemzetközi bizalom helyreállítása érdekében” van szükség a parlament feloszlatására. Reményeik szerint az új választás utat nyithatna „a demokratikus, jogállami és európai, valamint a szövetségi együttműködés iránt elkötelezett kormányzás megteremtéséhez”.
Gyurcsány Ferenc azóta valamennyi kormánypárti képviselőhöz levélben fordult, amelyben az előrehozott választások mellett érvelt. A felvetésre Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője elutasító választ adott.
A javaslat alapján érdekegyezés van a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció között, de Magyar Péter a DK indítványára adott reakciójában Gyurcsány Ferencet kritizálta. A Tisza elnöke először párhuzamot vont Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc között („Az általuk fémjelzett húsz év az elvesztett lehetőségek két évtizede volt hazánk számára.”), majd kijelentette: „Amikor 2006-ban az általa okozott morális és gazdasági válság miatt Gyurcsány Ferencnek le kellett volna mondania, akkor fontosabb volt a saját jóléte és a rövid távú politikai túlélése. Az országát és a politikai közösségét is beáldozta, és nem mondott le. Most senki sem kérte, de ő már intézkedne. Ő, aki 15 éve ül Orbán parlamentjében, és ez egy dologra volt jó, hogy Orbán Viktor minden választáson kétharmadot szerezzen.”
Magyar Péter úgy látja, „érdekes módon az nem zavarta a jelenlegi parlamenti ellenzéket, hogy a Fidesz jövőre az eddigi közpénzmilliárdokat megduplázva újabb óriási összegeket szavazott meg a parlamenti frakcióknak, hogy a valós társadalmi felhatalmazással már rég nem bíró pártok még szórhassák a milliárdokat a következő választásig”.
Ha a jelenlegi ellenzék valóban előrehozott választást akarna, akkor már rég nem asszisztálna a Fidesz színházához, és már rég nem ülnének bent milliókért az ellenzéki képviselők a rendeleti kormányzás évei alatt feleslegessé tett Országgyűlésben
– vélekedett Magyar Péter.
Kocsis Máté szombaton tisztázta, hogy a kormánypártok nem támogatják az előrehozott választásra vonatkozó javaslatot. A Fidesz frakcióvezetője kijelentette:
Magyarországon politikai stabilitás van, előrehozott választás meg nincs. Ahogy 1990 óta sosem volt, most sem lesz.
Kocsis Máté úgy gondolja, hogy az előrehozott választásokra vonatkozó javaslat külföldről érkezett. Pontokba szedve közölte:
A Fidesz frakcióvezetője szerint „értjük, látjuk, hogy sürgős a brüsszeli elitnek, de ne reménykedjenek. De a kiszolgálóik se, semmi jóban”.
Az Alaptörvény szerint az Országgyűlés feloszlatására három opció van:
A 2025-ös költségvetést már decemberben elfogadta a parlament, és hivatalban lévő kormány, valamint miniszterelnök is van, tehát a háromból kettő opció törvényi feltételei hiányoznak. Lehetőségként így az Országgyűlés önmaga által történő feloszlatása maradt.
Mráz Ágoston Sámuel az előrehozott választások követelésével kapcsolatban korábban úgy vélekedett, hogy „Brüsszelben nem előrehozott választást, hanem előrehozott kormányváltást akarnának”. A Nézőpont Intézet vezetője szerint a Tisza Párt elnökének bejelentése
első látásra csak ravasz taktikai húzásnak tűnik, mert biztosra vehető, hogy nem lesz előrehozott választás, így Magyar Péter a következő 15 hónapban azt tudja ismételgetni, hogy »fél tőle« a Fidesz. A napi kommunikációs csatározásban így szerzett egy új kommunikációs panelt. Ha azonban komolyabban elemezzük a »nagy bejelentést«, ennél sokkal több is kiolvasható belőle.
Mráz Ágoston Sámuel ezután hét pontban elemezte a helyzetet:
Magyar Péter a Tisza Párt távolmaradását az időközi választásoktól többek között azzal indokolta, hogy „a kormány által folyamatosan fenntartott rendeleti kormányzás miatt jelenleg az Országgyűlés szerepe teljesen elhanyagolható. Érdemi kontrollal és befolyással a képviselők nem rendelkeznek a kormányzati döntések felett”, valamint „egy esetleges Tisza-győzelem sem változtatna a Fidesz kétharmados többségén az Országgyűlésben”. A pártelnök szerint egyedüli képviselőként, frakció nélkül szinte semmilyen jogosítványa nem lenne egy tiszás politikusnak, és egyébként sem kívánnak asszisztálni „a Fidesz és az érdemi támogatottsággal már nem rendelkező ellenzéki pártok közös bábszínházához”.
Magyar Péter azt is javasolta „a Tolna megyei honfitársainknak, hogy ne vegyenek részt a január 12-i időközi választáson, ezzel is megüzenve, hogy nem asszisztálnak a hatalmi elit 20 éve tartó színjátékához”. Ezzel vélhetően ellenzéki érzelmű szavazókat tarthat távol az időközi választástól a Tisza Párt. A Tolna vármegyei 2-es választókerület mellett Újpesten is időközi országgyűlési választásokat tartanak.
Pék Szabolcs úgy látja: „Nyilván az egész kérdés a Fidesztől függ, mivel továbbra is ők rendelkeznek kétharmados többséggel az Országgyűlésben, ezért a fő kérdés az, hogy a kormánypártok mit szeretnének. A friss közvélemény-kutatási adatokat látva könnyen lehet, hogy volt erről egy gondolkodás a Fideszen belül, hogy a nagyobb bajt megelőzendő érdemes lenne kiírni egy előrehozott választást, de valószínűleg végül elvetették ezt az ötletet. Itt fontos hangsúlyozni, hogy nagyon feltételes módban értendő jelen gondolat, mivel külső szemlélőként nehéz bepillantani a Karmelita boszorkánykonyhájába, ezért csak szóbeszédekre lehet alapozni. Az előrehozott választást egyébként is nehéz lett volna megindokolni, mivel túl vagyunk egy komoly nyári választáson, ahol a Fidesz–KDNP mégiscsak 45 százalékot szerzett. A Fideszen belül továbbra is gondolhatják, hogy ők indulnak a legjobb esélyekkel 2026-ban, mert náluk van a törvényhozás, a média egy jelentős része, nagyon komoly gazdasági pozíciók és úgy általában a cselekvés lehetősége. Továbbá a magukról szőtt legyőzhetetlenség mítoszával nehezen lenne összeegyeztethető egy előrehozott választás.”
Az Iránytű Intézet elemzője arra hívta fel a figyelmünket, hogy az ellenzéki térfélen rendre felmerül az előrehozott választás gondolata:
Pék Szabolcs szerint ebből a szempontból lehet most érdekes, hogy „Magyar Péter is felkarolta a témát, mivel őt a 40 százalék fölötti támogatottsága miatt jóval komolyabban kell venni”.
„Magyar esetében úgy vélem, hogy ismét egy megelőző kommunikációval állunk szemben, tehát ő akarja diktálni az iramot és alakítani a politikai napirendet. Azonban ennek megvannak a maga veszélyei is, mivel, tegyük fel, ha tényleg kiírnának egy országgyűlési választást áprilisra, akkor erre a Tisza feltehetőleg még nem állna készen szervezeti értelemben, mert egyelőre még nem választották ki a 106 jelöltjüket. De természetesen egy országgyűlési választáshoz nemcsak 106 jelölt szükséges, hanem még továbbiak is a listára, valamint egy nagyon komoly aktivistahálózat, aki képes lekopogtatni az egész országot” – mutatott rá Pék Szabolcs, azzal folytatva, hogy „emellett kell egy profi kampánystáb, aki menedzseli ezt az egészet, és számos szakértő, háttérember stb., illetve itt nem áll meg a lista, mivel ha győzelemre készülnek, akkor vezetni is kell az országot, és számos pozíciót fel kell majd tölteni a legkülönbözőbb minisztériumokban és a közigazgatás minden szintjén”.
Erre a mai napon feltehetően még nem áll készen a Tisza, úgyhogy nekik inkább, azt gondolom, érdekük, hogy 2026 tavaszán legyen a választás, mert 16 hónap alatt már össze lehet rakni egy ütőképes csapatot
– húzta alá Pék Szabolcs.
Az elemző a szervezeti mellett kiemelte a kérdés kommunikációs szempontját is. „Azt gondolom, hogy az előrehozott választás ötletének bedobása azt a célt is szolgálja, hogy Magyar Pétert újra visszahelyezze egy komolyabb témába, mert a Menczer Tamás által elkövetett provokáció a bulvár kategóriájába vitte le a politikai kommunikációt, ami árthat Magyar megítélésének is. Ettől a szinttől mindenképpen el kell emelkednie, ha kormányzóképes alternatívaként akar feltűnni. Ebből a szempontból az előrehozott választás témájának bedobása egy racionális lépés. Azonban azt gondolom, hogy veszélye is van a témaválasztásnak, mivel a DK is ugyanerről beszél már körülbelül egy évtizedes távlatban. A kormányoldal az azonos tematikát felhasználhatja támadási felületnek Magyar ellen; egyszerűen fogalmazva »összegyurcsányozhatja« a Tisza elnökét” – mutatott rá Pék Szabolcs.
Az elemző végül arra is kitért, hogy Orbán Viktor 2007 februárjában szintén előrehozott választást szeretett volna kieszközölni, amikor az MSZP támogatottsága megbicsaklott a 2006-os őszi események hatására, „tehát nem példa nélküli a rendszerváltás utáni politikatörténetben, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetője előrehozott választást követel”.
Pék Szabolcs hozzátette: „A rendszerváltás óta egyszer sem volt előrehozott választás, tehát a parlamenti választások mindig szabályos 4 éves ciklusokban követték egymást. Ez a fajta politikai stabilitás szinte példátlan a régióban, viszont az is kérdés, hogy mire mentünk ezzel a nagy stabilitással, mivel a környező országok, ahol időről időre megbuknak kormányok, minden jelentős gazdasági mutatóban megelőztek minket. Tehát a nagyon stabil politikai vezetés önmagában nem garancia a sikerre, sőt talán éppen az ellenkezője tűnik igaznak a nemzetközi példákat vizsgálva.”
(Borítókép: Gyurcsány Ferenc az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 31-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)