Ha kissé rámenősebb lett volna, akkor ma a tudományos világ az ő nevéhez kötné az első elektromotort, dinamót, de magát a dinamóelvet is. Ő készítette a világ első szódásüvegét, sőt első spritzerét is, amit Vörösmarty Mihály javaslatára fröccsre kereszteltek át. Ma 225 éve született Jedlik Ányos magyar feltaláló, nyelvújító, bencés szerzetes, egyetemi tanár, az elektrotechnika úttörője.
Jedlik Ányos 1800. január 11-én született a felvidéki Érsekújvár közelében fekvő faluban, Szímőn. Szülei nem voltak vagyonosak, de minden áldozatot meghoztak, hogy gyermeküket taníttassák. Ányosnak magyar volt az anyanyelve, a nagyszombati elemi iskolában tanult meg szlovákul.
A gimnáziumban kitűnően elsajátította a latint, ezen a nyelven szerezte tudományos ismereteit, tudományos munkáiban a magyart gyakran latin szavakkal keverte. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban folytatta, ahol megtanulta a német nyelvet is, de első számú idegen nyelve a latin maradt.
Doktorátusa megszerzése után gimnáziumi, majd líceumi tanárként fizikát és természetrajzot oktatott, természetesen latinul. 1829-ben még latinul írta le első jelentős tanulmányának, a forgó mozgást végző villanymotornak az elvét: Una drata electromagnetica circa aliam painter electro magneticam motum rotatoricum continuum protest. 1831-től pozsonyi akadémiai tanár, majd 1840-től a pesti egyetem professzora lett.
1827-ben szerkesztette meg a világ első elektromotorját, ahogy ő nevezte, „forgonyát”. Oersted dán fizikus 1820-ban fedezte fel, hogy az elektromos áram mágneses hatást fejt ki, eltéríti a mágnestűt. Jedlik e felfedezés alapján szerkesztette meg „villámdelejes készülékét”, amelynek gyakorlati jelentőségét nem ismerte fel. Ahogy azt 1880-ban Heller Ágosthoz intézett levelében megírta: „miután többször volt alkalmam azt tapasztalni, hogy némely természettani tünemények, amelyekre csak saját belátásom és kutatásom útján jöttem rá, másoknál már jóval előbb ismeretesek voltak”. Ezért találmányát nem hozta nyilvánosságra.
Hasonlóan tragikus a dinamó feltalálásának története.
A világ a dinamót ma is a német tudós, Siemens nevéhez kapcsolja. Pedig az első dinamót hat évvel Siemens előtt, 1861-ben Jedlik alkotta meg, sőt megfogalmazta az azóta is érvényes dinamóelvet. A forgatással elektromos áramot fejlesztő készülék gyakorlati jelentőségét Jedlik nem ismerte fel, nem tette közzé, és csak halála után tanszéki utódja, Eötvös Loránd talált rá a világ első dinamójára és az annak alapján leírt dinamóelvre.
Az 1840-es évek elején Fáy András fóti Öreghegyen található présháza rendkívül népszerű volt a reformkori értelmiség köreiben. A mindenkit szívélyesen vendégül látó, jókedvű házigazda Pestre pompás kilátást nyújtó épületében megfordult többek között unokabátyja, Szemere Pál, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Bajza József, Kisfaludy Károly, Vitkovics Mihály, Czuczor Gergely és Vörösmarty Mihály mellett Jedlik Ányos is.
Jedlik, aki régi harcosa volt a nyelvújító mozgalomnak, nagy feltűnést keltett országszerte, hogy 1841-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlésén magyarul mondta el a Mesterséges szénsavas vizekről című előadását. Aztán egy évvel később, 1842 októberében Fáy meghívta a jeles társaságot szüretre, ahová Jedlik magával vitte a világ legelső szódásüvegét. Ahogy a fóti pincében együtt borozgattak, a szódavíz feltalálójának az az ötlete támadt, hogy szikvízzel hígítsák fel a bort, és ezért felspriccelte szódával. Vörösmarty Mihálynak ízlett ugyan az új ital, csakhogy a spritzer szót túl németesnek találta, ezért azt ajánlotta, nevezzék el inkább fröccsnek. Ekkor írta meg a költő a Fóti dal című versét is.
Fölfelé megy borban a gyöngy;
Jól teszi.
Tőle senki e jogát el
Nem veszi.
Törjön is mind ég felé az
Ami gyöngy;
Hadd maradjon gyáva földön
A göröngy.
Napjainkban már nem találni szőlőt az Öreghegyen, ám a régi présház ma is áll: évtizedek óta étteremként működik, nem messze tőle a Vörösmarty-kunyhó őrzi az egykori szüretek emlékét.
De nemcsak Vörösmarty, hanem Jedlik Ányos is igazi nyelvújító volt. Munkásságához fűződik egyebek között a megfigyelés szó, illetve a német Vorteil-Nachteil szópár mintájára az akkor már meglévő előny mellé a hátrány kifejezés megalkotása.
A múlt század első felében élt Ferenczy Viktor bencés fizikus Jedlik-életrajzában igyekezett kideríteni, mely szavak származhatnak Jedliktől. Körülbelül kétszáz szónál valószínűsítette a szerzőségét. Ezek egy része beépült a ma is használt műszaki nyelvbe, míg mások bizony idegenszerűen hatnak, mint például a kondenzátor helyett a villámszedő, a generátor helyett a villámindító vagy az anion és kation helyett a bemeny és kimeny.
Ezekkel szemben például a dugattyú, az eredő, az összetevő, a huzal, a kitérés, a merőleges vagy a nyomaték műszaki nyelvünk nélkülözhetetlen elemeivé váltak. Köszönhetően az 1895-ben elhunyt Jedlik Ányosnak.