A Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése alapján a magyarok 61 százaléka gondolja úgy, hogy nincs szükség előrehozott országgyűlési választásokra Magyarországon. Az ellenzéki képviselők közül Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció vezetője is kezdeményezte, hogy 2026-nál hamarabb döntsenek az emberek. A kutatás szerint a javaslatot a Tisza-szavazók közel 40 százaléka sem támogatja.
Magyar Péter az újévi beszédében közölte: előrehozott választást szeretne a lehető legkorábbi időpontban. A politikus azzal érvelt, hogy „nincs több időnk”. A Tisza Párt elnöke arra emlékeztette Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a 2008-as válság idején a Fidesz is előrehozott választást követelt.
Ezt követően Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció is ugyanezzel a kezdeményezéssel állt elő. Az ellenzéki frakció határozati javaslat formájában be is nyújtotta az előterjesztést az Országgyűlés elé.
A választók jelentős többsége nem ért egyet Magyar Péter újévi beszédében megfogalmazott követelésével, az előrehozott országgyűlési választások kiírásával – derül ki a Nézőpont Intézet január második hetében lefolytatott közvélemény-kutatásából. Mint az a kutatásból kiolvasható,
A magyar választók 61 százaléka és a Tisza-szavazók körülbelül 40 százaléka szerint sincs szükség előrehozott országgyűlési választásokra Magyarországon.
Az aktív szavazók többsége szerint meg kell várni a rendes, 2026-ban esedékes választásokat. Csupán 33 százalék gondolja úgy, hogy szükség lenne az előrehozott voksolásra.
Mint írták, Magyar Péter korábban is követelte már az előrehozott választások megtartását. A felmérés szerint figyelemreméltó, hogy tavaly áprilishoz képest még csökkent is azok aránya, akik egyetértenek Magyar Péter követelésével. 2024 áprilisában 37 százalék volt azoknak a száma, akik támogatták volna a Tisza Párt elnökének ötletét.
A kutatás alapján tízből négy Tisza-szavazó nem támogatja Magyar Péter követelését, hiszen csaknem egyharmaduk (32 százalék) szerint meg kellene várni a 2026-os választást. A szavazók 7 százaléka nem tudta vagy akarta megválaszolni a kérdést, és csupán 61 százalékuk áll a párt elnökének kezdeményezése mögött.
A Nézőpont Intézet ezek alapján feltételezi, hogy a Tisza-szavazók mintegy 40 százaléka nem hisz abban sem, hogy egy előrehozott választást pártjuk megnyerne, máskülönben aligha elleneznék annak megtartását. Így az állítólagos Tisza-előnyről szóló felmérések láthatóan még a Tisza-szavazókat sem győzték meg teljesen – teszik hozzá.
Mint írtuk, az Alaptörvény szerint az Országgyűlés feloszlatására három opció van:
A 2025-ös költségvetést már decemberben elfogadta a parlament, és hivatalban lévő kormány, valamint miniszterelnök is van, tehát a háromból kettő opció törvényi feltételei hiányoznak. Lehetőségként így az Országgyűlés önmaga által történő feloszlatása maradt.