Figyelmeztető jelek, prevenció, kárenyhítés. Az időskori elmagányosodás és a kiszolgáltatottság problémakörét jártuk körbe egy asszony példája mentén.
Nemhogy nullára, mínuszosra szívták Éva néni bankszámláját az ismeretlen elkövetők. Az idős asszony egészségi állapota 2024-re nagyon megromlott, alig tudott járni, a lakásából nem mozdult ki, ezért volt szüksége gondozókra. A rendőrségi feljelentés szerint – amelyet a közelmúltban elhunyt asszony külföldön élő egyetlen örököse, a lánya tett – a Mazsihiszhez kötődő gondozók segítették Éva nénit, egyikük intézte a bevásárlásokat, így a fizetés miatt ismerte a bankkártyája PIN-kódját is.
Éva néni a nyugdíja mellett – holokauszttúlélőként – a német államtól euróban számolt rendszeres pénzbeni jóvátételt kapott, amit a devizaszámlájára utaltak. Arról a számlájáról is eltűnt az összes pénz. Minderre akkor derült fény, amikor a lánya Kanadából hazautazott hozzá, hogy elbúcsúzzon tőle. Megérkezésekor még élt Éva néni, ám találkozásukat nem a pénzügyek megbeszélésével indították, az idős hölgy pedig a következő napon meghalt.
A haláleset után, a hivatalos papírok intézésekor vált világossá, hogy Éva néni OTP-nél vezetett folyószámlájának egyenlege 350 ezer forint mínuszba került, az ugyanott vezetett devizaszámlájáról pedig az elmúlt egy évben több millió forintot vettek le egy Ond Vezér parki automatánál. (Éva néni az Örs Vezér terén lakott, az IKEA mellett, tehát ez volt a legközelebbi bankautomata.) A postaládakulcs is eltűnt a kulcscsomójáról, bankszámlakivonatokat nem találtak a lakásban.
Az esetet követően a XIV. kerületi rendőrkapitányságon feljelentést tettek, 8 millió forintos kárt megjelölve,
plusz írtak egy tényleíró, minden vádaskodástól mentes tájékoztató levelet a Mazsihisznek, de az ügy ezen a ponton elakadt. A rendőrség nyomoz, keresik a felhasználható bizonyítékokat, köztük a szóban forgó bankjegykiadó automata kamerafelvételeit.
Az OTP banktitokra hivatkozva a konkrét üggyel kapcsolatban nem adott információt, azonban az esettel összefüggésben arra hívták fel a figyelmet, hogy banki adatait soha senki ne adja meg idegeneknek, mert ez épp olyan, mintha saját lakásához adna kulcsot egy bizalmába férkőző ismeretlennek. A csalásokkal kapcsolatban a bank működtet egy call centert, ahol csak a csalás áldozatául eső ügyfelek hívásait fogadják. Azt is megjegyezték, ha a valaki vállalja, hogy hozzátartozója pénzügyeit intézi, akkor különösen körültekintő módon járjon el, hiszen ha az ő pénzügyi adatait megszerzik, akkor egyben hozzáférhetnek a hozzátartozójuk adataihoz is.
Amennyiben a bűncselekmény megtörtént, jóval kisebb a valóban segíteni akarók mozgástere. Ilyenkor a rendőrség és a bíróság az illetékes, illetve fogadni kell egy jó ügyvédet, aki segít az ügyben. Erről már Jászberényi József, geronto-andragógiai kutató, a Nyugdíjasok Óbudai Akadémiája alapítója beszélt lapunknak, felhívva a figyelmet egy új aspektusra.
Az időskori elmagányosodás az európai társadalmakat általánosan sújtó népbetegség, ebből ered, hogy sok esetben nem akad senki a rokoni, ismerősi körben, aki a fizikai vagy szellemi képességek csökkenésekor még időben megteszi a szükséges lépéseket.
Pedig ezek közül lehetne az egyik az időskori gondnokság alá helyezés, melynek procedúrája Magyarországon sokkal bonyolultabb, ezért biztonságosabb is, azaz kevesebb lehetőséget ad a visszaélésekre, mint például az Egyesült Államokban. (Az amerikai gondnokság alá helyezés bűncselekményi formáját meglehetős pontossággal mutatja be a Fontos vagy nekem című film).
A magyar törvények szerint a gondnokság alá vétel elsősorban a hozzátartozók, de akár magának az ápoltnak a kérésére is történhet,
s ha ezt „külső” ember kezdeményezi, például orvos vagy szakápoló, akkor is megkérdezik a rokonokat, így a gondnokot a bíróság az esetek túlnyomó részében közülük rendeli ki. Jászberényi József megjegyzi, hogy a gondnokság alá vétel jogi eljárása teljesen ingyenes. A bíróság ilyenkor az kereset beérkezése után (amit a helyi gyámhivatalnál is le lehet adni) felméretheti az illető gondnok vagyonát, fizikai vagy akár elmeállapotát is, ellenőrizve, hogy képes-e az ellátásra, illetve nincs-e részéről mögöttes anyagi szándék az ápolttal – hivatalos terminológia szerint a gondnokolttal – kapcsolatban.
Nagyon ritka eset, hogy egy ismeretlen embert bíznak meg a gondnokság feladatával, ebben az esetben az illető úgynevezett „ügygondnok” lesz. Ennek az a lényege, hogy csak bizonyos feladatok ellátására kérik fel, s ezért a gondnokot az ápolt vagy annak rokonai, ritkább esetben alapítványok, egy egyház, vagy maga az állam fizeti meg.
Az ügygondnok egy speciális fajtája a „zárgondnok”, aki a részlegesen vagy teljesen zárolt vagyon őre lesz.
A zárgondnokok a vagyon pénzbeli részére vagy más vagyonelemekre vigyáznak. Ők általában jogvégzett emberek, akiket gyakran pontosan azért neveznek ki, hogy adott esetben a közvetlen rokonság ne vihesse el a gondnokolt vagyonát.
Még ezeknél a feladatoknál is kisebb intézkedési köre van a bíróság által felkérhető úgynevezett támogatónak, aki egy-egy kisebb vagy nagyobb döntéshozatal során tanácsokkal segítheti az ápoltat, szabályos megbízással pedig egyes esetekben még el is járhat helyette. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a támogatott döntéshozatal nem terjed ki az illető teljes vagyoni helyzetére, egészségi állapotára és ügyintézési feladataira, kizárólag arról szól, amire a bíróságtól megbízást kapott – húzta alá az idősügyi szakértő.
Megelőző lépések megtételének szükségességére a demencia első jelei figyelmeztethetnek. Ilyen jel például az, amikor valaki elkezd csúszni a számlák fizetésével, vagy nem sikerül úgy beosztania a pénzt, ahogy korábban. Szintén előfordulhat ugyanakkor – és ez nem is feltétlenül a demencia kezdeti jele – a „túlrendelés”, ami nem egyszer azért történik, mert nincs megfelelő kommunikáció az idősebb ember és a környezete között. Ebben az esetben az illető anyagi lehetőségein túlmutató mértékben rendel termékeket, hogy legalább a szállítóval fenntartsa a kommunikációt, azaz válthasson vele néhány szót.
Szintén az időseket veszik célkeresztbe a termékbemutatók szervezői, akik aztán valami kis ajándék fejében százezreket csalhatnak ki tőlük. Még mindig szokás a becsengetős átverés, amikor az idős ember – akinek a kommunikációs aktivitása sokkal kisebb – örömmel beszélget a csalóval, aki aztán vagy kirabolja, vagy mindenféle termékek eladásával átveri őt. Sajnos hiába minden felvilágosítás – például Az unoka című magyar film –, az unokázós csalások máig gyakoriak.
A fenti konkrét példát szolgáltató elhunyt asszony lánya csupán a gondozók nevét ismerte, elérhetőségeiket nem, ezért számukra a legnagyobb közösségi oldal üzenetküldő funkcióján keresztül írta le a problémát. Csak egyikük reagált, elhárítva a felelősséget. Erre tekintettel kérdéseket küldtünk a Mazsihisznek, egyebek mellett arról érdeklődve, hogy
Cikkünk megjelenéséig sem mi, sem a hasonló tárgykörben érdeklődő örökös nem kapott választ.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)