Az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgárság alkalmazás (DÁP) január 16-án teljesen átveszi az Ügyfélkapu szerepét, viszont nagyon sokan az utolsó pillanatra hagyták a regisztrálást, esetleg azt sem tudják biztosan, hogy miről szól ez az egész. Cikkünkben megpróbáltuk körüljárni – szakértők segítségével is –, hogy melyek a leggyakoribb kérdések és tévhitek az átállással kapcsolatban.
Ahogy arról már többször is beszámoltunk, január 16-tól megszűnik az Ügyfélkapu, és helyét az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgár alkalmazás (DÁP) veszi át. Az átállás már 2024 szeptembere óta zajlik, viszont még a véghajrában is nagyon sok a kérdés, ezért összegyűjtöttük, hogy mi mindent kell tudni az új rendszerekről, az átállásról és a használatukról, de kitérünk arra is, hogy mi történik azzal, akinek nincsenek okoseszközei, hogy zökkenőmentesen tudjanak váltani, vagy éppen azokra, akik lemaradnak a határidőről.
Mi az az Ügyfélkapu+?
Nagyjából ugyanaz, mint az Ügyfélkapu volt: a kormány elektronikus azonosító rendszere, amely biztosítja a felhasználók számára, hogy egyszeri belépéssel kapcsolatba léphessenek az elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szervekkel.
A regisztráció menetét lépésről lépésre ebben a cikkünkben ismertettük.
Mi az a DÁP?
A Digitális Állampolgár mobilalkalmazás a Digitális Állampolgárság Program kulcsa. Célja, hogy megkönnyítse az állampolgárok életét úgy, hogy 2026-ig online, a mobiltelefonjukkal is elintézhessék szinte minden fontosabb, közigazgatást érintő ügyüket.
A program kulcsa a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás. Regisztráció után ezzel az alkalmazással intézheti majd az ügyeket. Az alkalmazás kezdetben csak a legfontosabb szolgáltatásokat tartalmazza – digitális aláírás funkció, személyazonosság igazolása, erkölcsi bizonyítvány, időpontfoglalás kormányablakba, rendszerezett személyes adatbank –, és 2026-ig újabb és újabb funkciókkal bővül majd.
2025 első negyedévében bevezetik a szelfis azonosítást, 2025 harmadik negyedévében a QR-kódos belépést és a digitális aláírást a piaci szolgáltatóknál (bankok, közműszolgáltatók), majd a negyedik negyedévben a gépjármű adás-vétel intézését, a jogosultságok igazolását a piaci szolgáltatóknál és próbaüzemmódot kap a digitális okmányok funkció is – ezekkel a fizikai példányokat lehet majd kiváltani.
Akkor még több adatomat fogja tudni majd az állam?
Nem, semmi olyasmit nem fog tudni, amik már ne lennének meg így is a központi adatbázisokban.
Mi az a digitális aláírás?
A digitális aláírás teljes, hivatalos neve minősített, tárolt kulcsos elektronikus aláírás. Sok szempontból hasonlít a papíralapú, kézi aláírásra (szignóra), és a joghatása is azonos. Utólag nem lehet visszavonni vagy törölni, és szerkeszteni sem lehet az aláírt dokumentumot.
A digitális aláírás kiváltja a kézi aláírást. Magánszemélyként szerződéseket, meghatalmazásokat, igazolásokat vagy más dokumentumokat is aláírhatunk vele. A digitális aláírás a papíralapú aláírással egyenértékű, ezért Magyarországon és az Európai Unióban minden cégnek és magánszemélynek el kell fogadnia.
Mi kell ahhoz, hogy digitális állampolgár lehessek?
Milyen okoseszközzel, telefonnal tudom használni a DÁP-ot?
A Digitális Állampolgár mobilalkalmazást iOS vagy Android eszközön is használhatja. Ahhoz, hogy az alkalmazás megfelelően működjön, az eszköznek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
Miért van szükség a váltásra?
Mert a sima Ügyfélkapu egyfaktoros (e-mail-cím + jelszó) bejelentkezési módja már nem felel meg az uniós szabályozásnak, ezért egy biztonságosabb, kétfaktoros (2FA) belépési módszert vezetnek be, a felhasználók adatainak biztonsága érdekében.
Mit jelent a kétfaktoros azonosítás?
Azt, hogy az e-mail-cím és a jelszó beírása után egy autentikátor applikáció, amelyet letöltöttünk az okoseszközünkre, generál nekünk egy egyszeri kódot, amelyet megadva tudunk csak belépni a profilunkba.
Folyó Gergely, az IdomSoft Zrt. – az Ügyfélkaput fejlesztő cég – kommunikációs csapatvezetője megerősítette, hogy az e-mailes azonosítási rendszert január második felétől tervezik bevezetni, azóta a pontos dátum is kiderült: január 14-től már nemcsak okostelefonos vagy webes hitelesítő alkalmazások használatával, hanem e-mailes visszaigazoló kóddal is megtörténhet az Ügyfélkapu+-azonosítás.
Milyen autentikátor programot használjak?
Egy korábbi tájékoztatójában a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) az iOS-re és az Androidra is egyaránt telepíthető Google Authenticator, illetve Microsoft Authenticator mellett a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) saját fejlesztésű appját, a NISZ Hitelesítőt ajánlotta, de megteszi a platformfüggetlen Authy is.
Mit tegyek, ha nincsen okoseszközöm?
Ebben a cikkünkben részletesen is foglalkoztunk a témával és leírtuk pontról pontra, hogy miként tudja asztali számítógépről is elvégezni a regisztrációt. Két online autentikátor programmal is lehetséges a művelet, ám a fejlesztők inkább a TOTP.APP-ot javasolják.
És ez biztonságos számomra?
Kósa Ferenc, a Magyar Elektronikus Aláírások Szövetségének (MELASZ) elnöke szerint a Kiberbiztonsági Hivatal ellenőrizte a programot és biztonságosnak minősítette. Ráadásul ezen az oldalon nem is kell külön regisztrálni még egy külön profilt, tehát még egyszerűbb is a használata, mint például a Verifyré.
Személyesen hol tudom elintézni a regisztrációt?
A kormányablakokban készséggel állnak az ügyfelek rendelkezésére, viszont arra felhívják a figyelmet, hogy mindenképpen vigyen magával az ember egy okoseszközt és rendelkezzen mobilinternettel, hogy az autentikációt el tudják végezni. Emellett kelleni fog személyi igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély és lakcímkártya.
Mi történik, ha elveszítem a telefonom vagy letörlöm a hitelesítő alkalmazást?
Ez esetben célszerű törölni az Ügyfélkapu+-fiókot az alábbi menet szerint:
Mi történik, ha nem regisztrálok január 16-ig?
Semmi. Bármeddig lehet regisztrálni az Ügyfélkapu+-ra és a Digitális Állampolgár alkalmazásba, ezt nem érinti a határidő.
Ha regisztráltam, de meggondolom magam, hogy tudom törölni a profilomat?
Az Ügyfélkapu+ a regisztrációnál generál egy egyéni törlőkódot, ezt kell elmenteni, és ezzel bármikor törölhető a későbbiekben a profil.
A DÁP-nál ez egy picit bonyolultabb, ugyanis törölni akkor lehet, ha még nem aktív a profilunk, de már regisztráltunk. Ennek a menete a következő:
Amennyiben viszont már aktív a profilunk, akkor inaktiváltatni tudjuk, de azt csak személyesen a kormányablakoknál.
Mit tegyek, ha elakadtam és a leírás sem segít?
Telefonon a 1818-as Kormányzati Ügyfélvonal áll az állampolgárok rendelkezésére.
Tényleg megszűnik 2025 végén az Ügyfélkapu+?
Nem, ez „fake news, kacsa” – ahogy fogalmazott lapunknak Both András, a Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgatója.
Jogosan aggódnak a könyvelők az átállás miatt?
Both szerint erre a problémára is többféle megoldás van, ezeket a dap.gov.hu oldalon közzétették november elején. Egyrészt a felkészült könyvelési szoftverek közvetlenül tudnak a NAV-nak adatot szolgáltatni, így az egész bejelentkezési problémával nem kell foglalkozni. Másrészt meghatalmazás alapján is lehet az elektronikus térben ügyet intézni. Legrosszabb esetben az állampolgár kérheti az azonosítási kódot (második faktor) a könyvelője telefonjára/számítógépére vagy e-mail-címére. Bár ezt továbbra sem ajánlják, de ekkor legalább biztosan csak az állampolgár könyvelője fog tudni belépni a nevében, illetéktelenek pedig nem.
Mi a helyzet azokkal, akik egyáltalán nem akarnak digitalizálódni?
Számukra semmi változást nem fog hozni az új rendszer, és továbbra is élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy a kormányablakokban intézzék el hivatalos ügyeiket. A kormányablak buszai pedig abban tudnak segíteni, hogy olyan településekre is eljusson az ügyintézés lehetősége, ahonnan nehezen érhető el a kormányablak.
A digitális állampolgárság egy lehetőség, nem kötelezettség, ezt nem győzzük hangsúlyozni. A célunk nem a lehetőségek szűkítése az ügyintézésben, éppen ellenkezőleg. A DÁP egy olyan új lehetőség, aminek segítségével az emberek egyszerűbben, gyorsabban, könnyebben tudják elintézni hivatalos ügyeiket
– hangsúlyozta Both András.
(Borítókép: Ügyintézés egy kormányablakban 2022. május 28-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)