Rengeteg kritika érte Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét a kormánnyal való megegyezése miatt. Varga Zs. most egy hatoldalas levélben reagált a korábban megjelent közleményekre, és élesen – sokszor személyeskedve –bírálta az őt kritizálókat.
Hatoldalas levélben válaszolt az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének Varga Zs. András, melyben a Kúria elnöke a kiszivárgott újévi köszöntőjére érkezett kritikákra reagált.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter november 22-én jelentette be, hogy megállapodtak az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács és a Kúria elnökével abban, hogy a következő időszakban a hatékonyság növelése érdekében több változtatást visznek végig a bírósági szervezet működésében. A megállapodásnak több eleme van, köztük a fizetésemelés. A megállapodást rengeteg kritika érte, mivel sokan úgy gondolják, hogy sérül a bírói függetlenség.
Tovább borzolta a kedélyeket azonban, hogy egy utolsó pillanatban benyújtott kormánypárti bizottsági módosító javaslatnak megfelelően a kúriai bírókat kivették a többi bíróra vonatkozó bértábla alól, és a Kúria elnökének az illetményéhez kötötték a fizetésüket. Ezzel kapcsolatban ráadásul kiszivárgott Varga Zs. András újévi köszöntője, amelyben arról írt, hogy a kúriai bírók „nem ingyen” részesültek kiemelt bánásmódban a kormánytól. A levélben a Kúria elnöke emellett gyakorlatilag megfenyegette azokat a bírókat, akik kritizálták a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodást.
Az Országos Bírósági Hivatal – a szervezet elnöke, Senyei György nevében – kiadott közleményben a Kúria elnökének újévi köszöntőjével kapcsolatban kiemelte:
A levél az igazságszolgáltatás rendszerének szervezeti normáitól, etikai elveitől és hivatali kultúrájától, úgy tartalmában, mint stílusában, teljes mértékben idegen.
AZ OBH-elnök többek között azt is hangsúlyozta, hogy „a bírák – a jogszabályok keretei között és azoknak megfelelő formában – a bíróságok igazgatásával kapcsolatosan szabadon véleményt nyilváníthatnak. Emiatt tehát bármely – akár burkolt formában is – kilátásba helyezett szankció alkalmazása jogkorlátozásnak minősülhet”.
Erre válaszolt most Varga Zs. András, aki megdöbbenését fejezte ki „a közlemény formájában történő üzengetés miatt”, és hangsúlyozta, hogy a levelében megfogalmazott véleményét már többször is elmondta. A Kúria elnöke a levélben tagadta, hogy a kormánnyal kötött megállapodást titokban készítették volna elő, valamint hogy az bármilyen mértékben is érintené a bírói függetlenséget, továbbá hogy a Magyar Bírói Egyesület ne ismerte volna előzetesen a megállapodás részleteit. Elmondása szerint mindez az Országos Bírói Tanács és a Magyar Bírói Egyesület előtt is ismert volt.
Fenntartom ezért, hogy semmilyen indoka nem volt a bírók tiltakozásra buzdításának [...]. A tárgyalás és az azt lezáró négyoldalú megállapodás alkotmányos, törvényes, indokolt volt, ilyenként Magyarország, a jogkereső polgárok, a bírók és igazságügyi alkalmazottak érdekét szolgálta és [...] szolgálja ma is. Akik ennek az ellenkezőjét állítva mozgósítottak és mozgósítanak, felelőtlenül és önkényesen megtévesztették és megtévesztik bírótársaikat
– húzta alá a Kúria elnöke, aki szerint vannak olyanok, akik csak félreértették a történteket, de olyanok is, akik tudatosan valótlanságot koholnak.
Úgy látja, utóbbiak közé tartoznak a szolgálati bíróságok elnökei, akik „bírói szerepükből kilépve, a pártatlanság követelményét és a prejudikáció tilalmát félretéve, előzetes felmentést adva az esetleges alkotmány- vagy jogellenes magatartások jogkövetkezményei alól, élen jártak a bírák megtévesztésében”.
Az ő nyilatkozatuk nem tartozik a bírókat megillető véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe, mivel az intézményük nevében jártak el, álláspontjuknak közjogi ereje van
– tette hozzá Varga Zs. András.
A levél következő részében a Kúria elnöke azt kifogásolja, hogy az újévi köszöntője miatt üzengetni kezdtek neki. Szerinte ez „teljességgel érthetetlen”, a „kúriai bíróknak szóló, nem iktatott, nem hivatalos irat eljuttatása a sajtóhoz” pedig „minimum neveletlenség” volt.
Varga Zs. védelmébe vette a kúriai bírák magasabb arányú béremelését is, és visszautasította, hogy bárkit megfenyegetett volna levelében, aki részt vett a tiltakozásokban. Elmondása szerint azon kell dolgozni, hogy a kialakult helyzet következményeit elhárítva megőrizzék a bíróságokba vetett bizalmat.
A bíróságok körüli nyilvános veszekedés illeszkedik abba a szervezettnek mutatkozó általános lejáratási folyamatba, amely az alkotmányos intézmények mindegyikének hiteltelenítéséhez vezet. Csakhogy ez a mi esetünkben pusztító
– fogalmazott.
A Kúria elnöke a levélben arra is kitért, hogy szerinte az elégedetlenkedés hangadóinak az egyik kitüntetett célja a Kúria működésének megnehezítése volt, és ők próbálják most az elért illetménykorrekciót is tönkretenni. Majd aláhúzta, hogy ne tőle féltsék a bírói függetlenséget, hanem azoktól, „akik a szép szólamok mögé más, gyakran ideológiai töltetű érdekeket rejtenek, és azok érvényre jutattása érdekében bárkivel hajlandók együttműködni”.
Varga Zs. András bőven részletezte azt is, hogy miért indokolatlanok szerinte az OBT kifogásai a kúriai illetményemeléssel kapcsolatban. Felelőtlenségnek tartja azt is, hogy az OBT tárgyalni fog a megállapodás érvénytelenítése tárgyában.
Megütközéssel kellett azzal szembesülnöm, hogy a megkötését követő több heti vita során tanúsított felelősségtudaton alapuló kitartást feladva, a tartalmi kérdések félreértésére utaló, a jogalkotási rend pontos ismeretének hiányát tükröző kifogásokkal az OBT talán mégis enged a külső, egyre inkább politikai töltetű nyomásnak, és tárgyalni fog a megállapodás »érvényesítése tárgyában«
– fogalmazott, hozzátéve, hogy ő nyilvánvalóan nem támogatja ezt, mivel megalapozatlan és veszélybe sodorja a bírák és az igazságügyi alkalmazottak további illetményrendezését. A Kúria elnöke szerint a közjogi megállapodás utólagos egyoldalú érvénytelenítése legfeljebb arra alkalmas, hogy nevetségessé tegye az OBT-t.
Varga Zs. András a levél második felében Senyei Györgynek válaszolt. Szerinte két kérdés merült fel, az első, hogy
az Országos Bírói Hivatal elnökének milyen dolga van a Kúria elnöke által a Kúria bíráihoz intézet üzenettel. Nyilvánvalóan semmi. Egy nem neki címzett magánlevél kommentálása bizonyosan nem tartozik a hatáskörébe. Dolga mással lett volna, és ez a második kérdés.
A Kúria elnöke azzal vádolja Senyei Györgyöt, hogy semmit sem tett a bírák és igazságügyi alkalmazottak fizetésemelésének megvalósulásáért, került minden állásfoglalást, és arról sem gondoskodott, hogy a bírósági elnökök útján minden bíró időben értesüljön a fejleményekről.
Csak remélni lehet, hogy a megállapodással kapcsolatos feltűnő hallgatása és az, hogy a bírák tájékoztatását átengedte különféle civil szervezeteknek, nem az elégedetlenséget szítókkal való cinkos összejátszást leplezi. Persze ez a remény kevéssé megalapozott, ha figyelembe vesszük, hogy az békétlenek néhány hangadója az Országos Bírósági Hivatal elnökének saját maga által kiválasztott munkatársa
– folytatta.
„Végül – anélkül, hogy a nyilvánosság előtt nem ismert további körülményeket kiteregetnénk, pusztán a sajnálatosan már közismert eseményekre utalva – azt kell mondanom, hogy ami az igazságszolgáltatás rendszerének szervezeti normáitól, etikai elveitől és hivatali kultúrájától idegen magatartást, valamint a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést, a közbizalom és a zavartalan működés fenntartását illeti, az Országos Bírósági Hivatal elnökétől inkább nem kérnék tanácsot” – zárta gondolatait.