Január közepén megszűnik az Ügyfélkapu, helyét az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgárság alkalmazás (DÁP) veszi át. Az átállás már 2024 szeptembere óta tart, de még a véghajrában is nagyon sok a kérdés, elsősorban amiatt, hogy mi mindent kell tudni az új rendszerekről, az átállásról és a használatukról. Szakértővel magyaráztatjuk el, mi történik azzal, akinek nincsenek okoseszközei, hogy zökkenőmentesen tudjon váltani, vagy mire számítsanak azok, akik lemaradnak a határidőről.
Kósa Ferenc ügyvéd, a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ) elnöke azzal kezdte, hogy cáfolta, nem az Ügyfélkapu szűnik meg, hanem csak a bejelentkezés, vagyis az azonosítás folyamata változik meg. A bejelentkezés mostantól kétlépcsős lesz, hasonlóképpen ahhoz, amikor a telefonunkra kapunk jelzést, hogy erősítsük meg, valóban mi akarunk-e belépni például az e-mail-fiókunkba. Erre pedig a felhasználók és a közigazgatási rendszer biztonsága érdekében van szükség.
Már a január 16-ai indulás előtt lehetőségünk van arra is, hogy aki szeretné, az e-mailben is megkaphaja a második kódot, amelyet a bejelentkezéskor kell beírnunk.
Kósa Ferenc hangsúlyozta, ha valaki elfelejtett regisztrálni, az a határidő után ugyan a régi Ügyfélkapuval már nem tud ügyeket intézni, de segítségével bármikor regisztrálhat az Ügyfélkapu+-ra.
Az ügyvéd téves információnak nevezte a felröppent hírt, amely szerint csak átmeneti időre marad velünk az Ügyfélkapu+. A törvény azt mondja, mindenki addig használhatja az Ügyfékapu+-t, amíg nem aktiválja a Digitális Állampolgárság program (DÁP) regisztrációját. Viszont a DÁP regisztrációjára nincs kötelezettség és nincs határidő sem.
A DÁP egyébként uniós kötelezettség megvalósítása, ami előírja a tagállamoknak, hogy az állampolgároknak legalább egy uniós digitális adattárcát kell biztosítani. Itt a saját adatainkat, okmányokat tudunk tárolni, valamint hitelesen tudjuk igazolni, hogy valamilyen jogosultsággal rendelkezünk.
Ha van ilyen tárcánk, és remélhetőleg ez 2027-re már általánosan megvalósul, akkor ha elmegyünk nyaralni, ebben a digitális tárcában vihetjük magunkkal a személyi igazolványunkat, jogosítványunkat, forgalmi engedélyünket, az autó biztosításának igazolását, stb. Tehát nem papír alapon, hanem digitálisan.
Egyébként ne felejtsük el, hogy Magyarországon az elektronikus ügyintézés magánszemélyek számára nem kötelező, hanem lehetőség.
Az ügyvéd ezt a közkeletű vélekedést is tévesnek nevezte, mert nem szűnik meg az e-személyi. Egyedül az aláírási funkció szűnik meg, de ettől az e-személyi egészen a lejáratig használható.
A szakember felhívta a figyelmet, hogy az ugyfelkapu.gov.hu oldalon látható egy piros gomb, amelyre az van írva, Ügyfélkapu törlése. Ennek használatát senkinek sem ajánlja az ügyvéd, mert ha rányomunk, akkor valóban töröljük az ügyfélkapus bejelentkezési megoldásunkat.
Bármilyen problémával, ha elakadunk a regisztrációnál, bátran hívható a 1818-as segélyvonal.
Kósa Ferenc azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy január 15-én lép hatályba az új ingatlannyilvántartási törvény, s ennek nyomán megváltozik az iratok benyújtási módja. Egy átmeneti időszakot leszámítva az ügyvédek már csak elektronikusan tudnak ingatlant érintő kérelmet benyújtani a földhivataloknak. Ehhez viszont már rendelkezniük kell megfelelő elektronikus aláírással. Erre egyébként a Digitális Állampolgárság Program biztosít lehetőséget.
A műsorban még szó volt arról is, hogy