Trócsányi László a Mandinernek adott interjújában kijelentette, hogy „a Patrióták megjelenése ma már markáns jelenség az Európai Parlamentben, a párt erősödő pályán van, így azok a törekvések, hogy szerepüket csökkentsék, hosszú távon hiábavalók”.

A volt EP-képviselő a beszélgetésben

• Szájer Józseffel kapcsolatban kifejtette, „a rendszerváltozás meghatározó személyisége, igazi intellektuel, aki jól ismeri az európai intézményrendszer összefüggéseit. Sokáig hitt a néppártban, akkor, amikor jobboldalon olyan elkötelezett politikusok voltak a párt meghatározó alakjai, mint Jean Luc Dehaene, Wilfried Martens és sokan mások. A nagy öregek elmentek, így Szájer József sem találta meg a helyét az erősen balra nyitó, a baloldal ideológiai nyomásának ellenállni képtelen néppártban. Szájernek óriási politikai tapasztalata és európai jogi és intézményi tudása van, biztos vagyok benne, hogy a közéletbe való visszatérése gazdagítja a magyar szellemi életet”.
• Trócsányi László szerint a magyar uniós elnökség sikeres volt, és ebben óriási szerepe volt a magyar közigazgatásnak, „az unióval foglalkozó köztisztviselőink rendkívül felkészültek, így szakmailag semmilyen kritikát nem lehet a magyar EU-elnökséggel szemben felhozni. 2011-ben elfogadták a Duna-stratégiát, a Roma keret-stratégiát; 2024-ben az elnökség a versenyképesség kérdésére fókuszált, és nagy sikerként könyvelhető el, hogy Románia és Bulgária 2025. január 1-től a schengeni övezet részévé válhatott”.
• A korábbi miniszter a kegyelmi ügyről úgy vélekedett, hogy „minden ilyen politikai hiba kihatással van az intézmény presztízsére. A konkrét ügyben a politikai felelősség levonása lemondásokhoz vezetett, így a kár mérséklődött. Érdemes túllépni rajta, a tanulságokat pedig le kell belőle vonni”. Trócsányi Lászlót az igazságügyi tárca élén Varga Judit váltotta, aki épp a kegyelmi ügy után vonult vissza a közélettől.
• Trócsányi László az Erasmus-tiltásról: „Nehéz szavakat találni, mert ez egyfajta zsarolás, egyetemi hallgatókon és kutatókon keresztül próbál nyomást gyakorolni az Európai Bizottság a kormányra. Olyan sikeres európai politikáról van szó, amelynek révén a fiataloknak lehetőségük van nemcsak tanulni egy másik tagállamban, hanem ezzel együtt egymás kultúráját és identitását is megismerhetik, ezáltal pedig az európai együttműködés értelmét is megtapasztalhatják. Azt nem értem, miként lehetséges, hogy külföldről jöhetnek Erasmus-hallgatók hozzánk, de a mi hallgatóink nem részesülhetnek az Erasmus-ösztöndíjakból, és oktatóink a Horizont-programokban nem vehetnek részt. Véleményem szerint ez a fiatalok és a kutatók alapvető jogait diszkriminatív módon sértő döntés, az Európai Unió a jogállamiság szempontjából lábon lőtte magát, és a lövés okozta láztól nem tud magához térni.”