A magyar oktatásügyben január 20-a fordulópontnak is nevezhető, hiszen egy fontos határidő akkor jár le – az iskolából visszatartani kívánt gyermekek szülei addig kérvényezhetik a plusz egy éves halasztást –, egy másik pedig ekkor indul: nevezetesen a 2025-ös tavaszi érettségikre való jelentkezés. A kérvényezők és jelentkezők előtt több út is áll, hogy benyújtsák dokumentumaikat, ebben próbálunk egy picit segíteni.
Bár a világ nagy része valószínűleg azzal lesz elfoglalva január 20-án, hogy beiktatják hivatalába az Egyesült Államok megválasztott elnökét, Donald Trumpot – még ha csak félárbocra engedett zászlókkal is –, viszont lesznek ennél sokkal kisebb léptékű, de legalább ilyen fontos teendők ezen a napon. Ugyanis január 20-án hazánkban
Mindkét esetben több teendője is van a jelentkezőnek, kérelmezőnek, akár elektronikus, akár postai úton kívánja beadni a dokumentumokat. Nem elég, hogy a formanyomtatvány vagy elektronikus ív kitöltésénél pontosan kell megadni az adatokat és indokolni a döntést, kérelmet, mellé még egy halom dokumentumot is csatolni kell, ami igazolja, alátámasztja az eljárási kérvény jogosságát.
„A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. Indokolt esetben a gyermek – a szülő kérelmére és az Oktatási Hivatal ezt támogató döntése alapján – további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt” – olvasható az Oktatási Hivatal oldalán. A 2025/2026-os tanévben ez azokra a gyerekekre vonatkozik, akik
2018. 09. 01. és 2019. 08. 31. között születtek, függetlenül attól, hogy jelenleg középső vagy nagycsoportba járnak-e, és hogy korábban hány évig részesültek óvodai nevelésben.
Fontos, hogy a beiskolázás halasztásának kérelmét mindössze egyszer és egyetlen nevelési évre lehet kérvényezni, ugyanis ha az adott év augusztus 31-ig a gyermek betölti a hetedik életévét, abban az esetben már kötelező az iskola megkezdése. Érvényes ez mind a sajátos nevelési igényű (SNI), mind a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) gyermekek esetében.
Utóbbi gyerekeknél azzal is számolni kell, hogy az SNI-ről és a BTMN-ről január 18-ig szakértői véleményt kell kiállíttatni, ugyanis csak ebben az esetben járható az az út, hogy az óvodában való bemutatás esetén az intézmény automatikusan felviszi a visszamaradás tényét a központi információs rendszerbe (KIR), így a szülőnek nem kell külön kérvényt írnia. Viszont ha ez elmarad, vagy a kérvény nem érkezik meg időben, akkor
január 18. és január 20. között mindössze két napja marad a szülőnek, hogy benyújtsa a visszatartási kérvényt.
A kérvényt ezen az oldalon lehet kitölteni január 20-ig (hétfőig). A benyújtás a szülő/gyám feladata, ennek hiányában a gyámhivatal is megteheti. Amennyiben a szülői felügyeleti jogot a szülők közösen gyakorolják, a kérelmet benyújtó szülőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelemben foglaltakkal a másik szülő is egyetért.
A kérelmet az Ügyfélkapu+ vagy a Digitális Állampolgár (DÁP) alkalmazással végzett azonosítás után elektronikus úton, esetleg papíralapon, postai úton lehet eljuttatni az Oktatási Hivatalnak. Kérik mindenkitől, hogy aki teheti, az elektronikus módszert válassza, hiszen jelentősen lerövidíti az ügyintézés időtartamát, lehetővé téve egyúttal a „gyors, biztonságos, kényelmes és ingyenes kapcsolattartást az Oktatási Hivatallal”.
Amennyiben valaki mégis a postai beküldést választaná, akkor lehetősége van szabadon megfogalmazni a kérvény szövegét, viszont az alábbiakat mindenképpen bele kell írnia:
Elengedhetetlen tovább, hogy a kérelmező csatoljon minden olyan dokumentumot, amely alátámasztja vagy igazolja a kérelemben foglaltakat. Ez lehet a
pedagógiai szakszolgálat szakértői véleménye, óvodai fejlődési napló, pedagógiai szakvélemény, de a járóbeteg szakellátásban dolgozó szakorvosi igazolás is.
Ezután pedig a különböző nyilatkozatokat is el kell fogadnia (adatkezelési nyilatkozat, tankötelezettség megkezdésének halasztására vonatkozó nyilatkozat; elfogadja a hivatal döntését; az adatok megfelelnek a valóságnak).
Szintén fontos dátum január 20. azoknak, akik 2025 májusában–júniusában szeretnének érettségizni, hiszen ettől a naptól kezdve nyílik meg a jelentkezés a középiskolákban és a kormányhivatalokban, és egészen február 15-ig tart. Fontos, hogy azok a jelentkezők, akik nem rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal, és valamely középiskolával vagy szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban állnak,
kizárólag abban a középiskolában, szakképző intézményben jelentkezhetnek majd érettségi vizsgára, amellyel a tanulói jogviszonyuk fennáll.
Akik a kormányablakos, személyes módot választják – a területileg illetékes kormányablaknál –, azoknak lehetősége van papíralapon is kitölteni a jelentkezési lapot, de akár az Érettségi Elektronikus Jelentkezési Lap (E-jel) programmal elektronikusan is elküldhetik a beadványt, amely mind a jelentkezési folyamatot, mind az ügyintézést megkönnyíti és lerövidíti. Fontos viszont, hogy utóbbi módszerhez szüksége van a benyújtónak egy Ügyfélkap+ vagy Digitális Állampolgár (DÁP) alkalmazásbeli regisztrációra, hogy be tudjon lépni majd az E-jel rendszerébe.
Érettségire nagyjából mindenki jelentkezhet, aki éppen középiskolai tanulmányokat folytat, vagy már befejezte azokat. Olyanok is beadhatják a kérelmet, akik már elkezdték, de nem fejezték be, illetve olyanok is, akik már rendelkeznek érettségi vizsgával – például jobb eredményt szeretnének elérni. Az érettségi vizsga – az intézmény fenntartójától függetlenül – térítésmentes a tanulói jogviszony (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszony) ideje alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzéséig.
Térítésmentes továbbá az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszonyban) tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája. Minden más esetben a következő díjakat kell megtéríteni – ezek kiegyenlítése a jelentkezés egyik feltétele:
Ahhoz, hogy valaki érettségi bizonyítványt kapjon, 5 tantárgyból kell sikeres vizsgát tennie: a kötelező matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem és idegen nyelv mellett van egy kötelezően választandó ötödik vizsgatárgy is. Szakgimnáziumban ez utóbbi egy képesítő vizsgával kiváltható, technikumban pedig az érettségi vizsga kötelezően választandó vizsgatárgya helyett szakmai vizsgát kell tenni.
Fontos továbbá, hogy a sikeres érettségihez a középiskolai tanulóknak az utolsó középiskolai évfolyam végéig 50 óra közösségi szolgálatot kell teljesíteniük az érettségi vizsga megkezdéséhez. Kivéve azoknak, akik
A középfokú és emelt szintű írásbeli érettségi vizsgák időpontjai 2025-ben május 5. és május 23. közé esnek, míg a szóbeli vizsgáknál már külön kezelik a két szintet. Június 3. és június 11. között tartják az emelt szintű vizsgákat, majd ezek után június 16. és július 2. között a középszintű szóbeliket.
Amennyiben nem fogadják el az érettségire jelentkezést, úgy több módon is jelezhető, ha valaki nem ért egyet a döntéssel. A középiskolához benyújtott érettségi jelentkezések elutasítása esetén egyszerűen fellebbezni lehet a határozat ellen az intézmény fenntartójához, ezekben az ügyekben az Oktatási Hivatalnak nincs hatásköre.
Viszont bonyolultabb az eset akkor, ha a kormányhivataloknál történt a jelentkezés, mivel ebben az esetben a döntés kézhezvételétől számított öt nap van fellebbezni, s ha valaki kicsúszik ebből, akkor lecsúszik, nincs lehetősége hosszabbításra.
Könnyebbség viszont, hogy a fellebbezésnél nincs formai követelmény. Egy kézzel vagy géppel írott levél megfelelő indoklással elegendő.
A megfelelő indoklás azt jelenti, hogy az első jelentkezésnél valami olyan tényt hagytunk figyelmen kívül – önhibánkon kívül –, ami más megvilágításba helyezi az ügyünket. További jó hír, hogy a fellebbezés illetékmentes.
(Borítókép: Érettségizők 2023. május 8-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)