Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) tette közzé, hogy több magyar felsőoktatási intézményben drasztikusan csökken az államilag finanszírozott helyek száma. Mindössze két egyetemen nő a létszám, a Nemzeti Közszolgálati és a Semmelweis Egyetemen. Ezt a döntést az ADF kritizálta, ezzel véleményük szerint a kormány befolyásolja a magyar gazdaság és tudomány jövőjét.
2025 szeptemberétől nagymértékben csökkenti az állami finanszírozású helyek számát a magyar kormány az egyetemeken. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma közösségi oldalán osztotta meg a számadatokat, mely szerint két felsőoktatási intézményt leszámítva minden egyetem kevesebb olyan diákot vehet fel, melynek tanulását az állam finanszírozza.
A két intézmény, ahol létszámnövekedés lesz, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (11 százalék) és a Semmelweis Egyetem (3 százalék).
A legnagyobb csökkenést a Budapesti Corvinus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem szenvedi el. A Corvinuson 48, az ELTE-n 19, míg a BGE-n 14 százalékkal lesz kevesebb következő tanévtől az államilag finanszírozott helyek száma.
Lényegében az összes olyan egyetem, amelynek végzősei a magyar tudomány és a magyar tudományos intézmények sikereihez, az ország és a lakosság gyarapodásához vagy a technikai innovációhoz járulhatnának hozzá, hallgatói létszámcsökkenést szenved el 2025-től
− emelte ki az Akadémiai Dolgozók Fóruma. Ezt tovább tetézi, hogy a demográfiai trendeket figyelembe véve arányaiban nagyobb lesz az egyetemi férőhelycsökkentés, ugyanis Magyarországon a 25–34 éves korosztályban a diplomások száma már most is a második legalacsonyabb az Európai Unióban.
Az ADF hangsúlyozta, hogy ezáltal a magyar kormány egyre inkább kivonul a felsőoktatásból, nem csak az egészségügyből, a szociális szférából és más kulcsfontosságú állami szférából. Ezt a szakpolitikai döntést úgy értékelték, hogy sok fiatalt gyakorlatilag kizárnak a felsőoktatásból, vagy eladósítják őket azáltal, hogy fizetniük kell az önköltséges képzést. Azt is kiemelték, hogy így nemcsak a lakhatási és megélhetési költségek, hanem a tandíj is terheli a családokat.
Arra is rámutattak, hogy a szakemberek számának csökkenése a magyar gazdaság és tudomány jövőjét is befolyásolja. Továbbá a nem alapítványi finanszírozású egyetemeket kivérezteti a fenntartó. A döntés következtében oktatói elbocsátások várhatók, de több képzés és kar is veszélybe kerülhet, ahogyan az a Károli Gáspár Református Egyetem esetében is történt.
Cikkünk megjelenése után a Budapesti Corvinus Egyetem a következő tájékoztatást küldte meg lapunknak. Mint írják, a Budapesti Corvinus Egyetem a modellváltás után, 2020 óta már nem állami finanszírozásban kínál térítésmentes helyeket az alap-, mester- és osztatlan szakos képzéseire újonnan felvett diákjainak. A Corvinus a térítésmentes tanulási lehetőséget az állami ösztöndíj helyett az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány biztosított Corvinus Ösztöndíj útján kínálja hallgatóinak.
Az intézmény szerint az eredeti posztban szereplő azon állítás, hogy „a Corvinuson bármennyivel is csökkennének az államilag finanszírozott helyek, nem igaz. A Budapesti Corvinus Egyetem a legutóbb is összesen 1871 hallgatót vett fel a 2024/25-ös tanévre a központi felvételi eljárásban. Alapképzésen 1376, mesterképzésen 439, osztatlan képzésen pedig 56 diák kezdhette meg tanulmányait szeptembertől, és az ebben a tanévben a magyar oktatási rendszerből a nappali alapszakra felvett hallgatók mintegy 75%-a, a nappali mesterképzésre felvett hallgatóknak pedig szinte 100%-a térítésmentesen tanulhat az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíjprogramnak köszönhetően. A Corvinus a 2025/26-os tanévre is várhatóan legalább a tavalyi létszámban tervez térítésmentes tanulási lehetőséget kínálni a diákjainak.”