A történelem előrehaladtával a közlekedés szabályozása fej-fej mellett fejlődött a forgalom bonyolultságával. A Közúti Közlekedési Rendészeti Szabályzat (KRESZ) célja a közlekedés biztonságának növelése – és ez régen sem volt másképp.
A vaskos szabályokkal teli könyveket manapság már felváltotta a digitális formában is könnyen elérhető tananyag. Valós forgalmi környezetben bemutatott videók, 3D-s, interaktív animációk és szimulációk is elérhetőek a tanulni vágyók számára, olvasható az EduKRESZ sajtóközleményében – közölte szerkesztőségünkkel az EduKRESZ.
Már 1890-ben megszületett az első olyan jogszabály, ami Magyarország egész területére érvényes volt. Két fontos pontot tárgyalt: kimondta a „balra tarts, jobbra előzz” elvet, és előírta azt is, hogy a királyi udvari, katonai, posta-, tűzoltó- és mentőjárműveknek elsőbbséget kell adni.
Az első automobil-vezetői tanfolyamot a Magyar Posta biztosította dolgozói számára. A századforduló közepén nem volt elég megtanulni vezetni: a jelölteknek kerékpározni és a lovakhoz is érteniük kellett. A tanfolyam része volt az automobilok szétszerelése és javítása is.
Az első Közúti Közlekedési Rendészeti Szabályzat (KRESZ) 1930. január 1-jén lépett hatályba, egy évvel megelőzve a mobilizációban akkor élen járó Nagy-Britanniát. Előírta a gépjárművek évi kötelező műszaki vizsgáztatását, bevezette a rendszámokat és a vezetni vágyók képzését is.
A „második KRESZ” már jóval több szabályt tartalmazott, 217 paragrafusban taglalta a kötelezően betartandó szabályokat. A harmadik és negyedik változatra hamar szükség volt, a közlekedés rohamos fejlődésnek indult. A 2010-es évekig a technológiai újítások miatt is számos módosításon ment keresztül a KRESZ. A változások folytatódnak, hiszen már dolgoznak a legújabb módosításán, ami várhatóan 2026-tól lép életbe.
1949-ben az államosítás a magán-autósiskolákat is elérte: ekkor megalakult az Állami Autóműszaki Intézet (AMI). 1956-ban jött létre az Autóközlekedési Tanintézet (ATI), ami már országos hatáskörű iskolahálózattal rendelkezett. Szakember viszont kevés volt, mert 1956 után nagyon sok, a KRESZ oktatásában dolgozó munkatárs hagyta el az országot.
Csak 1992-ben született meg a rendelet, ami a magyarországi képzés és vizsgáztatás átfogó, korszerű szabályozását hozta. A legutóbbi nagy módosítás 2012-ben érte el a KRESZ-t, a „B” kategória esetében eltörölték a rutinvizsgát, ami beépült a forgalmi vizsgába és bevezették az elméleti oktatásban a tantermi képzés mellett a távoktatást (e-learning) is, mára pedig már a tanulók 90%-a ezzel a módszerrel tanulja a KRESZ-t.