„A zöldítést GDP-ben is tudjuk mérni. Akár 10 százalékos csökkenés vagy éppen növekedés várható attól, hogy növényesítünk, vagy sem” - nyilatkozta az Indexnek Orlóci László, az ELTE Fűvészkertjének igazgatója. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett szakember szerint a klímaváltozás következtében óriási átalakulás előtt áll a magyar mezőgazdaság. A Kárpát-medencében például már egyre több helyen található gránátalma és olajfa.
„A túlzott urbanizáció, az építkezések, illetve a táj jelentős igénybevétele megbosszulhatja magát egy olyan területen, amelynek az ökológiája eléggé ingatag” – nyilatkozta az Indexnek Orlóci László, utalva a kaliforniai pusztító tüzekre, amelyek hatalmas károkat okoznak Los Angelesben és Hollywoodban. A megfékezhetetlen lángok már több világsztár otthonát is porig égették.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének tudományos főmunkatársa szerint rengeteg technikai lehetőség adott arra, hogy egy olyan száraz és vízszegény helyen, mint Kalifornia mérsékelni tudják az erdőtüzek kockázatát.
A kertészmérnök szerint a rohamos építkezés és a viszonylag lazább építési szabályok, valamint a rengeteg faanyag, amit felhasználtak az épületekhez, nagyban elősegítette ennek az óriási tűzesetnek a kialakulását.
A kertészeti kutatásai miatt a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett szakember szerint Magyarországon is vannak érzékeny ökológiai területek. Ilyen például az Alföld, ahol minden nyáron rendszeresen nád- és tarlótüzekhez riasztják a tűzoltókat.
Magyarország nem Kalifornia, az ilyen veszélyeztetettség jelenleg még nem áll fenn. A jövőben azonban nem árt óvatosnak lennünk, mert a klímaváltozás következményeként a Kárpát-medence kiszáradóban van, amivel párhuzamosan a tűzveszély is fokozódik
– mondta Orlóci László.
„Maga az éghajlatváltozás egy teljesen természetes jelenség a Föld történetében. Akármilyen meglepő, de sok klímaváltozás volt megfigyelhető a múltban is. Erre mindenféle klimatológiai, biológiai, paleobotanikai és egyéb adatok állnak rendelkezésre” – mesélte a kertészmérnök, hozzátéve: csak a Kárpát-medencében többféle éghajlat volt honos, a szubtrópusitól a jégkorszaki glaciális időszakig.
A MATE kutatója hangsúlyozta, hogy a természetes hatások mellett a mesterséges, azaz az emberi tevékenységből fakadó hatások teljesen felgyorsították a folyamatokat. „Riasztó, hogy ilyen rapid klímaváltozásra a Föld történetében még nem volt példa” – tette hozzá.
Az ENSZ előrejelzései szerint 2100-ra a Föld népessége elérheti a 11 milliárdot. Az agráriumnak – a világ minden táján – alkalmazkodnia kell a kihívásokhoz, szem előtt tartva az emberiség élelmezését.
A növényalkalmazás is egy klímaváltozással együtt járó kutatási és elemzési tevékenység. A múltban volt arra példa, hogy – természetes vagy mesterséges úton – nagyon sok növényt meghonosítottak Magyarországon. „Gondoljunk a kukoricára, a paprikára vagy a burgonyára, amelyek az eredeti őshazájuktól távol is sikeresen termelhetőek” – elevenítette fel a szakember.
Szerinte az éghajlatváltozásnak köszönhetően érdemes lenne újra napirendre venni a rizstermesztést a Kárpát-medencében.
Mint ismeretes, a Rákosi-korszakban, az önellátásra való berendezkedés jegyében például Szarvas környékén próbálkoztak egyes ázsiai növények, rizs és gyapot honosításával és termelésével. Ma már a klíma és a technológia is adott ezen növények sikeres termesztésére. Kérdés azonban, hogy ez rentábilis-e, vagy kifizetődőbb továbbra is importálni azokat.
Értelmetlenség és butaság tőlünk északra, például Lengyelországban, barackot ültetni, mert nem éri meg – ezt még a '80-as években így tanították. Ma az Északnyugati-Kárpátokon túl, lengyel gazdaságokban rentábilis baracktermesztés folyik.
A gránátalma vagy az olajfa ma már Magyarországon – bizonyos mikroklimatikus adottságú területeken – biztonságosan kitelel
– közölte a kertészmérnök, aki úgy véli: egyes fajták termesztésbe is vonhatóak.
Jól jelzi a felmelegedést, hogy francia borászok Angliában vásárolnak birtokokat, hogy szőlőt telepítsenek és borászatot építsenek a ködös Albionban. Eközben Spanyolországban a nemzetgazdasági jelentőségű olívaipar – az egyre kedvezőtlenebb klíma miatt – elkezdett kiszorulni az Ibériai-félszigetről.
Óriási átalakulás előtt áll a magyar mezőgazdaság is
– jelentette ki Orlóci László, hozzátéve: a klasszikus nagy növénykultúrák közül néhány kezd teljesen eltűnni vagy kiszorulni. A kukorica már nehezen viseli a nyári aszályt, így a súlypont egyik évről a másikra a melegebb, szárazabb és szélsőségesebb ökológiai területek növényére, a cirokra helyeződhet át.
„Ez egy nagyon dinamikusan fejlődő terület, és ennek megfelelően folyamatos kutatást és elemzést igényel, mind természettudományi, mind pedig közgazdasági szempontból” – tette hozzá a MATE kutatója.
A Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti Díszkertészeti Intézetének kutatócsoportja dísznövényekkel foglalkozik elsősorban, és a fókuszában az urbanizáció ez irányú hatása áll.
A zöldítés az élet számos területén már jogszabályi szinten is jelen van. A városok „zöld elemei” kompenzálni tudják a káros környezeti hatásokat, például a port, a napsugárzást vagy a karbonizációt.
A zöldítést nemzetgazdasági mértékben, GDP-ben is tudjuk mérni. Akár 10 százalékos csökkenés vagy éppen növekedés várható attól, hogy növényesítünk, vagy sem
– jelentette ki a szakember, aki az ELTE Fűvészkertjének igazgatója is.
Nagyvárosokban – főleg iparterületeken – gyakran kell számolni a szmog hatásával. Ilyen helyeken megnő a tüdőbetegek száma, akik megterhelik az egészségügyi ellátórendszert. Ráadásul a helyi gazdaságot az is negatívan érinti, ha a betegségek miatt sokan kiesnek a termelésből. Mindkettő GDP-ben mérhető csökkenést idéz elő, hogyha a nagymértékű környezetszennyezést nem kompenzálja megfelelő zöldítés vagy növényesítés.
Az építési jogszabályok meghatározzák, hogy egy ingatlanon hány százalékban kell zöld területnek lennie. „De nem mindegy, hogy milyen az a zöld” – hangsúlyozta Orlóci László.
Nem véletlenül született egy olyan jogszabály, amely tiltja, hogy például gyógyhelyeken allergén növényeket ültessenek. Egy páciens gyógykezelését félre is lehet vinni, ha például a kórház udvarán virágzó növények allergiás tüneteket produkálnak.
A MATE kutatócsoportjának egyik feladata, hogy a növények, illetve növénycsoportok környezeti hasznosságát mérjék. Ezenkívül vizsgálják, hogy a nagyvárosok zöldinfrastruktúrája mennyire lesz fenntartható a jövőben.
(Borítókép: Egy szíriai munkás gránátalmát szüretel 2021. október 24-én. Fotó: Anas Alkharboutli / Getty Images)