2023-ban még az államigazgatási végzettségek uralták a top 10-es listát a frissdiplomások bruttó keresetének tekintetében. Azonban 2024-re hatalmas változás mutatkozott a statisztikákban. Míg az államigazgatási szakoknál a kezdő fizetések csökkenése volt a jellemző, addig a mérnöki szakmák ismét erőre kaptak, és az informatikusoknak sem volt okuk panaszra. De mennyi az annyi, és mi alapján kellene eldönteni, hogy hova jelentkezzen az, aki még most is bizonytalan? Megpróbálunk segíteni!
Már csak egy hónapjuk van a jelentkezésük benyújtására azoknak, akik a magyar felsőoktatásban képzelik el jövőjüket, ugyanis február 15-én lejár a határidő. A lehetőségek tárháza szinte végtelen, aki nem a szakképzéseket, szakmákat és a munkáshitelt választja, hanem inkább az éveken át tartó álmatlanságot és a végeláthatatlan vizsgákat és zárthelyieket, az tengernyi lehetőség közül válogathat.
A mérnök informatikustól a katonai vezetőn át, a szabad bölcsésztől a tanítón keresztül a sportedzőig, a pszichológustól a sebészorvosig bármi lehet az ember, ha van hozzá affinitása és kitartása. Igen ám, de végül megéri-e rááldozni több évet, elképesztő mennyiségű energiát és – fizetős képzés és albérlet esetén – egy kisebb lakás árát egy-egy szak elvégzésére? Mennyit lehet majd frissdiplomásként keresni? Ennek próbáltunk utánajárni.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer minden évben összeszedi, hogy mely végzettségekkel lehet a legtöbbet keresni, azaz hol térül meg leghamarabb a befektetett pénz, idő és energia. Viszont mielőtt belevágnánk, érdemes megemlíteni, hogy
A legszembetűnőbb a top 10-es listában mindenképpen az, hogy gazdasági szakot egyáltalán nem tartalmaz, pedig a gazdálkodás és menedzsment képzés évek óta a legtöbb hallgatót vonzó opció. De ne csüggedjenek, akik ezt választanák, hiszen a második legnépszerűbb pszichológia- és a harmadik legnépszerűbb jogászképzés frissdiplomásai sincsenek a top 10-ben bruttó kereset szempontjából. Sőt a top 15 legnépszerűbb szakból mindössze a mérnök informatikusok kezdő fizetése fért fel a 2024-es listára, tehát kijelenthető, hogy a diákok nem a várható hatalmas fizetés miatt választanak egy-egy képzést. De erre még később is kitérünk a cikkben.
Visszakanyarodva az eredeti témához: a statisztikákból kiolvasható, hogy már második éve az államigazgatási szektorban elhelyezkedők járnak a legjobban anyagi szempontból, főleg ha katonai infokommunikációs vagy katonai vezető szakon végeztek. A 2023-as és a 2024-es listák élén is ez a két foglalkozás vezet, ám az már egy sokkal érdekesebb kérdés, hogy hiába a háború, az infláció, a veszélyhelyzet és az általánosan növekvő bérek, ezeknél a szakmáknál mégis kevesebb lett a kezdő fizetés.
Amíg 2022 decemberében csaknem 1,1 milliós kezdő fizetéssel vettek fel egy katonai infokommunikációs szakembert, addig egy évvel később ez már „csak” 879 ezer volt.
De nem csak ennél a végzettségnél tapasztalható visszaesés, összességében elmondható, hogy amíg 2022 végén az államtudományi diplomások uralták a listát – az első hatból öt helyet ők foglaltak el –, addig 2023-ra csak a már fent említett kettő és a katonai logisztikus tartotta magát, ám mindhárom esetében erősen megcsappant a kezdő fizetés (150-170 ezer forint). A rendészeti és bűnügyi szakok pedig teljesen kiestek, és nem tudtak felkapaszkodni a top 10-be, fizetéscsökkenés ezeknél is érzékelhető.
Akadtak viszont olyan szakok, amelyek a 2023-as listán még sehol sem voltak, viszont a 2024-es top 10-be már gond nélkül befértek, mi több, még a lista első felébe is fel tudtak kapaszkodni. Ilyen például a járműmérnöki, a mechatronikai mérnöki és a könnyűipari mérnöki végzettség, amelyek ki tudták szorítani az előző évben még biztosnak tűnő molekuláris bionika mérnöki és a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki szakokat.
A villamosmérnökök, a mérnök informatikusok és az üzemmérnök informatikusok tartották magukat a top 10-ben, sőt előrébb is tudtak lépni a ranglétrán, főleg az előbbi. Hiszen amíg az üzemmérnök infós és a mérnökinfós végzettséggel rendelkezők nagyjából ugyanazt a kezdő fizetést kapják, mint egy évvel korábban (mindössze plusz 10-20 ezer forint a növekedés), a villamosmérnökök már 100 ezerrel magasabbra taksált szakemberek 2024-ben, így a 9. helyről simán felugrottak a dobogó legalsó fokára.
Egyetlen kakukktojásunk van, a programtervező informatikusok, akik se nem mérnökök, se nem államtudományi szakemberek, de 2024-re beverekedték magukat a legjobban fizető állások közé.
Összességében elmondható, hogy a legtöbb szakon végzett frissdiplomások kezdőjövedelme emelkedett – még ha csak pár ezer forinttal is –, viszont a legnagyobb nyertesek egyértelműen a járműmérnöki és mechatronikai mérnöki diplomával rendelkezők, ahol 100 ezer forint felett nőtt az induló bruttó fizetés egyetlen év leforgása alatt. Egyedül az államtudományi végzettséggel rendelkezők jártak „rosszabbul”, náluk szinte mindenhol drasztikusan csökkentek a kezdőbérek.
Ahhoz, hogy valamelyik szak be tudjon kerülni a top 10-be a 2024-es listán – vagyis a 2021/2022-ben végzetteknél – minimum bruttó 680 ezres kezdő fizetésre volt szükség, ami az egy évvel korábbi adatokhoz képes 30 ezres emelkedést jelentett. Érdekesség, hogy míg a 2023-asról a 2024-es statisztikára mindössze 30 ezer volt az ugrás a bekerülési limitnél, addig a 2019/2020-as és a 2020/2021-es listánál már 150 ezres emelkedés volt tapasztalható a bérekben.
Továbbra is evidens, hogy a kisebb alapszakokról, a rétegterületekről kikerülő frissdiplomások zsebelhetik be a nagyobb összegeket, hiszen amíg katonai infokommunikációs végzettséggel 23-an lettek gazdagabbak – szó szerint is – a 2021/2022-es tanév végeztével, addig például gazdálkodás és menedzsment szakon 1693-an (534 ezres bruttó fizetésért), pszichológusként pedig 774-en végeztek (havi 402 ezres kezdő fizetésért).
Az államigazgatási szakokon a csökkenő fizetések oka lehet az is, hogy egyre többen választják a jól fizető végzettségeket
– fejtegette az Eduline. Például a katonai infokommunikációs képzésen egy év alatt 17-ről 23-ra nőtt a frissdiplomások száma. Ennek némileg ellentmond az a tény, hogy a villamosmérnöki karon is csaknem 50-nel többen végeztek a 2021/2022-es évben (681 helyett 736-an), mint korábban, mégis 100 ezer forint felett tudott nőni a kezdőjövedelem ebben a pozícióban.
Visszatérve a már boncolgatott témára: az látható, hogy a legfontosabb nem a kereset, vagy hogy mielőbb megtérüljön a befektetés – vagyis adott esetben a szülőké, miközben persze ez is fontos –, hanem hogy a diákok az érdeklődési körnek és a képességeknek megfelelően válasszanak szakot. Emellett az sem elhanyagolható, hogy egy képzés ideje 3-5 év, tehát nagy kérdés, hogy ennyi idő múlva is versenyképes lesz-e a tudásuk, és biztosítja-e majd a stabil megélhetést számukra. Kiemelendő továbbá, hogy az intézmény mennyire követi a technika fejlődését, hiszen az utóbbi években rohamtempóra kapcsolt például a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztése is.
A digitális eszközök ismerete, az MI használata jelentős versenyelőny, ezért hátrányba kerül, sőt idővel kiszorul a munkaerőpiacról az, aki nem alkalmazza tudatosan a napi feladatai elvégzése során. A mesterséges intelligencia előretörésével rövid időn belül egyes munkakörök megszűnnek, de számtalan új jön létre
– mondta Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke és a Mesterséges Intelligencia Koalíció oktatási és tudatosítási munkacsoportjának vezetője. „Az oktatási intézményeknek pedig erre a jövőre, az új gondolkodásra, a folyamatos változásra, megújulásra kell felkészíteniük a hallgatókat, hogy hosszú távon is jól fizető, sikeres karrierjük legyen a munkaerőpiacon” – tette hozzá.
Vannak olyan foglalkozások, amelyek iránt nemhogy nem csökken, hanem egyre nagyobb a kereslet. A folyamatszemlélettel, problémamegoldó hozzáállással rendelkező informatikusok jelenleg is a legkeresettebb szakemberek között vannak. Ők azok, akik frissdiplomásként az átlagnál rövidebb idő alatt, akár másfél hónapon belül találnak munkát. Napjaink egyik kiemelt témája a kiberbiztonság, amelyhez kapcsolódó állások 28 százaléka betöltetlen, azaz világszinten 2,8 millió kiberbiztonsági szakember hiányzik a munkaerőpiacról – tudtuk meg a Gábor Dénes Egyetem tájékoztatásából.
Összességében az IT-szektor világszinten 50 millió új munkahelyet teremt a jövőben.
Biztos jövőt jelentenek azok a munkakörök is, amelyek a digitalizációs lehetőségeket beépítik a gazdasági szférába, a termelésbe vagy a szolgáltatói szektorba, ezért egyre népszerűbb például a fintechképzés, a robotika vagy a drónspecializáció. Az e-kereskedelem, a digitális marketing és a digitális transzformáció területén 25-35 százalékkal nőhet az állások száma a következő öt évben.
A különböző tudományterületek, a digitalizáció egyre gyorsuló fejlődésével az élet minden területén szükséges a folyamatos önfejlesztés és az IT-tudás. A lifelong learning, az élethosszig tartó tanulás a jövőben nemcsak a munkavállalók belső igénye lesz, hanem egyben a munkaerőpiac kötelező elvárása is – írták. Ezért érdemes átgondolni, hogy a pályaválasztáskor kiválasztott szakterület előtt – jelenlegi ismereteink alapján – milyen fejlődési pálya van. Milyen tudásra, készségekre van szükség, azt hol és milyen formában lehet személyre szabottan, rugalmas időbeosztással elsajátítani, majd később erre építve az ismeretanyagot frissíteni, kiegészíteni.
(Borítókép: Faludi Imre / MTI)