A főügyészség közleményben jelentette be, hogy összehangolt eljárási cselekményeket hajt végre a Központi Nyomozó Főügyészség az európai uniós források felhasználását vizsgáló Integritás Hatóságnál. Sajtóhírek szerint a vizsgálat a szervezet vezetője miatt indult, aki magánéleti célokra használta a hatóság pénzügyi forrásait, de nem ez az első eset, hogy gyanús ügyekbe keveredett a szervezet.
Január 16-án reggel a Központi Nyomozó Főügyészség bejelentette, hogy egy folyamatban lévő nyomozás keretein belül összehangolt eljárási cselekményeket hajtanak végre.
A nyomozó főügyészségen bejelentésre indult büntetőeljárásban jelenleg több helyszínen – köztük az Integritás Hatóságnál (IH) – zajlanak eljárási cselekmények
– fogalmazott az ügyészség, majd hozzátették, hogy az ügyről részletesebb tájékoztatást az elsődleges nyomozati cselekmények elvégzését követően, várhatóan még a csütörtöki napon adnak.
Az economx.hu megkereste az Integritás Hatóság kommunikációs vezetőjét, aki megerősítette a főügyészség közleményében olvashatókat, de arról, hogy milyen ügyben zajlanak az „eljárási cselekmények”, és hogy pontosan mi történik a szervezetnél, nem mondott részleteket. Úgy fogalmazott, hogy még ő maga is a tájékozódás fázisában van.
A Magyar Nemzet eközben úgy értesült, hogy a nyomozás azért indult, mert a gyanú szerint a hatóság vezetője, Bíró Ferenc magánéleti célokra használta annak pénzügyi forrásait. A lap azt írja, hogy a nyomozók az IH munkatársainál is tájékozódtak az ügyben.
2022 végén jött létre az Integritás Hatóság – igaz, az első három hétben csak hárman dolgoztak a szervezetben és csak 2024 második negyedévére állt fel teljesen a szervezet –, ez pedig „jelentős mérföldkő volt, amely tükrözi Magyarország és az Európai Bizottság elkötelezettségét a korrupció elleni küzdelemben”, olvasható a hatóság 2024-es beszámolójában.
Az IH élete azonban nem indult zökkenőmentesen, ugyanis májusra már három civil kilépett a szervezet tíz kormányzati és tíz nem kormányzati szakértőt a sorai között tudó Korrupcióellenes Munkacsoportjából. A kilépések oka az volt, hogy a munkacsoport állami szervezetek által delegált tagjai a megadott határidőig semmilyen előterjesztést nem készítettek a korrupcióellenes stratégia tervezetére, a civil tagok által megfogalmazott véleményt pedig nem akarták munkacsoporti álláspontként megküldeni a kormánynak még akkor sem, ha kifejezetten megjelölésre kerül, hogy azt a munkacsoport nem kormányzati szereplői készítették. Emiatt pedig értelmetlennek látták a munka folytatását a civilek.
Ez az ügy azonban inkább csak szakmai kérdéseket vet fel, mintsem pénzügyieket, azonban az első szerződésekkel kapcsolatos problémákra sem kellett sokat várni.
Az Átlátszó újságírója júniusban szerette volna kikérni a szervezetnek a VALTON-SEC Zrt.-vel, a L’azar Advisory Kft.-vel és a Level Nine Vezetési Tanácsadó Kft.-vel kötött szerződéseit. Az első megkeresésre Bíró Ferenc még úgy reagált, hogy a szerződések „nem tartoznak harmadik félre”, pedig a lap az Infotörvény 27. § (3) és 30.§ (3) bekezdésére hivatkozva kérte ki az iratokat, ugyanis ez alapján a közpénzzel gazdálkodó szervezet szerződései nem minősülnek üzleti titoknak.
A hatóság azt kérte az újságírótól, hogy személyesen fáradjon be a szervezet Roosevelt téri irodájába, ahol Bíró Ferenc fogadta az Átlátszó munkatársát. Az IH vezetője elmondta, hogy nem mutatja meg a szerződéseket, és nem hiszi, hogy meg kellene indokolnia, miért. Annyit azonban elárult, hogy „nem volt idő és ember”, aki lebonyolítsa az eljárásokat abban a negyedévben, amikor indultak, ezért nem kértek be több ajánlatot a feladatok ellátására, hanem ő maga választotta ki a megbízott partnereket.
Később aztán az IH közzétette szerződéseit, így kiderült, hogy a VALTON-SEC Zrt.-vel 18 millió forintos szerződést kötöttek biztonsági sofőrök alkalmazására, 9 millió forintért kértek heti 1 coachingot és vezetői tanácsadást a Level Nine-tól, és 15 millió forintért kötöttek szerződést L'azar Advisory Kft.-vel speciális szaktudást igénylő szakértői feladatokra.
A különös közbeszerzési eljárások azonban azután sem álltak le, hogy a szervezet teljes kapacitással működött.
Az Átlátszó szúrta ki, hogy 2023 végén az IH EU-s érdekképviseleti szolgáltatások címmel írt ki tendert, amely két részfeladatot foglal magába: a hatóság stratégiai kommunikációját támogató szolgáltatást és a hatóság érdekképviseletét támogató szolgáltatást az EU-ban.
Mind a két részfeladatra nagyjából 50-50 millió forintot szánt az IH (125-125 ezer eurót). A felhívás szövege szerint a pályázaton nyertes cégnek feladata lesz többek között az Európai Uniós intézményekkel és egyéb véleményformáló szervezetekkel, egyénekkel, továbbá a nemzetközi szakhatóságokkal és szervezetekkel való kommunikáció, valamint találkozók, rendezvények előkészítése és szervezése. A feladatellátás helye mindkét esetben Brüsszel, időtartama pedig 18 hónap.
A pályázatot benyújtóknak – releváns szakmai tapasztalattal és megfelelő nyelvtudással rendelkező szakemberek megléte mellett – le kellett adniuk egy úgynevezett szakmai ajánlatot. Ez pedig azt jelentette, hogy a pályázónak már azelőtt el kellett készíteniük – ingyen – a szerződés teljesítésének koncepcióját, hogy megtudták, nyertek-e. A legnagyobb problémát azonban az jelentette az Átlátszó szerint, hogy a koncepciók értékelésének módszertana nem tűnt objektívnek, ugyanis a beadott szakmai anyagokat egy 3 tagú szakmai zsűri bírálja el a tenderdokumentáció szerint, olyan szempontok alapján, mint „a szakmai ajánlatban megtett javaslatoknak az EU intézményrendszere működési mechanizmusához illeszkedése” vagy „az EU intézményei felé történő kommunikáció fajtája, módja”. Miközben semmilyen objektív mércét nem határoztak meg, amelyek mentén a koncepciók elbírálhatóak lennének.
2024 áprilisában szintén az Átlátszó számolt be arról, hogy az Integritás Hatóság 1,1 milliárd forintot költene el két év alatt kommunikációs tevékenységekre. A három részből álló eljárás eredménye július végén jelent meg az EKR-ben. Ez alapján a megbízás első részét az Uniomedia, a másodikat a Redboxcom – Wavemaker Hungary Kft. – Media Vision Advertising Kft. konzorciuma, míg a harmadikat a Super11 Creative Zrt. nyerte.
Az ügy érdekessége, hogy amíg az első és a harmadik rész esetében a legolcsóbb árajánlatot a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó, az állami megrendelésekben bővelkedő New Land Media Kft. adta, mégsem ők lettek a befutók.
Ennek oka az volt, hogy az ajánlattevőknek szakmai ajánlatot is kellett írniuk, aminek elbírálása majdnem akkor súllyal – 40 százalékkal – szerepelt az elbírálásban, mint a megajánlott ár – amelynek súlya 60 százalék volt. Így hiába adott kedvező ajánlatot a New Land a bírálóbizottság több ponton is hiányosnak találta azokat, így a szakmai ajánlatra adott pontszámok végül lehúzták az összpontszámot.
A New Land Media nem nyugodott bele a döntésbe, és először előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az Integritás Hatósághoz, majd a Közbeszerzési Döntőbizottság elé vitte az ügyet. Utóbbi vizsgálatai után kijelentette, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló törvény több pontját, ezért a döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő „Európai Unió Hivatalos Lapjában 2024. április 9-én a 206544/2024. számon megjelent részvételi felhívását, a közbeszerzési dokumentumokat és valamennyi, a közbeszerzési eljárásban hozott ajánlatkérői döntést a tárgyi közbeszerzés” 1. és 3. részében is. (Az IH a közbeszerzés második részét már korábban „eredménytelenre” módosította.)
A Döntőbizottság szerint ugyanis szubjektív volt az értékelési szempontrendszer, ami jogsértő.
A döntőbizottság ezért 3, illetve 2 millió forint bírságot is kiszabott az Integritás Hatóságra, azonban hangsúlyozták, hogy a bírságok kiszabásakor figyelembe vették, hogy „nem találtak arra utaló körülményt, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt”.
Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke azzal kommentálta a döntést, hogy „sajnálatosnak” tartja, hogy „Magyarország egyik legnagyobb, az adófizetők pénzén mesterségesen felhizlalt médiaügynöksége láthatóan jobban ért a közbeszerzési rendszer abuzálásához, mint a PR-szakmához. Én személy szerint örültem volna, ha a New Land Media a szakmai feladat megértésére biztosított alkalomra nem túlnyomórészt ügyvédeket küld, hanem szakembereket. Biztos vagyok benne, hogy ez segíthette volna őket egy valóban magas színvonalú ajánlat elkészítésében”.