A Pedagógus Életpályamodell projekt 2024-es eredményeiről és a 2025-ös tervekről tartottak háttérbeszélgetést. Balatoni Katalin helyettes államtitkár szerint a cél az egymillió forintos átlagbér a tanároknak 2027-re.
A 2021–2027-es uniós fejlesztési időszakban minden tagállam kijelöli azokat a stratégiai fontosságú műveleteket, amelyek jelentősen hozzájárulnak az adott programcéljainak teljesítéséhez. Magyarország ezeket a kiválasztott műveleteket közös néven Pillérekként jelöli, utalva fontosságukra, a fejlesztéspolitikai célkitűzések elérésében betöltött szerepükre. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) egyik kijelölt pillére a pedagóguséletpálya-modell.
E témában tartottak háttérbeszélgetést csütörtök délelőtt a Belügyminisztériumban, ahol Balatoni Katalin, a Köznevelési Államtitkárság helyettes államtitkára, Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Sóváriné Kiss Erika, az Országos Óvodavezetők Szakmai Egyesületének elnöke, Novák István, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektorhelyettese és Laurent Sens, az Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának vezetője, többek között Magyarországért felelős egységének vezetője beszélgetett. A moderátor szerepét Hamar Pál, az Országos Köznevelési Tanács elnöke töltötte be.
A témák között volt:
Balatoni Katalin ismertette a Pedagógus Életpályamodell projekt célkitűzéseit, elmondva, hogy erről a témáról nem lehet eleget beszélni, viszont a kormány jövőképe a köznevelésben nagyon előremutató. A legfőbb cél a pedagógusok elismerése és a pálya vonzóvá tétele. A projekt hosszú távú garanciát biztosít a béremelésre és a megfelelő szakmai munkára. 2024-ben 140 ezer pedagógust érintett a béremelés az Európai Unióval közösen, ami átlag 32,2 százalékkal emelte a pedagógusok fizetését. Az átlagbér így bruttó 652 ezer forint volt.
A társfinanszírozás 88 százaléka hazai forrásból, 12 százalék pedig uniós forrásokból valósul meg.
Az esélyteremtési illetmény is több mint 20 ezer pedagógust érintett, ami további 20 százalékos emelést jelentett. A modell célja, hogy „aki többet dolgozik, az többet is tudjon keresni” – számolt be a helyettes államtitkár.
Horváth Péter hozzátette, a kormány feladata a pedagógusok munkakörülményeinek megfelelő megteremtése és a megfelelő mennyiségű szakember biztosítása a zavartalan tanítás érdekében. Egy kezdő pedagógus a gyakornoki bérek 2,24-szeresét kapja, a kiegészítő bérekkel pedig a minimálbér 2,44-szeresét kapják.
A mostani évben már a pályázat kiírása előtt is érkeznek jelentkezések egy-egy betöltetlen állásra, és sokkal kevesebben hagyják el a pályát, mint három-négy éve
– emelte ki Horváth. Hozzátette, sokkal több nyugdíjast is meg tudnak tartani a pályán, köszönhetően a kedvező konstrukciónak, amelyet kínálnak a nyugdíjaskorba lépett tanárok, tanítók számára.
Sóváriné Kiss Erika szerint az óvodapedagógusok örömmel fogadták a bérfejlesztéssel kapcsolatos intézkedéseket, amelyek szerint a többlettámogatás teljes egészében fedezi a pedagógusok béremelését. Laurent Sens pedig arról beszélt, hogy ez az egyik legköltségesebb befektetés, hiszen kétmilliárd eurót fektetnek be, és Magyarországon ez kulcsfontosságú beruházásnak minősül. Szerinte az első célkitűzést elérték, hiszen
a tanárok bére a diplomásátlagbér 80 százalékát már eléri.
Viszont itt nem szeretnének megállni, a béremelést minimum 2030-ig szeretnék folytatni, hogy a tanároknak és a tanárrá váló diákoknak biztonságot nyújtson. Véleménye szerint fontos, hogy uniós forrásokat fordítsanak erre, éppen ezért fektettek be kétmilliárd forintot a magyar tanárok bérének fejlesztésébe. Számításuk szerint a bérekből levont adókkal nem 12, hanem 40 százalék a támogatás, amelyet az unió ad Magyarországnak.
Balatoni Katalin szerint kiemelkedő eredményeket értek már el a projekttel, ugyanis a 2024-es egyetemi felvételiknél már megjelent a bizalom a fiatalok részéről a kormány és a pedagógusi pálya felé, hiszen 2022-höz képest megduplázódott a jelentkezők száma. A februári jelentkezés során és a pótfelvételivel együtt
több mint 15 ezer tanuló kezdte meg a képzését 2024 szeptemberében.
Novák István egyetértett az államtitkár-helyettessel, az Eszterházyn is megduplázódott a pedagógusképzésre jelentkezett hallgatók száma, így jelenleg több mint négyezren készülnek pedagógusnak az egyetemen. Hozzátette, ők is azt tapasztalják, hogy a megüresedett helyekre nem kell vadászni az embereket – mint pár évvel ezelőtt –, hanem több jelentkező is van egy-egy betöltetlen állásra.
2025-ben már 143 ezer pedagógus volt érintett a béremelésekben, és a belépő pályakezdők száma is megtriplázódott 2023–2024-ben
– számolt be Balatoni Katalin. A pedagógusok mindössze 4,6 százaléka nyugdíjaskorú, és 2024-ben 2000 alatti tanár választotta azt, hogy nem tanít már nyugdíjasan.
Horváth Péter ezt annyival egészítette ki, a megállapodás nagy előnye, hogy nemcsak az alapbérek, hanem a pótlékok is emelkednek, így akik többletfeladatokat vállalnak, azok jobban járnak, mint „akik csak tanítanak”. Ugyanígy a túlóradíjak is emelkedtek, de az eseti helyettesítési díjak is számíthatnak némi emelésre. Tovább emeli az oktatás színvonalát, hogy 60 év felett továbbra is van lehetősége a tanároknak csökkentett óraszámokat vállalni, így magasabb minőségű órákat tartani.
A 844 ezer forintos pedagógusi átlagbér elérése a legfontosabb vállalás, továbbra is tartva a diplomásátlagbér 80 százalékának megtartását. A gyakornokok bére is 23,2 százalékkal emelkedett 2025-re, tehát már a tanítás elején is jelentős segítségre számíthatnak a pályakezdők. Emellett a tanárok sávos fizetésében is minden sáv több mint 10 százalékos emelést kapott, amit „a 2024-es bérhez képest fixen meg kell kapniuk a pedagógusoknak” – hangsúlyozta az államtitkár-helyettes.
2027 elejére a pedagógusok átlagbére meghaladja az egymillió forintot is reményeink szerint
– emelte ki, hozzátéve, minden eszközzel arra próbálják ösztönözni a tanárokat, hogy maradjanak a pályán, és fejlesszék magukat, ehhez pedig minden feltételt próbálnak biztosítani. Véleménye szerint a világ fordulóponthoz érkezett, és újra kell gondolni, miként lehet eljutni a „ma gyermekéhez”.
Horváth Péter szerint is a legfontosabb a béremelés megtartása, hiszen a kiszámított, kiegyensúlyozott jövőhöz mindenképpen erre van szükségük a pedagógusoknak. Sóváriné hozzátette, az óvodapedagógus-szakmában is érezhető a jelentkezők számának növekedése, így ez a szakma a köznevelés egyik alappillére maradhat a továbbiakban is.
Novák István azzal zárta, hogy a béremelés mellett a munkakörülmények is kiemelkedő fontosságúak,
hiszen az új vagy felújított intézményekbe sokkal szívesebben mennek dolgozni a pedagógusok. Emellett a cafeteria és a különböző egyéb ösztönzők is elképesztő fontosságúak lehetnek.
Végül Laurent Sens beszélt arról, hogy az intézkedés kulcsfontosságú célja a hosszú távú jövőkép biztosítása és a „jojóhatás elkerülése”. Az oktatás minőségének fontosságára is kitért, amelyhez minden segítséget meg kell adni a tanároknak, hiszen a korai iskolaelhagyás nagyon magas Magyarországon, így a minőség javításával minden tanuló elérheti a megfelelő oktatási szintet. A párbeszéd folytatásának fontosságát is hangsúlyozta, hiszen hiába értek már el így is nagy eredményeket, „messze még a vége”.
(Borítókép: Hamar Pál, Balatoni Katalin, Horváth Péter, Novák István, Sóváriné Kiss Erika és Laurent Sens egy háttérbeszélgetésen vesz részt a Belügyminisztériumban 2025. január 16-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)