Göd különleges helyet foglal el a különleges gazdasági övezetek (KGÖ) történetében, hiszen itt született meg az első olyan városi önkormányzati terület, amely vármegyéhez utalja iparűzési adóját. A KGÖ-knek 2025-től befellegzett, és azok az ipari egységek, amelyek eddig a vármegyének adóztak, most ismét a városoknak utalnak. Azonban a gödi Samsung-gyár körül ismét áll a bál, ezúttal azért, mert Kammerer Zoltán adócsökkentést jelentett be. Göd polgármestere állítja, hogy ez a lakosság érdekeit szolgálja, azonban sokak szerint a Samsung-gyárnak szeretne segíteni a városvezető.
Január 7-én, kedden Kammerer Zoltán, Göd polgármestere Facebook-oldalán jelentette be, hogy tervei szerint a városban 50 százalékkal csökkentik az iparűzési adót (IPA), vagyis az eddigi 2 százalék helyett 1 százalék lesz ennek mértéke 2025-ben. A nagyjából 20 ezer lelkes település adócsökkentéséből pedig hamar országos botrány lett.
Vezetésemmel a város eddigi legnagyobb sikere, hogy a Kiemelt Gazdasági Övezet (KGÖ) intézménye településünkön megszűnt, így ettől az évtől kezdve a Samsung SDI iparűzési adója teljes egészében Göd fejlődésére fordítható. Ennek eredményeként lehetőségünk lesz az iparűzési adó (IPA) mértékének 50 százalékos csökkentésére Gödön, hogy ezzel segítsük a helyi vállalkozások életét. Utasítottam a város jegyzőjét, hogy az új IPA-rendelet részleteit a hivatal dolgozza ki, hogy a képviselő-testület minél hamarabb szavazhasson róla
– fogalmazott posztjában a városvezető.
A szemfülesek észrevehették, hogy Kammerer Zoltán „Kiemelt Gazdasági Övezetnek” nevezte a különleges gazdasági övezeteket, de természetesen nem az elírás miatt lett országos ügy a Pest vármegyei település polgármesterének bejegyzéséből. Ennél sokkal összetettebb az ügy.
Egészen a 2019-es önkormányzati választásokig kell visszautaznunk az időben, hogy megtaláljuk a gödi iparűzési adó csökkentésének közéletben játszott szerepét. Ekkor ugyanis a korábban fideszes város egy ellenzéki támogatással induló polgármestert választott, Balogh Csabát. Nem sokkal ezután a kormány még a járvány első hulláma idején elrendelt veszélyhelyzetben hozott egy rendeletet a különleges gazdasági övezetekről, ami szerint egyes területek tulajdonjoga – és így a helyi adóztatás joga – a vármegyei önkormányzatot illeti. Az első ilyen különleges gazdasági övezet pedig a gödi Samsung-gyár lett. Az elvonás súlyosan érintette a város költségvetését, ugyanis például 2023-ban a gyár 6,8 milliárd forintot fizetett be a vármegyének, ami amúgy a városhoz folyt volna be. Miközben ugyanebben az évben Göd költségvetése nagyjából 5 milliárd forint volt. Igaz, a város visszakapott a vármegyétől nagyjából 2 milliárd forintot, így jöhetett ki ez a valamivel több mint 5 milliárd forintos költségvetés.
Kijelenthető, hogy a város rosszul járt a KGÖ-k létrehozásával, miközben a Samsung-gyár nagyot nyert az ügyön, mivel amíg a gödi iparűzési adó 2 százalék, addig az akkor még fideszes többségű vármegyei közgyűlés 2020-ban 1 százalékra csökkentette a gyár által befizetendő adó mértékét, így csak 2023-ban 6,8 milliárdot „spórolt” az akkumulátorgyár.
Azóta azonban ismét önkormányzati választásokat tartottak, és nagyot fordultak az erőviszonyok. Gödön a függetlenként, de fideszes támogatással induló Kammerer Zoltán lett a befutó, a vármegyében viszont a fideszes többség ellenzéki többségre cserélődött le. Az ellenzéki képviselők pedig nem tétlenkedtek. 2024. október 25-én egy momentumos vármegyei képviselő, Cseresznyés Csilla közösségi oldalán jelentette be, hogy az ellenzéki többségű Pest Vármegyei Közgyűlés megszavazta a gödi Samsung-gyár adójának 1 százalékról 2 százalékra emelését.
Mondhatjuk, hogy megemeltük a Samsung adóját, mert valóban, ha a számokat nézzük, akkor az emelés, de úgy is beszélhetünk róla, hogy visszaállt a KGÖ előtti állapotra, amikor is Gödön egységesen 2 százalék volt az iparűzési adó. Mert miért is lenne kivételezett egy multi, akinek a tevékenysége nyomán ráadásul romlottak az ott élők és a környéken élők életkörülményei is. Ráadásul minél nagyobb egy cég bevétele, annál nagyobb az adóbevétel is, vagyis annál több forráshoz tudnak a gödiek hozzáférni. Azért emeltük meg az iparűzési adót, mert a Pest Megyei Közgyűlés számára fontos volt, hogy mekkora tortát tudunk felszeletelni a térség települései között
– fejtette ki az Index megkeresésére Cseresznyés Csilla, aki még úgy is sikernek tartja az adóemelést, hogy végül a kormány kivette a kezükből a KGÖ-ket, mert megmutathatták, hogy a „Fidesszel ellentétben mi hogyan élünk a mandátumunk adta lehetőséggel, miként képviseljük a lakosság érdekeit”.
Ahogy megfordultak az erőviszonyok, úgy megváltozott a kormány álláspontja is a KGÖ-kről. Miután a Pest Vármegyei Közgyűlés duplájára emelte a Samsung gödi akkumulátorgyárának iparűzési adóját, Kammerer Zoltán, Göd polgármestere arról írt Facebook-oldalán, hogy a gödi különleges gazdasági övezet megszüntetését javasolja a kormánynak.
A Samsung SDI beruházás a befejezéséhez közeledik Gödön, véleményem szerint okafogyott a továbbiakban a különleges gazdasági övezet (KGÖ) megléte, ezért még a nyáron jeleztem térségünk országgyűlési képviselőjének, hogy a KGÖ megszüntetése és a terület városunkhoz való visszacsatolása indokolt lehet
– írta közösségi oldalán még október végén a városvezető, majd a kormány hallgatott is Kammerer Zoltán kérésére, és 2024. december 31-vel megszüntette a különleges gazdasági övezeteket.
Cseresznyés Csilla szerint azonban nem a gödi polgármester ötlete volt a KGÖ-k megszüntetése, és nem is miatta szüntették meg azokat, csak a szájába adták a tervet.
Nyilvánvaló, hogy az vezetett a KGÖ-k megszüntetéséig, hogy kisebbségbe szorult a Fidesz a vármegyei közgyűlésben. Lehet ebben némi szerepe az adóemelésnek is, de azért voltak hírek arról, hogy az egyeztetések az adóvisszaadásáról már az adóemelés előtt, a választási eredmények hivatalossá válása után megkezdődtek
– jegyezte meg a momentumos politikus.
A polgármester Facebook-posztja után számtalan cikk jelent meg, amely felhívja a városvezető döntésére a figyelmet. Íme néhány cikk címe az elmúlt napokból:
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miért csökkentette a gödi polgármester a Samsung-gyár adóját pont azután, hogy annak iparűzési adója végre ismét a városnál maradna. A rövid válasz erre az, hogy igazából nem csökkentette, hiába a Facebook-bejegyzés szövege és a poszt után megjelenő számtalan cikk, amely erről szól.
Ennek oka, hogy a KGÖ-k megszüntetéséről szóló 2024. évi LXXIV., Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról című törvény leszögezi, hogy Göd városa nem vetheti ki 2 százalékos iparűzési adót a Samsung-gyárra: „(5) A különleges gazdasági övezet megszűnését megelőzően adóztatásra jogosult vármegyei önkormányzat rendelete alapján teljesítendő adófizetési kötelezettséget 2024. december 31-ét követően is a 2024. december 31-én hatályos szabályok szerint kell bevallani, megfizetni.”
Mivel a törvény a 2024. december 31-i állapotban rögzíti a Samsung-gyár adóját, így annak 1 százalékon kell maradnia, mert a vármegye döntése a 2025-ös évre vonatkozott volna, ha nem szüntetik meg a KGÖ-ket. A városvezető által beharangozott adócsökkentés így csak a helyi vállalkozók terheit csökkenti.
Az iparűzési adóról szóló viták azonban alapból értelmetlennek tűnnek, hiszen Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter még a tavalyi év végén bejelentette a Versenyképes Járások Programot. Ennek értelmében a minisztérium létrehozza az úgynevezett Területfejlesztési Alapot, amelynek keretösszege 65 milliárd forint. Az alapba az önkormányzatok iparűzési adójának 2025. évi többlete kerül be, amelyet „visszapályázhatnak” a járások. Vagyis hiába kapna többet 6,8 milliárddal vagy akár 13,6 milliárd forinttal a gödi önkormányzat, az új törvény értelmében az többletként jelenne meg a 2024-es adóbevételekhez képest, így bekerülne a területfejlesztési alapba. Erre a polgármester Facebook-bejegyzése alatt is számos kommentelő felhívta a városvezető figyelmét.
Ez azonban így nem igaz.
Azon települések esetében, amelyek valamely megszűnő kiemelt gazdasági övezet részei voltak, és ezért 2024-ben hivatalosan nem volt iparűzésiadó-bevételük, mert azt a vármegyei önkormányzat szedte be, a 2025. évi költségvetés megalapozásáról szóló törvény (2024. évi LXXIV. tv.) 2025. január 21-én hatályba lépő 247. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a számításnál 2024 vonatkozásában a területükön beszedett iparűzési adó mértékét veszik figyelembe, függetlenül attól, hogy nem ők szedték be. Azaz Göd esetében is csak az iparűzési adó többlete képezi részét a Területfejlesztési Alap finanszírozásának
– oszlatta el a kételyeket a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium az Index megkeresésére.
Emellett a tárca kifejtette, hogy „a több mint 1200 polgármesterrel folytatott konzultáció eredményeként” olyan rugalmasságot építettek be a szabályozásba, hogy „egy település új beruházásának első évében az adóbevétel-növekménynek csak egy minimális része, körülbelül húsz százaléka lesz az, ami a Területfejlesztési Alapba kerül, a további nyolcvan százalékot szabadon felhasználhatja az érintett település”. Arra is felhívták a figyelmet, hogy: „A Versenyképes Járások Program 2025-ben már a gyakorlatban is megvalósítja azt az új területfejlesztési szemléletet, amelynek eredményeként az eddig kizárólag településalapú fejlesztéspolitika mellett erőteljesen megjelenik a térségi alapú is. Az 1446/2024. (XII. 30.) Korm. határozat rögzíti a program forráskeretét, céljait és lebonyolító szervezetét, ugyanakkor a program finanszírozása kapcsán nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a Területfejlesztési Alap 65 milliárd forintja tartalmazza azt a kiegészítő költségvetési forrást is, amellyel a 174 járásból 135-nek 250 millió forintra egészítjük ki a fejlesztési keretét. Van további hat olyan kompenzált járás, ahol megyeszékhely a járás központja. Ezeknél ötszáz millió forintra egészítjük ki a pályázati keretet, azaz összesen 141 járás kap több pénzt a 174-ből, mint amennyi egyébként a növekménye lenne. A további 33 járás ezeknél az összegeknél nagyobb növekménnyel számolhat, és nagyobb lesz a pályázati keretük is.”
Azt Cseresznyés Csilla is elismerte, hogy a város valószínűleg jóval több pénzből gazdálkodhat majd az adócsökkentés ellenére is – a korábbi, valamivel több mint 5 milliárd forintos költségvetés helyett nagyjából 10 milliárddal számolhat 2025-ben Kammerer Zoltán –, de nagyon fontos lesz megfigyelni, hogy mire költi a pluszforrást a városvezető.
Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy nem a lakosság érdekeit, életkörülményeit javították volna a beruházások. Emellett a gyár által okozott környezeti károk kompenzációjára sem fordított sem Kammerer Zoltán, sem a korábbi fideszes vármegyei közgyűlés
– jegyezte meg a momentumos politikus, aki megígérte, hogy egy év múlva, ha már látjuk, hogy mire költötte Kammerer Zoltán a gödi többletforrásokat, részletesen kielemezzük, hogy mi lett a pluszforrásokkal.
(Borítókép: A gödi Samsung SDI gyár 2020. január 28-án. Fotó: Mónus Márton / Index)