Két éve lépett hatályba a büntetőeljárási törvény módosítása, amely lehetőséget ad arra, hogy a vádhatóság által „ejtett”, súlyos korrupciós jellegű ügyekben bárki felülbírálati indítvánnyal, kiegészítő pótmagánváddal élhessen. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint két év alatt összesen 115 esetben éltek felülbírálati indítvánnyal, de a bíróság egyetlen esetben sem látott lehetőséget a kiegészítő pótmagánvád benyújtására.
A kormány még 2022 nyarán terjesztette be – az Európai Bizottsággal egyeztetett módon – a parlament elé a büntetőeljárási törvény módosítását, amely új eljárási mechanizmust vezetett be Eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén elnevezéssel.
Miután az Országgyűlés 2022 őszén elfogadta a törvénymódosítást, annak kihirdetése előtt előzetes normakontrollt kért az alkotmánybíráktól, akiknek arra kellett válaszolniuk, hogy a pótmagánvádas eljárás mellett az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga vádat emelni a bíróság előtt. Az Alkotmánybíróság igennel válaszolt a kérdésre.
A határozat szerint a szabályozással a jogalkotó egy sajátos, a hazai jogrendszerben eddig még nem ismert eljárásjogi lehetőséget teremtett a közpénzek védelme érdekében fellépő jogalanyok számára, hogy felülbírálati indítvány, illetve vádindítvány benyújtásával kezdeményezhessék a bíróság eljárását. Az alkotmánybírák arra a következtetésre jutottak, hogy az új eljárás nem vonja el az ügyészség közvád érvényesítésére irányuló kizárólagos hatáskörét, hanem azt a büntetőigény érvényesítésének korrekciós eszközeként csak kiegészíti.
A vádmonopólium elvével nem ellentétes, ha közvagyont érintően további elem épül be a büntetőeljárási keretek közé, amely közvetlenül a közvagyon védelmét biztosítja
– állította az Alkotmánybíróság.
Mi a törvénymódosítás lényege? Nos, az eljárás, amelyet kiegészítő pótmagánvádas eljárásnak is neveznek, lehetővé teszi, hogy a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt – így a korrupciós – bűncselekményeknél bárki (képviselő, magánszemély, vagy civil szervezet) a nyomozási bíróhoz forduljon felülbírálati indítvánnyal a nyomozás elrendelése, illetve folytatása iránt, ha az ügyben feljelentést elutasító vagy megszüntető határozat született.
A kiegészítő pótmagánvádas eljárás eddigi tapasztalatairól levélben megkérdeztük Polt Péter legfőbb ügyészt. Az iránt érdeklődtünk, hogy az elmúlt két évben történt-e, és ha igen, hány esetben, hogy valaki ezt a jogi lehetőséget kihasználva pótmagánvádat nyújtott be.
Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze, sajtószóvivője azt válaszolta, hogy Polt Péter legfőbb ügyész a 2023. évről szóló országgyűlési beszámolójában, majd az igazságügyi bizottsági és parlamenti meghallgatásán az uniós elvárásoknak megfelelő új jogintézmény, a 2023. január 1-jétől alkalmazandó úgynevezett kiegészítő pótmagánvád eddigi tapasztalatait is összefoglalta. 2023-ban 35 alkalommal éltek a jogosultak ezzel a jogukkal, a bíróság pedig öt esetben adott helyt a felülbírálati indítványnak. Ismételt felülbírálati indítvány benyújtására pedig már csak egy esetben került sor, amit viszont a bíróság elutasított.
Fontos kiemelni, hogy a bíróság egyetlen esetben sem látott lehetőséget a kiegészítő pótmagánvád benyújtására. Ebből következően egyetlen esetben sem nyújtottak be kiegészítő pótmagánvádlói vádindítványt
– hangsúlyozta a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője, akitől azt is megtudtuk, hogy 2024-ben 80 esetben nyújtottak be a bírósághoz felülbírálati indítványt, és a bíróság hat esetben adott helyt ezen indítványnak. Tavaly is csak egy ismételt felülbírálati indítvány benyújtására került sor, amit a bíróság ez esetben is elutasított. Vagyis ahogy az előző évben, úgy 2024-ben sem látott egyetlen esetben sem lehetőséget a bíróság a kiegészítő pótmagánvád benyújtására. Ebből következően egyetlen esetben sem nyújtottak be kiegészítő pótmagánvádlói vádindítványt.
Arra a kérdésünkre, hogy az Európai Ügyészség, illetve annak munkatársa Magyarországon, a magyar jogszabályoknak megfelelően, élhet-e ezzel a „népvádi” lehetőséggel, és ha igen, az elmúlt két évben ez hány esetben történt meg, Fazekas Géza közölte: az Európai Ügyészség vagy más uniós szerv ez idáig egyszer sem élt a bárki által benyújtható felülbírálati indítvány, illetve – annak folyományaként – a kiegészítő pótmagánvád lehetőségével. Ugyanez mondható el a magyar bűnüldözést és igazságszolgáltatást – benne az ügyészséget – a korrupciós ügyek kapcsán rendszeresen kritizáló nemzetközi és hazai civil szervezetekről, illetve a hazai közszereplők túlnyomó többségéről is.
Megkerestük a Társaság a Szabadságjogokért Magyarországot (TASZ), hogy megtudhassuk az egyik legnagyobb hazai jogvédő szervezet véleményét arról, hogy szerintük bevált-e ez a fajta pótmagánvád?
Becker Karola, a TASZ tartalomgyártási vezetője kifejtette: meglátásuk szerint a hatálybalépés óta eltelt idő alapján az előzetes kritikák beigazolódtak, mert ugyan a büntetőeljárási törvény módosításával lehetővé vált a „pótmagánvád” korrupciós ügyekben, azonban
a szabályok (rövid határidők, korlátozott hozzáférés az ügyiratokhoz, a jogorvoslat hiánya) lehetetlenné teszik a hatékony vádképviseleti munkát,
különösen azokban az összetett korrupciós ügyekben, amelyekre ez az új szabály vonatkozik. Ez alapján úgy értékelik, hogy a törvény módosításával a magyar állam csak látszólag tett eleget a vállalásának.
Palánki Zsolt ügyvéd szerint a Legfőbb Ügyészség által ismertetett statisztikát akkor lehetne véleményezni, ha egyenként meg lehetne vizsgálni minden ügyet, és a részletes áttekintés után arról állást foglalni, hogy vajon helyesnek tartjuk-e a végeredményt vagy sem, és ha nem, miért nem.
A büntetőjogász fontosnak nevezte, hogy az új eljárási lehetőség az ügyészséget, a nyomozó hatóságot a vizsgálható bűncselekmények esetében az eddiginél is alaposabb eljárásra kényszeríti, és a statisztika alapján ezt teljesíti is. Az is biztos – tette hozzá –, hogy a „normál” pótmagánvádlói intézmény sem könnyű eljárás a sértetti oldalnak, és ezt az eljárási formát sikerre vinni még nehezebb.
Mindenesetre a jogszabály létezik, a lehetőség adott
– fogalmazott az ügyvéd, aki szerint az talán nem szerencsés, hogy egyetlen bíróság, a BKKB Nyomozási Csoportjának nyomozási bírája járhat csak el – Be. 817/E § (1) bek. – az ország területére kiterjedő illetékességgel, de ez van.
A téma kapcsán Palánki Zsolt megjegyezte: a sajtóban, különböző médiafelületeken többször megjelennek olyan cikkek, amelyek több száz millió, esetenként milliárdos összegű pályázati pénzek elnyeréséről szólnak, és amelyeket ki is fizettek, de maga a pályázatban megjelölt cél mégsem valósult meg. De hogy ebből miért nem lesz felelősségre vonás, mi történik ezekkel az ügyekkel, egyáltalán történik-e feljelentés, ezt pontos adatok ismerete nélkül lehetetlen megmondani vagy véleményezni.
(Borítókép: A Legfőbb Ügyészség épülete 2021. április 24-én. Fotó: Róka László / MTI)