2025. január 18-án a negyedikesek, a hatodikosok és a nyolcadikosok nekiveselkednek a központi írásbeli felvételinek, hogy felvételt nyerjenek a kiválasztott középfokú oktatási intézményekbe. Mit kell felvenni? Mit lehet használni a vizsgák során? Otthon lehet-e maradni előző nap? Mire kell számítani magyarból és mire matekból? Minden kérdésre van válaszunk.
Január 18-án, szombaton életük legnagyobb feladatára készülnek azok a negyedikes, hatodikos és nyolcadikos tanulók, akik középfokú oktatási intézményben képzelik el a jövőjüket, ugyanis délelőtt 10 órakor kezdetét veszi a központi írásbeli vizsga. A közelgő megmérettetéssel kapcsolatban rengeteg kérdés merült fel – a kivételes bánásmódot igénylő tanulóktól kezdve a használható segédeszközökön át egészen a vizsgán ajánlott öltözetig –, ezért megpróbálunk egy kis lámpást gyújtani a kérdések tengerén, hogy ezt követve eligazodjanak a szülők és a diákok, még mielőtt elmenne a kedvük az egésztől.
A legfontosabb, hogy a jelentkezőknek magyar nyelvből és matematikából kell bizonyítaniuk rátermettségüket, és mindkét tárgyból 50–50 pontot érhetnek el. A felkészülésre már csak azért is szükség volt, mert az elmúlt években mindkét tárgyból átlagosan elég kevés pontot sikerült gyűjteniük a diákoknak. Ráadásul egy olyan statisztika is megfigyelhető, miszerint a fiatalabbak még sokkal jobban igyekeznek, mint az idősebbek. Ezt támasztja alá, hogy a 2024-es felvételiken a
„Semmi meglepetés nincsen sajnos abban, hogy a magyar rendszerben a diákok tanulási teljesítménye ilyen nagy mértékben megzuhant” – állapította meg Ercsi Kriszta, a Civil Közoktatási Platform szóvivője, kiemelve, hogy a 2012-ben elfogadott Nemzeti alaptanterv nem a megoldás felé vezető út, valamint a diákok és a pedagógusok is túl vannak terhelve.
A feladatlapokat készítő – gyakorló pedagógusokból álló – bizottságok a Nemzeti alaptanterv alapján állítják össze a feladatsorokat. Munkájukban alapelv, hogy nem részesítik előnyben egyik jelenleg forgalomban lévő tankönyvcsalád anyagát sem. Azzal is számolnak, hogy az egyes iskolákban a tananyag feldolgozása nem egyforma ütemű, ezért a feladatlapok elsősorban az adott évfolyamot megelőző évfolyamok tematikus anyagára építenek
– közölte az Oktatási Hivatal.
Magyarból és matematikából is 10–10 feladatot kell megoldani a jelentkezőknek, mindkettőre 45–45 percük lesz, és a két feladatsor között 15 perc szünetet kapnak, hogy át tudjanak állni agyban a másik tantárgyra, illetve kicsit ki tudják fújni magukat a feladatlap leadása után. Nézzük, mire lehet számítani!
Magyarból több olyan dolog is van, amire mindenképpen számíthatnak a jelentkezők, teljesen mindegy, hogy éppen hányadik osztályba felvételiznek. Ezek közül a legegyértelműbb, hogy a helyesírás csak és kizárólag a helyesírási, illetve fogalmazás feladatoknál számít bele a pontozásba, egyéb esetben csak javítják, de nem vonnak le érte pontokat. És ha már a fogalmazás szóba jött, akkor az is 100 százalék, hogy minden évfolyamnak kell majd egyet írnia – ráadásul ez éri a legtöbb pontot, egészen pontosan tízet –, emellett szövegértési feladat is biztosan lesz.
Innentől viszont már korosztályonként eltérhetnek a feladatok, a negyedikesek számíthatnak a szavak betűrendbe sorolására és szólások-közmondások felismerésére is, a hatodikosok a magánhangzó- és mássalhangzótörvényekre, a nyolcadikosok pedig a különböző szószerkezetek és mondattípusok felismerésére – legalábbis az Eduline szerint.
Az Oktatási Hivatal oldalán közzétett feladatsorokat esetleg megérheti átnézni, hiszen a hivatal elmondása szerint „aki azokat a feladatokat meg tudja oldani, annak az idei példákkal sem lesz problémája”. Emellett azt is közzétették, hogy mik az elvárások és a leggyakoribb hibafaktorok a javítás során, úgyhogy nézzük is gyorsan, mire kell figyelni a legtöbb pontot érő fogalmazásnál:
Szintén fontos még, hogy nincs megkötés arról, hogy nyomtatott vagy írott betűket használ a tanuló a feladatlapok kitöltésénél, viszont az Oktatási Hivatal felhívja a figyelmet, hogy minden esetben egyértelműnek kell lenni, ugyanis „ha a felvételiző olyan betűformát és/vagy írásmódot alkalmaz, amely nem teszi lehetővé a helyesírási kérdések egyértelmű eldöntését, akkor a válaszai ebből a szempontból hibásak lesznek”.
A negyedikeseknek itt, a hatodikosoknak itt, a nyolcadikosoknak pedig itt éri meg körülnézni még, ha ennél is több információra vágynak a feladatokkal kapcsolatban.
A matematika a problémásabb a két tárgy közül – ez látható volt a fenti átlagpontokból is –, legalábbis a nagyobbak számára mindenképpen. Míg a negyedikesek sokkal jobban teljesítettek matematikából, mint magyar nyelvből, addig a hatodikosoknál már megfordult az eredmény, és a magyar nyelv nyert egy kicsivel, a nyolcadikosoknál viszont már sokkal rosszabbul sikerültek a matematika-feladatlapok.
Az előrejelzések és a statisztikák szerint a negyedikesek nagy valószínűséggel számíthatnak valamilyen alakzat területének a kiszámolására, esetleg táblázatból vagy ábráról kell eredményeket, adatokat leolvasniuk. Ennél egy fokkal nehezebb dolga lesz a hatodikosoknak, akik valószínűségszámítással és sorozatokkal nézhetnek farkasszemet, míg a kilencedikbe készülőknek a statisztikai alapfogalmakkal, a koordináta-rendszer szabályaival és a geometriai transzformációkkal érdemes tisztában lenniük.
Számológép egyáltalán nem használható, viszont az ábrákhoz és a geometriai feladatokhoz vonalzó, körző és szögmérő igen. Emellett fontos, hogy ceruzával csak a rajzokat lehet elkészíteni, „minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű, nem halványuló, nem radírozható tintával (golyóstollal)” – tájékoztatott az Oktatási Hivatal.
Kiemelendő még, hogy nem elég, ha csak a végeredményt írja le valaki,
ugyanis a levezetés külön pontokat ér minden esetben. Ráadásul, ha éppen az utolsó pillanatban számolná el magát valaki, akkor így nem bukja el a feladatra adható összes pontot, csak a végeredmény egy–két pontját.
A különleges bánásmódot igénylő tanulókat a középfokú felvételi eljárás során megillető kedvezményeket az érvényes szakértői véleménynek kell tartalmaznia.
Az SNI (speciális nevelési igényű) tanulót megillető kedvezmények lehetnek a középfokú felvételi eljárás során:
A BTMN (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő) tanulót megillető kedvezmények lehetnek a középfokú felvételi eljárás során:
Ezek voltak a nagyon fontos, minden esetben betartandó dolgok a felvételivel kapcsolatban, innentől pedig jöhetnek a kevésbé fontos, ám nagyon is lényeges részletek, amelyek felmerültek a felvételi vizsgával kapcsolatban.
A Szülői Hang Közösség közleményben tiltakozott az idei gimnáziumi felvételi rendszerben bevezetett korlátozás ellen, amelynek következtében szerintük gimnáziumi osztályok szűnhetnek meg az állami fenntartású intézményekben.
Az állami fenntartású gimnáziumoknak olyan központi „ajánlást” adtak, hogy ha egy gimnázium kéri a központi írásbelin való részvételt, akkor csak azokat veheti fel, akik elérnek egy minimális pontszámot.
Mint írják, a minimális pontszámok olyan magasak, hogy a felvételizők jelentős része nem tudja ezeket elérni (például négy évfolyamos képzés esetében 50 pont, a nyelvi előkészítő esetében 60 pont, a hat évfolyamos képzéseknél 70 pont). Ezzel a gyakorlatban sok felvételizőt eleve kizárnak, csökken a gimnáziumi férőhelyek száma, és így több tanuló akarata ellenére a szakképzésbe szorul. Bár hivatalosan csak ajánlásról van szó, a közlemény szerint a fenntartó elvárásának az iskolák sokszor nem mernek ellenszegülni. A Szülői Hang emiatt petícióval tiltakozik az intézkedés ellen.
A legjobb hír kicsiknek és nagyoknak egyaránt, hogy egyáltalán nincs semmilyen megkötés a jelentkezők öltözékével kapcsolatban, tehát nem kötelező sem az öltöny, sem a szoknya. Mivel 9–14 évesekről beszélünk, nagy valószínűséggel ezt egyáltalán nem fogják bánni. A jó hír azoknak, akik szeretnek kiöltözni és megmutatni, hogy mennyire ki tudják csípni magukat, hogy erre való megkötés továbbra sincs, tehát
nyugodtan felvehetik a frakkot, a makkos cipőt és a matrózblúzt is, ha ahhoz lenne kedvük, de a melegítőért sem jár mínusz pont.
Szóba került az is, hogy otthon maradhatnak-e a diákok a felvételi előtti napon, hogy gyakoroljanak még egy kicsit, esetleg rápihenjenek a nagy napra. Az Eduline szerint van olyan iskola, ahol az osztályfőnök igazolja ezt a napot a diákoknak, esetleg csak az első három órát tartják meg nekik, viszont a legtöbb helyen erről nincs szó. Viszont arról sincs, hogy szülői igazolással ne lehetne otthon maradni, tehát ha még nem használták fel az első félévre rendelkezésre álló mennyiséget (ez intézményenként változó), úgy van lehetősége a diáknak pihenni egy kicsit.
Miután a jelentkezők túlestek a vizsgán, a félév további részében a pótvizsgára, a különböző adategyeztetésekre kerül majd sor, de természetesen az eredményeket is közlik, majd kihirdetik az intézmények, hogy mely tanulókat veszik fel a 2025/2026-os tanévre. Emellett bizonyos esetekben akár szóbeli vizsgára is sor kerülhet, de nézzük pontosabban az időbeosztást:
Ezek tehát a legalapvetőbb tudnivalók a központi írásbeli vizsgával kapcsolatban, amennyiben ezeket betartják a jelentkezők és megfelelően felkészültek a megmérettetésre, nem lehet problémájuk.
(Borítókép: Írásbeli felvételi. Fotó: Rosta Tibor / MTI)