Egy civil szülői szervezet képviselője szerint a tankerületi fenntartású gimnáziumokban megemelt felvételi ponthatárok a magyar kormány „nagy stratégiája”, amivel az a céljuk, hogy a technikumokba irányítsák az általános iskolából elballagó diákokat. A 2024-ben tett tankerületi ajánlások most több gimnáziumban is megjelentek, a jövőben ezeknek az intézményeknek a képzéseibe sokkal nehezebb lesz felvételt nyerni.
A tankerületi gimnáziumok 2024 őszén kaptak a fenntartótól ajánlást arra vonatkozóan, hogy milyen pontszám felett érdemes felvenniük a jelentkezőket az intézményeikbe.
A felvételi tájékoztatókban megjelent magas pontszámok miatt sok általános iskolást is az a veszély fenyeget, hogy tanulmányait nem tudja gimnáziumban folytatni. Pár hónappal az ajánlás megtétele után már több gimnáziumban is konkrét elvárásként jelentek meg a teljesítendő pontszámok.
A fenntartó ajánlásai szerint négy évfolyamos képzés esetében 50, nyelvi előkészítésre való jelentkezésnél 60, míg a hat és nyolc évfolyamos képzéseknél 70 pontot kellene minimálisan teljesíteniük a felvételizőknek.
Hatosztályos gimnáziumba a lányom 60 pontos felvételit írt 2017-ben. Kitűnő tanuló volt, kitűnőre érettségizett: 95 százalék angol emelt érettségit, 92 százalék történelem emelt szintű érettségit tett, 480 felvételi ponttal jutott be jogi egyetemre. Az új követelmények alapján nem jutna be a gimnáziumba. Tiltakozom a 70 pont minimumponthatár ellen
– ezt írta egy szülő a Szülői Hang Közösség oldalán, amely szervezet még egy tiltakozó petíciót is indított a magas ponthatárok miatt, szerintük ez a gimnáziumi férőhelyek csökkenéséhez vezethet, több tanuló pedig kénytelen lesz a szakképzés felé fordulni akarata ellenére.
A civil szülői szervezet képviselője a Népszavának nyilatkozva arról beszélt, hogy
több tucat olyan iskoláról tud, ahol a pontszámok megemelését nem ajánlásként, hanem utasításként értelmezték.
„A felvételi rendszert is torzítja, hogy az egyik gimnáziumban kötelezően előírtak minimumpontszámokat, a másikban nem” – fogalmazott Miklós György, aki szerint ez egy „nagyobb stratégia” része, amivel az a kormány célja, hogy „tízből tízből hét, de akár nyolc diák is a technikumot válassza, a jelenlegi hathoz képest”.
A budapesti Toldy Ferenc Gimnázium hatosztályos képzésére ezentúl csak azok nyerhetnek felvételt, akik legalább 70 pontot teljesítenek a felvételi vizsgán. Az intézményben korábban nem volt ilyen kitétel meghatározva. A szintén fővárosi Budai Nagy Antal Gimnáziumban a hatosztályos képzésre a 100 megszerezhető pontból szintén 70-et kell minimum teljesíteni, a 4+1 éves nyelvi előkészítőre pedig 60 pont az alsó határ. A II. kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium még túl is teljesítette a tankerületi ajánlást: a 4 évfolyamos képzésre vonatkozó 50 pontos javaslat helyett 55-nél húzták meg a bekerülési pontlimitet. Az ugyancsak budapesti Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium viszont engedékenyebb a felvételizőkkel. Bár a nyelvi előkészítő osztálynál ők is megszabták a 60 pontos határt, az iskolánál van egy olyan kitétel, hogy szóbeli vizsgára behívhatnak olyanokat is, akik nem teljesítik az elvárt szintet az írásbelin.