Friss információkat közölt a Paks II Zrt. kommunikációs igazgatója a munkálatokkal kapcsolatban. A tájékoztatás szerint befejeződtek a 6-os reaktorblokk alatti nukleáris sziget talajszilárdítási munkálatai, ezen kívül egy közösségi médiában terjedő álhírt is megcáfoltak a szakemberek.
Az 5-ös után a 6-os reaktorblokk nukleáris szigete alatt is befejezték a talajszilárdítási munkálatokat, így 2025-ben már csak az ezeken kívül eső területeken kell hasonló tevékenységet végezni. Ezen kívül az 5-ös blokk munkagödrében is hamarosan véget ér a tervezési szintig történő földkiemelés – tájékoztatta a Magyar Építők szakportált Rákóczi Péter, a Paks II Zrt. kommunikációs igazgatója.
„Elértük az 5. blokk esetében a tervezési szint legmélyebb pontját, ami 23 méter, azaz majdnem annyit haladtunk lefelé, mint amennyit egy tízemeletes épületnél meg kell tennünk, ha szeretnénk a tetőre jutni” – árulta el a kommunikációs igazgató, aki szerint az eddig elvégzett munka mennyisége figyelemre méltó teljesítmény.
Rákóczi Péter beszélt egy, a közösségi médiában tévesen terjedő hírről is, miszerint a résfal megdőlt a munkálatokban.
Ez fizikai képtelenség, a résfal jellemzően 32 méter mélységig, 2,7 kilométer hosszan veszi körbe a blokkok területét a föld alatt. A munkagödör állapotát hidrogeológiai, geotechnikai és geodéziai módszerekkel folyamatosan monitorozzuk
– fogalmazott, hozzátéve, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) és a Paksi Atomerőmű minden mért adatot megkap. A hamisnak bizonyuló hírek azután kezdtek el terjedni, hogy a falszakaszt korábban megerősítették, de ezt a „Safety first”, magyarul a biztonság minden előtt elve miatt tették, nem pedig azért, mert a résfal bedőlt. Ennek alátámasztásaként arról is beszámolt, hogy az OAH szakemberei folyamatosan ellenőriztek minden terület-előkészítési tevékenységet, de nem találtak beavatkozást igénylő problémát.
A kommunikációs igazgató beszélt az olyan látványos munkálatokról is, mint a kiszolgáló létesítményként funkcionáló „tekintélyes méretű” acélszerkezeti csarnok, amely méreteiben megegyezik a Fővám téri vásárcsarnokéval. Még izgalmasabbá téve az összehasonlításokat, elárulta, hogy ehhez a csarnokhoz 88 ezer köbméter betont, és 19 ezer tonna betonacélt használnak fel, miközben Magyarország legnagyobb épületéhez, a MOL Campushoz „csupán” 63 ezer köbméter beton, és 7 ezer tonna betonacél szükségeltetett.