Friss adatok szerint tovább emelkedett a drogfogyasztók aránya Magyarországon. A felmérés szerint a magyarok harmada próbálta ki már a marihuánát, de egyre népszerűbbek a szintetikus anyagok is, ugyanakkor a kokain és a heroin aránya csökkent. A kiváltó okok azonban továbbra is kérdésesek a kutatók szerint, vagyis nem egyértelmű, miért nyúl valaki droghoz.
Újabb felmérés szerint nőtt a kábítószer-fogyasztás Magyarországon, melyet az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról című kutatás mutatott ki. Négyévente készítenek ilyen témában felmérést, a legutóbbi vizsgálat eredményeiről 2024 végén számoltak be. A kutatás vezetője, Paksi Borbála a Népszavának nyilatkozott arról, hogy 2019 és 2023 között emelkedett a drogfogyasztás.
Összesítésük szerint 7,9-ről 11,1 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik már fogyasztottak valamilyen tiltott szert, de az elmúlt egy évben kábítószert használók száma is emelkedett 2-ről 3 százalékra. Az elmúlt egy hónapban drogot fogyasztók aránya is növekedett: 1,2-ről 2 százalékra. A kutatás vezetője fontosnak tartotta megjegyezni, hogy 2007 óta nem mértek emelkedést.
A válaszadók többsége marihuánát fogyaszt, akiknek aránya drasztikusan emelkedett 2019-hez képest. A korábban második helyen álló ecstasyt viszont megelőzték a szintetikus kannabinoidok, mint például a herbál, a biofű vagy a varázsdohány.
A kokain és heroin fogyasztása ugyanakkor csökkent.
A felmérés adatai megerősítették a Drog Fókuszpont 2022-es jelentésében jelzett, 2010 óta zajló tendenciát. Abban a jelentésben arra jutottak: „A rutin adatgyűjtésekből és a területen végzett kutatásokból kirajzolódik, hogy a magasabb kockázatú, problémás szerhasználók körében jelentős változások történtek a szerhasználati mintázatban 2010 óta. Ennek a változásnak legfőbb eredői az új pszichoaktív szerek – jellemzően szintetikus katinonok és szintetikus kannabinoidok – megjelenése és használatának elterjedése, másrészt a problémás használati mintázatban jellemző klasszikus szerek (heroin, amfetamin) visszaszorulása.”
Paksi Borbála hangsúlyozta, hogy a kutatáshoz képest a tényleges fogyasztás jóval magasabb lehet.
A drogfogyasztók minden mérés szerint a legelutasítottabb társadalmi csoportba tartoznak, ezért a válaszadók titkolni próbálják, hogy kipróbáltak vagy fogyasztanak kábítószert. Így viszont a hagyományos módon nagyon nehéz mérni a fogyasztás elterjedését. Magyarországon 2015–2019-ben azt hittük a drogfogyasztók társadalmi kirekesztettsége (a szomszédsági viszonyt elutasítók aránya) 84 százaléknál elérte a plafont, de az utóbbi 4 évben tendenciajelleggel a kábítószer-használók elutasítottsága tovább növekedett, ma már 86,3 százalék
– magyarázta a kutató.
A felmérésekben megtalálható alulbecslés miatt új módszertani fejlesztésekre volt szükség, mellyel erősítették a válaszadók hitét abban, hogy anonimok maradnak, így nem derül ki, mit válaszoltak a drogfogyasztással kapcsolatos kérdésekre. Ezért a kábítószer-fogyasztásra vonatkozó tényleges számadatok pontosabbá váltak. Két példa erre, hogy a marihuánát kipróbálók aránya 9,5-ről 36,9 százalékra, míg a szintetikus kannabinoidok esetében 3,2-ről 30,9-re nőtt az adat.
A becslés hátránya, hogy az így kapott eredményeket nem lehet összevetni más európai országok adataival. Azt viszont kiemelték, hogy az első kipróbálás átlagos életkora is csökkent mintegy 1,5 évvel. Ez 2001-ben még 19,5 év volt, 2023-ban már 18.
A kutatás adatfelvételét a világjárványt követően végezték el, amelyben a kérdések arra is vonatkoztak, hogy a Covid milyen összefüggést mutatott a szerhasználattal. Az adatok szerint viszont a járvány nincs összefüggésben a fogyasztás növekedésével. A pandémia mellett a háború és az infláció sem okozott kiugró emelkedést.