A XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján tartottak kerekasztal-beszélgetést uniós szándékok, magyar sikerek címmel. A beszélgetésben részt vett Nagy István agrárminiszter, valamint Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. A moderátor pedig Petri Bernadett, a XXI. Század Intézet kutatója volt.

Petri Bernadett azzal kezdte, hogy kifejtette, az uniós szándék az volt, hogy ne legyen elnökség, vagy ha lesz, akkor ne legyen sikeres, majd hozzátette, hogy azzal érveltek Brüsszelben, hogy azért ne legyen magyar elnökség, mert „szerintük nem vagyunk elég európaiak, de szerintük meg nem kell feladni a nemzeti érdekeket azért, hogy elég európaiak lehessünk”.

A politikát megalapozta a gazdák elégedetlensége, mert amilyen irányba tartunk, az tarthatatlan volt

– kezdte értékelését Nagy István, aki megemlékezett arról, hogy úgy fordultak rá az elnökségre, hogy megjelent egy tanulmány, amelynek kidolgozásába egyetlen nem nyugat-európai ország sem vett részt.

Ez a tanulmány véleményük szerint hibás irányba vezette volna az európai agrárpolitikát, ezért rákényszerültek arra, hogy válaszoljanak rá, és kidolgozzanak egy gazdabarát agrárpolitikát.

Ez egységbe forrasztotta az európai agrárminisztereket, és amióta közös agrárpolitika van, azóta először sikerült lerakni az asztalra egy olyan stratégiát, amelyben mind a 27 agrárminiszter egyetért

– összegezte a miniszter, aki szerint ilyen egységre 60 éve nem volt példa.

Kovács Zoltán hozzátette, hogy az agráregyezség nem volt prioritás, csak az volt a cél, hogy a gazdákat vegyék emberszámba, de ehhez képest egy szakmai sikert is elért a magyar elnökség, ami nagyon nagy szó. Az államtitkár kifejtette, hogy a magyar elnökség fő célja az volt, hogy teljesítse a saját magával szemben kiszabott elvárásokat.

A magyar elnökség fontos elvárása saját magával szemben, hogy valós kérdésekre keressünk valós válaszokat. Ez segített abban, hogy félrebeszélés nélkül menjen végig a magyar elnökség

– összegezte az államtitkár, aki szerint pont emiatt a hozzáállás miatt kapnak sok dicséretet.

A magyar elnökséget előre leírták, csak Magyarországot akarták gyalázni

Kovács Zoltán kitért arra is, hogy a magyar elnökség sikerében senki nem volt érdekelt, sőt még hátráltatták is a magyar munkát. Szerinte erre a legjobb példa a strasbourgi vita volt.

Azt gondolom, ha valaki a vitát egy fél szemmel is megnézte, akkor nem lehetett kétsége abban, hogy a magyar elnökségen kívül senkit nem érdekelt az, hogy előrelépés legyen az elmúlt félévben. Egyetlen kérdést nem kaptak a tervekkel kapcsolatban, csak arról szólt, hogy kitalálják, hogyan lehet Magyarországot gyalázni. Ez egy szemenszedett, szégyenletes politikai hadjárat Magyarország ellen. Nem akart az Európai Parlament párbeszédbe bocsátkozni a magyar elnökséggel

– emlékezett vissza az államtitkár.

Az agrárminiszternek erről eszébe jutott a bizottsági meghallgatása, ahol ő felkészülten várta, hogy vitába bocsátkozzon a Bizottság tagjaival, azonban váratlan élménnyel gazdagodott.

Felállt egy bizottsági tag, bekapcsolta telefonján az élő közvetítést, majd kígyót-békát bekiabált, olyan dolgokat is, amelynek semmi köze az agráriumhoz. Ezt követően leült, kikapcsolta a közvetítést, majd felállt, és elhagyta a termet

– mesélte Nagy István.

Az agrárminiszter szerint nehéz feladat volt, hogy visszarángassa a politikusokat az online térből, és ismét két lábbal a földön járva a valós problémákról beszélhessenek. Ennek eredménye azonban a közös agrárstratégia lett.

A Green Deal az ősbűn

Nagy István elmondta, hogy az általuk megalkotott stratégia előtt az európai gazdák „zöld ideológiákkal voltak terhelve”, sőt megfogalmazódott az a legsértőbb vád is, hogy az európai gazdák tehetnek a klímaválságról, pedig ők nem az okozói, hanem az elszenvedői a felmelegedésnek. Kifejtette, hogy az általuk az asztalra tett program visszaadta az európai agrárium versenyképességét. 

Eköré építettük fel az egész kérdéskört, mert mindenki az agrárpénzekre ácsingózik, de gyakorlatilag az, hogy hogy lesz a mindennapi kenyér az asztalon, az senkit nem érdekelt

– fogalmazott a miniszter, aki szerint a gazdák óriási hátrányban vannak amiatt, mert a közbeszédben nem mindennapi téma a kenyér, ami az asztalra kerül, mert természetes, hogy van.

Az agrárminiszter szerint akkor becsülnék meg az emberek az élelmiszert, ha meglenne az esélye, hogy elérhetetlenné válik számukra, de addig, amíg ez nem következik be, addig nem veszik észre, hogy pont ebbe az irányba tartott volna az európai stratégia, ha ők nem avatkoznak közbe.

A Green Deal az ősbűn

– jelentette ki Nagy István.

Az agrárminiszter kifejtette, hogy a Green Deal hatására felállítottak mindenféle korlátot az európai gazdákkal szemben, akik minden szabályt betartva, a környezeti hatásokat előtérbe helyezve, mindent megtettek az uniónak, de jött a nagy árulás: Brüsszel úgy döntött, hogy beengedik az európai piacra az ukrán termékeket bármiféle szabályozás vagy ellenőrzés nélkül. Ez a miniszter szerint azt eredményezte, hogy az európai gazdák kétségbe estek, mert nem elég, hogy be kell tartaniuk minden szabályt, minden drágul, de még a piac is megszűnt, mert a korlátozások nélküli ukrán termékek elárasztották a piacot. A magyar elnökségnek erre a problémára kellett megoldást találnunk – meg kell találni az egyensúlyt a fenntarthatóság és a gazdák megélhetése között.

A sikerünk annak köszönhető, hogy nem csak egy irányba mentünk, nem csak a gazdasági érdekek mentén érveltünk, hanem úgy akartuk elérni, hogy Európa élelmiszer-biztonságát semmi ne veszélyeztesse, hogy közben teszünk a fenntarthatóságért is. Az egyensúlyt kellett megtalálnunk

– fogalmazott a miniszter.

(Borítókép: Petri Bernadett, Nagy István és Kovács Zoltán 2025. január 20-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)