A Sorsok Házának az eredeti tervek szerint még 2014-ben kellett volna megnyílnia, de az építkezés is a vártnál lassabban haladt, és a kiállítás tartalmáról is élénk viták folytak. Az épület azóta elkészült, viszont a kormány a viták miatt utóbb a magyarországi zsidó szervezetekre (először a Mazsihiszre, majd az EMIH-re) bízta a kiállítás ügyét, és itt megakadt a folyamat.

Az utolsó fejlemények azok voltak, hogy: 

• Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) egyik alapítója és vezető rabbija azt mondta az Indexnek 2023 őszén, hogy egy nemzetközi munkacsoport elkészítette a kiállítás koncepciótervét, és a többi már a magyar kormány döntésén múlik.
• 2024-ben Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter viszont azt mondta egy Kormányinfón: ők azt szeretnék, ha a magyarországi zsidó szervezetek között konszenzus lenne a Sorsok Házáról, és szerinte méltatlan és kisstílű a vita, ami ezzel kapcsolatban zajlik.
• Majd egy 2024. őszi, több beruházást is érintő kormányhatározatban már az szerepelt, hogy a kormány visszavonja a Sorsok Háza megnyitásához szükséges intézkedésekről szóló korábbi kormányhatározatot.

A Népszava most megkérdezte az ügyben érintett feleket arról, hogy mi a helyzet a Sorsok Házával. A Miniszterelnökség sajtóirodájától azt a választ kapták, hogy szerintük a zsidó szervezeteknek kellene megegyezniük, úgy fogalmaztak: 

Sajnálatosnak tartjuk, hogy sem a múzeum tartalmáról, sem annak működtetése kapcsán nem jött létre egyetértés a zsidó szervezetek között.

Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke úgy fogalmazott: nincs információja arról, hogy a határozat 2024. őszi visszavonása óta bármilyen fejlemény történt volna. Tavaly októberben Orbán Viktor miniszterelnök találkozott vele, de – mint a Mazsihisz elnöke mondta – ennek a megbeszélésnek nem az volt a témája és a célja, hogy a Sorsok Háza ügyét tisztázzák.

Hozzáfűzte: ha megszólítják, akkor nem zárkózik el, de a Mazsihisz elnökének nincs szándékában akár a kormányzattal, akár az EMIH-hel tárgyalásokat kezdeményezni a Sorsok Háza jövőjéről. „Jelen pillanatban nem ez a fő feladatunk, saját magunkat kell erősítenünk és fejlesztenünk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy fenntartja azt a 2023. nyári javaslatát, amelynek értelmében a Sorsok Háza „egy már meglévő és jól működő intézmény”, a Páva utcai központ fennhatósága alá kerülhetne.

A Népszava megkérdezte Köves Slomót is, hogy neki van-e bármiféle információja arról, mi lesz a Sorsok Házával. A rabbi egyetlen szóval reagált:

Nincs.

Mint cikkükben megjegyezték, a tavaly őszi kormányhatározat abban a tekintetben valóban egyértelmű, hogy mégsem kerül az EMIH tulajdonába az intézmény, a Sorsok Háza konkrét jövőjéről azonban nem rendelkezik (e határozatra egyébként a Miniszterelnökség is visszautalt a lapnak adott válaszában – bár ők úgy fogalmaztak, hogy az szerintük „egyértelműen fogalmaz a Sorsok Háza kapcsán”).

A Sorsok Háza épületére 7,5 milliárd forintot költött az állam, az állagmegóvás és őrzés korábbi adatok szerint évi 80 millió forintba kerül – jegyezte meg végül a lap.