A XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján felszólaló Szájer József szerint nem lehet kiigazodni az uniós jogrendszeren. G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója arról beszélt, hogy szerinte Budapest világpolitikai központ, és megtanítja Brüsszelt látni, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter pedig arról értekezett, hogy a világ egyszerű, és van jó, meg rossz oldal.
A XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján tartottak kerekasztal-beszélgetést Kihívások és válaszok címmel. A beszélgetésben részt vett Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, G. Fodor Gábor a XXI. Század stratégiai igazgatója és Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója. A moderátor Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója volt.
A beszélgetés indításaként Hankó Balázs kifejtette: „Sírnak Európában, mert nem olyan diákok érkeznek az oktatási rendszerekből, amilyenekre a gazdaságnak szüksége van.” Magyarországon viszont stratégiai partnerség van a szakképző intézmények, a felsőoktatás és a gazdaság szereplői között, aminek eredményeképpen az elmúlt években 44 százalékkal nőtt a műszaki és természettudományos területekre felvettek száma.
A miniszter ezt követően áttért a családügyi kérdésekre. Ezekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy az elmúlt időszakban most volt először példa arra, hogy informális keretek között találkoztak a családügyi miniszterek, a találkozó helyszíne pedig Budapest volt.
A találkozón a demográfiáról beszélgettünk, és kimondtuk, hogy igen, csökkent a születésszám az Európai unióban
– majd hozzátette, hogy a normalitás elérését tekintenék sikernek.
Itt csatlakozott be a beszélgetésbe Szájer József, aki leszögezte, hogy az uniós elnökség egy politikai műfaj, ezért a sikerességet is politikai dimenzióban kell értelmezni.
A brüsszeli rendszerben nem a siker, nem a kiemelkedés, nem valamelyik problémának a megoldása az, ami az eredményt hozza. Ott arra törekednek, hogy csak működjön a rendszer tovább és még tovább.
Szájer József szerint ez a hozzáállás olyan, mintha egy autónál csak arra figyelnénk, hogy minden alkatrésze menjen, arról viszont már nem beszélnénk, hogy milyen irányba haladjon ez az autó.
Fekete Rajmund történész ezen a ponton arról érdeklődött a Szabad Európa Intézet igazgatójától, hogy ha így tekint az Európai Unióra, akkor mit tart a magyar elnökség legnagyobb sikerének.
Szájer József szerint a legnagyobb eredménye a magyar elnökségnek, hogy példát mutatott arról, hogyan lehet egy ekkora hatalmas rendszert menedzselni, miközben megmutatta azt is, hogy igenis lehet politikai célokat kitűzni és azokat el is érni.
G. Fodor Gábor szerint ha a kihívásokról és a válaszokról beszélünk, akkor a jövő felől kell megközelíteni a kérdést, és pont ezért hatalmas siker a magyar elnökség számára, hogy nem visszafelé, hanem előrefelé haladt az EU a magyar irányítás alatt.
Nem véletlen, hogy azon a napon értékeljük a magyar elnökség eredményeit, amikor az új amerikai elnököt beiktatják
– tette hozzá a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, aki szerint senkinek nem volt érdeke, hogy a magyar elnökség sikeres legyen, de ahogy megváltozott a politikai kontextus az amerikai választások hatására, egyből mindenki sikeresnek tartotta azt.
G. Fodor Gábor hozzátette, hogy az Egyesült Államokban van sebesség, van gyorsaság, és pillanatok alatt képesek kitalálni három olyan gondolatot, amely teljesen átformálja a politikai koordinátarendszert.
Erre azért képesek, mert mernek a dobozon kívül gondolkodni. Az Európai Unió pedig közben maga a doboz
– jegyezte meg a politológus.
A magyar elnökség figyelt arra, hogy mi történik az Egyesült Államokban, aminek eredménye, hogy átrendeződik az európai politikai erőtér és „Budapest világpolitikai központtá válik”.
Bele lehetett volna simulni az eddigi formákba, de megmutattuk, hogy máshogy is lehet csinálni. A magyar elnökség nem ért véget, ez még csak a kezdet. Az elnökség intézményi keretbe oltott politikai invenciót hozott
– mondta G. Fodor, aki azzal zárta értékelését, hogy ő politológusként nem hajlandó megtanulni az EU-s szervek nevét, mert nincs értelme, akik pedig nem foglalkoznak politikával, azok számára teljesen idegen az a bürokrácia, ami Brüsszelben van.
Szájer József kifejtette, hogy Magyarországot gyakran támadják az Alaptörvény miatt, de nem értik meg, hogy a magyarok ezeréves tapasztalattal rendelkeznek a jogalkotás terén, amíg az Európai Unió még nincs százéves sem.
Egyszer így értelmezem, egyszer úgy az uniós jogrendszert
– viccelődött Szájer József, miután elmondta, hogy ő még jogászként sem tud kiigazodni az uniós jogszabályok között, de ezzel nincs egyedül, mert az Európai Bíróság is egyszer így, egyszer úgy értékeli ugyanazt az esetet.
Ezután Szájer József elmondta, hogy szerinte azért képes a Fidesz 14 éve hatalmon lenni – és ezt nem értik Brüsszelben –, mert ők nem akarják megváltoztatni a világot, hanem elfogadják azt, és a valóság talaján állva igazodnak hozzá, azaz válaszokat találnak a valós problémákra.
A Fidesz nem akarja Hamupipőke rücskös lábát véres erőfeszítéssel üvegcipőbe tuszkolni
– példálózott Szájer József.
(Borítókép: Szájer József 2025. január 20-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)