Készül az új Fővárosi Települési Terv, lesz a főváros néhány jelentősebb forgalmú pontján útfelújítás is, de hogy nagyjából mikor valósulhat meg az évek óta ígérgetett Városháza park, arra vonatkozóan csak reményeink lehetnek. Talán 2027-ben.
A lehető leggyorsabban, már a jövő évben (2026-ban) el kell kezdeni Budapest új közterének, a Városháza parknak a kivitelezését. A főpolgármester óhaja abból a szempontból valóban nem tűnik elhamarkodottnak, hogy ugyanezt az igényt már 2019-ben megfogalmazta, amikor október 23-ai beszédében úgy fogalmazott: nem lesz többé a kiváltságosok parkolója a terület, visszaadja azt a város a polgárainak. Aztán több mint 2 év telt el, amikor végre a tervpályázat kiírásáról szóló döntés megszületett. Az elképzelés szerint a Városháza park területének 50 százalékát zöldfelület tenné ki, azaz 8000 négyzetméter új zöldfelület jönne létre, míg a többi terület a megújult Városháza kulturális és közösségi programjainak helyet adó közösségi színtér lenne.
Az Oktogon építészeti portál ma be is mutatta a Lépték-Terv Tájépítész Iroda által elkészített koncepcióterv részleteit. Karácsony Gergely a késlekedést azzal indokolta, hogy munkájukat nem könnyítették meg a műemléki környezetre vonatkozó szigorú előírások és az időközben megváltoztatott építési törvény sem. Az új törvény által diktált hatósági engedélyezési eljárási idők ráadásul sok esetben kiszámíthatatlanok. Az elkészült koncepciótervek viszont már lehetővé teszik, hogy a projektmenedzsment-munka akár holnap megkezdődhessen – hangsúlyozta Erő Zoltán főépítész. A kereskedelmi funkciók kialakítására és hasznosítására viszont pontos elképzelésekkel kellene rendelkezni, figyelmeztetett Vitézy Dávid.
A Fővárosi Közgyűlés Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának mai ülésén a főépítész azt mondta,
lemondtak új városháza-szárnyak építéséről, és egyfajta minimalista változat mellett döntöttek, ezt tükrözi a nyitott városháza-terv.
A részletekről szólva aláhúzta, a szivacsváros-koncepció keretében alkalmazni fogják a tető csapadékvízgyűjtését és -felhasználását. A Városháza földszinti romterületét is hasznosítják: megnyitva és átjárhatóvá téve a Gerlóczy utca felőli keresztfolyosót azt úgy alakítják át, hogy magántőke bevonásával üzletek, kávézók kerülhessenek bele. A projekt alapköltsége 4,2 milliárd forint, további elemek megvalósítására 1,6 milliárdot szeretnének elkölteni. A park vonatkozásában, optimális esetben az engedélyes és kiviteli tervek 2027 első negyedévére készülhetnek el – jelezte a főtájépítész, hozzátéve, hogy nyáron szabadtéri színpadnak, kisebb rendezvényeknek, télen karácsonyi vásárnak adhatna helyet a közpark.
Mint elhangzott, a Városháza parkhoz kapcsolódó, a Főpolgármesteri Hivatal komplexumának részeként ismert Merlin Színházat megkapta az Örkény Színház, mivel működtetésére nincs a fővárosnak forrása.
A Városháza Park projekt kapcsán Vitézy nem látta, hogy az elmúlt 5 évet milyen munkával töltötték ki, mint ahogy azt sem, hogy a többlettervezési munkákra szükséges további 98 millió forintnak mi lesz a forrása. (Kiss Ambrus főigazgató szerint az általános tartalék.)
A Városháza Park projekt egészének finanszírozása az uniós TOP Plusz projektkörbe nem fér bele, ezért feltehetően saját forrásból kell megvalósítani – jegyezte meg hozzá Kiss Ambrus, aki a megvalósításról azt mondta, még 2025-öt sem látja előre, ezért nehéz bármit is mondani 2026-os ütemezésére vonatkozóan.
2024-ben több törvény és egyéb vonatkozó, magasabb szintű jogszabály megszűnt, amely eddig a településtervezést meghatározta, ezért kell újraszabni a Fővárosi Települési Tervet. Ez két részből tevődik össze, egyrészt a településfejlesztési tervből, másrészt a fővárosi rendezési szabályzatból. A Fővárosi Települési Tervet 2026. január 1-ig kell elkészíteni annak érdekében, hogy a kerületi építési szabályzatok 2027. június 30-áig hozzá igazodó módon (vele összhangban) elkészülhessenek.
A fejlesztéseket illető cselekvési program újragondolta azon akcióterületek megjelölését, amelyek a legújabb városfejlesztési célokat szem előtt tartva (lakásépítésre, zöldfelület-növelési célokra, infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozó követelmények meghatározásával) új csomópontokat képes indukálni. A sok barnamezős terület kellő lehetőséget kínál a jövő fejlesztéseire, de nem célja a tervnek, hogy a város épített szövetét kiterjessze. A települési tervnek az sem célja, hogy új jogokat keletkeztessen.
A Fővárosi Közgyűlés december végi ülésén arról is döntött (a főpolgármesterrel egyetértésben), hogy a Budapest Brand (BB) városmarketing-ügynökség költségvetési forrásainak döntő többségét átcsatornázza hajléktalanellátásra, állatvédelemre és a BKK-rendészet megerősítésére és kibővítésére, nem utolsósorban pedig útfelújításra.
Emlékezetes, hogy Vitézy Dávid javaslatára a közgyűlés a BB pénzeinek terhére a költségvetésben egy 4,1 milliárd forintos útfelújítási alapot (amiből 600 millió csak a tervezésre fordítható), illetve egy 250 millió forintos gyalogos- és kerékpárosközlekedés-fejlesztési keretet is létrehozott, amely a (nagyobbrészt külső kerületeket érintő) zebrakialakításokat is magában foglalja.
Budapest egyes útjainak felújítására 80-90 évente kerül sor a Budapest Közút számai alapján. Ráadásul erre a fenti forrás nem is elég, ezért rangsorolni kell, hogy mely útra jut, és melyre nem. A felújítások sorrendjét egyrészt az aktuális útállapot, másrészt a rajta zajló forgalom, harmadrészt az előkészítettsége és a tervezett közműberuházások határozzák meg. Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója jelezte, hogy 1000 km fővárosi kezelésű utat kell áttekinteniük, évente 35 milliárd kellene ezek minőségének szinten tartására.
3-4 milliárd forintból nem lehet még megállítani sem az útállapot romlását,
ugyanis egy ponton túl az adott út elér egy olyan állapotbeli szintet, amikor már nincs is útjavításra lehetőség, hanem komplex rekonstrukció kell, ami viszont nagyon megdobja a költségeket. Példaként a Budakeszi utat említette.
A Pozsonyi és István út (Újpest), illetve a Mester utca (IX. kerület) már engedélyes tervekkel rendelkezik, a prioritási listán elöl szerepelnek, azaz rekonstrukciójuk most karnyújtási távolságba került. A közbeszerzés-indításokról, így az útfelújításokról is a Fővárosi Közgyűlés dönthet.