Napjaink egyik legjelentősebb járványává nőtte ki magát az elhízás és a túlsúly, amely Magyarországon becslések szerint 5,5 millió, világszerte több mint 1 milliárd embert érint. Az előrejelzések szerint tíz év múlva a Föld lakosságának fele fog ide tartozni. Több mint esztétikai problémáról van szó, 200 krónikus betegség kialakulásához járulhat hozzá az extrém súlytöbblet – hívták fel a figyelmet szakorvosok és dietetikusok budapesti kerekasztal-beszélgetésén.
A szakemberek egyetértettek abban, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az elhízást betegségnek titulálja, ami azt támasztja alá, hogy a világszinten egyre többeket érintő problémát kezelni kell. Az Európai Unió lakosságát tekintve a legalább túlsúllyal élők aránya az egész régiót nézve 58 százalék, miközben ez Magyarországon már meghaladja a 60 százalékot, a lakosság negyede pedig jelentős súlytöbblettel él.
Orvosi értelemben a 30 feletti BMI-vel (testtömegindexszel) rendelkezőket már a krónikus kategóriába sorolják, ez a várható élettartamot 5-7 évvel csökkenti, mivel magában hordozza 200-féle betegség kialakulásának kockázatát.
A szív-érrendszeri betegségek az első számú gyilkosai az emberiségnek, globálisan és Magyarországon is
– emelte ki Merkely Béla belgyógyász, kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora. Ennek legjelentősebb rizikófaktoraként az elhízást nevezte meg, ami emellett szerepet játszhat az alvási apnoé, a diabétesz, a kardiovaszkuláris betegségek és 13-féle daganatos megbetegedés megjelenésében.
„Ma már az Egyesült Államokban jobban megrövidíti az életet az elhízás, mint a dohányzás” – mutatott rá Hosszúfalusi Nóra, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának egyetemi tanára. A több évtizede érintettek kezelésével foglalkozó szakorvos meglátása szerint halálos betegségről van szó, ami járványszerűen terjed, harminc év alatt megduplázódott az előfordulása. Ma a világon minden 8. ember él elhízással, minden negyedik 10-14 év közötti gyerek túlsúlyos.
A túlzott táplálékbevitel és a kevés mozgás következtében fehér zsír halmozódik fel a szervezetben, előszőr a bőr alatt, majd a szervekben, hasnyálmirgyben, gyulladásokat okozva és rontva az inzulin hatását – részletezte a szakértő, hozzátéve: a 2-es típusú diabétesz előszobájának tekintett inzulinrezisztencia nem oka, hanem következménye az elhízásnak. Mint megjegyezte, a mozgásszegény mindennapok és az energiadús táplálkozás is hozzájárul ahhoz, hogy a cukorbetegek száma egyre nő, Magyarországon ezt 1,2 millióra főre becsülik.
Hosszúfalusi Nóra azzal folytatta, hogy fogyással ezek a kockázatok csökkenthetők. „Az egyik legjobban regenerálódó szervünknél, a májnál az elzsírosodás visszafordítható, napi 800 kalóriás étrenddel 8 hét alatt 36 százalékról 2 százalékra redukálható” – hozta fel példaként. A testsúly már 5 százalékos csökkentése kedvezően hat a vérnyomásra, a vércukorszintre. „Tíz százalék testsúlycsökkentéssel már maga a beteg érzi a kedvező változásokat” – tette hozzá Merkely Béla. Az obezitológus szerint éppen ezért nem szabad feladni a küzdelmet.
Egy átfogó kutatás szerint az elhízással élőknél az életmód megváltoztatása, az egészséges étrendre és az aktív életvitelre való áttérés segítségével az első évben 40 százalék tudta megtartani a testtömegcsökkentést, míg öt évvel később már csak 23,4 százalékuk volt kitartó. A Semmelweis Egyetem rektora szerint a motiváció megőrzéséhez fontos a reális célok kitűzése. Kitért arra, hogy ugyan vannak antropológiai vagy nemek közötti eltérések a túlsúly egészségre gyakorolt hatásában, azonban a 30 feletti BMI a többségnél már kockázatokat rejthet magában. Az új ajánlás szerint a testsúly és magasság mellett az izomtömeget is figyelembe kell venni a testtömegindex megállapításához.
Erdélyi Alíz dietetikus a Semmelweis Egyetem mesteroktatója elmondta, hogy az elhízásnál a kóros folyamatok már akkor elindulnak, amikor a betegnek még nincsenek panaszai, erre a különböző vizsgálati- és laborértékek mutatnak rá. A táplálkozástudományi szakember szerint heti 0,5-1 kilogramm a fogyás optimális mértéke, és ahogy közelebb kerülünk az ideális testsúlyhoz lassulhat ennek üteme. „Sokszor olyan hirtelen fogyásról van szó, aminél inkább izomtömegből történik a súlyvesztés” – jegyezte meg.
A kardiológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a diéta mellett a mozgásról sem szabad megfeledkezni. Hosszúfalusi Nóra elmondta, hogy a szokásos heti 150-220 perces ajánlás a prevencióra elég, a testsúlycsökkentéshez minden héten 225-400 perc mozgásra van szükség. Kulcsfontosságúnak nevezte ebben a bevitt kalóriák ledolgozását, ami egy átlagos csokoládészeletnél 42 perc sétát vagy 22 perc futást jelent – említette példaként, hozzátéve: a kalóriadeficit elérésében kiemelt szerepe van az étkezéssel bevitt energia nyomon követésének, és az aktivitási szint növelésének.