Négy pillér mentén valósítjuk meg a céljainkat: tisztaság, rend, turisztika és kultúra – többek között ezt nyilatkozta az Indexnek Böröcz László, az I. kerület tavaly megválasztott polgármestere azzal kapcsolatban, hogy milyen irányokat jelölt ki magának erre a ciklusra. A politikus azt is kifejtette, milyen új intézkedések és beruházások érkezhetnek az önkormányzattól.
Böröcz László az Indexnek adott interjújában többek között arról beszélt, hogy
Polgármesterként rendesen berúgta a 2025-ös év kapuját. Árulja el, kinek az ötlete volt kordonokat kihelyezni a Halászbástyához?
A Halászbástyát üzemeltető önkormányzati cég javasolta, hogy 30 napos tesztidőszakra terjesszük ki a fizetős zónát, amit aztán megvalósítottak. Két nap sem kellett azonban hozzá, hogy belássuk, nem ez a jó irány.
Mi volt ezzel a lépéssel a céljuk?
Október óta hatékonyabb önkormányzati gazdálkodáson dolgozunk: kevesebb kiadás, több bevétel. Ez az intézkedés az utóbbihoz járult volna hozzá. 4,5 millió vendég fordult meg a várban az elmúlt egy évben, ami az itt élők és a köztisztaság szempontjából is jelentős terhelést jelent. Szeretnénk, hogy rendezettebb környezet és jobb szolgáltatások fogadják a turistákat, és azt is célul tűztük ki, hogy a közösség nagyobb mértékben részesedjen a hatalmas vendégforgalomnak köszönhető bevételből.
Ez érthető, de ehhez ilyen intézkedések szükségesek?
Itt túlcsorduló szemetesekkel, koszos, gondozatlan terekkel találkoztak az elmúlt öt évben az emberek. Most az a célunk, hogy használjuk ki az önkormányzat lehetőségeit. A Halászbástyát üzemeltető cégünknek volt egy ötlete, miszerint az 1995 óta fizetős szakaszt bővítsük ki, úgy, hogy szabadon látogatható részek továbbra is maradjanak. Ezt a képviselő-testület egyetlen ellenszavazattal fogadta el, még a Demokratikus Koalíció és a Kétfarkú Kutya Párt is igennel szavazott, a volt polgármester asszony pedig tartózkodott. A tesztidőszak indulását követően, a kialakult helyzetet és a visszajelzéseket látva haladéktalanul rendelkeztem a kordonok leszereléséről.
Komolyan gondolták, hogy ennek nem lesz visszhangja és „radar alatt marad”?
Ismétlem: a Halászbástya felső része 30 éve csak jeggyel látogatható. A nyugdíjasok és a diákok féláron, a 6 éven aluli gyerekek ingyen léphetnek be. A bevételeink 90 százaléka az ide látogató turistáktól származik. Nem véletlen, hogy 30 helyett csak két napig tartott a tesztidőszak. A korábbi városvezetés nagypolitikai ambíciókat igyekezett kiszolgálni, velük ellentétben mi az itt élők visszajelzéseit, véleményét is figyelembe vesszük döntéseinknél.
A Budavári Önkormányzat legutóbb a Ruszwurm Cukrászda ügyével került a címlapokra. Az Index elsőként értesült arról, hogy az önt megelőző polgármestert azzal vádolják, hogy védelmi pénzt szedett. Megoldódott ez az ügy? Hogyan áll most a cukrászda helyzete?
Az önkormányzat a saját rendeleteit figyelmen kívül hagyva hozta helyzetbe a cukrászda tulajdonosát, amíg ő jóban volt V. Naszályi Márta volt polgármesterrel. Amikor pedig összevesztek, akkor az önkormányzat részéről is változott a hangnem. A Kúria ítélete alapján is, közel 400 millió forinttal tartozik a cég az önkormányzatnak, azóta évek teltek el, és ez az összeg csak emelkedett. Azzal, hogy a volt polgármester ennyire elhúzta az elmúlt négy évben az ügyet, azt érte el, hogy majd amikor a felszámolás megtörténik, vagy a végrehajtás lezajlik,
egy fillért sem fogunk látni a pénzből, így az önkormányzat 400 millió forintot veszített.
Ugyanakkor az ingatlanokat vissza tudjuk szerezni. Mivel a két év múlva 200 éves Ruszwurm Cukrászda sokak szívéhez közel áll, tettünk egy javaslatot az ott dolgozóknak. Ennek az egyik része a tulajdonos felé az volt, hogy amennyiben a cég átadja a névhasználat jogát, akkor az önkormányzat tovább üzemelteti a két szóban forgó cukrászdát. Ha ettől elzárkóznak, akkor pedig a dolgozóknak ajánlottuk fel, hogy a kiürítés után az önkormányzat hajlandó átvenni az összes ott dolgozót, amikor már mi üzemeltetjük az üzleteket. Tehát az önkormányzat előbb-utóbb hozzájut a saját ingatlanához.
Hatalmas skalp lehet a kormánypártnak, hogy „visszaszerezte” a Budavári Önkormányzatot. Különleges elbírálásban részesült a választásokat megelőzően? Kapott pluszerőforrásokat?
Különleges elbírálás nem volt, a Fidesz mint párt, támogatott, ugyanazokkal a lehetőségekkel, mint másokat. Az erőforrásokról pedig annyit, hogy a feleségem és gyerekeim gyakorlatilag fél évig nem láttak, innen nézve valóban jelentős erőket mozgósítottunk. Higgye el, lakásról lakásra jártunk, beszélgettünk az emberekkel, konzultációt folytattunk, és szerintem a választási eredmény ezt visszaigazolta. Az itt élők azt érezték, hogy mi az ő gondjaikkal, a hétköznapjaikkal foglalkozunk, és ezt akarjuk jobbá tenni.
És még érkezett plusz nyolcszáz venezuelai menekült, akiket bejelentettek egy I. kerületi idősek otthonába?
Az ellenzéki média is megírta: nem történt ilyen. Ennek ellenére néha támadnak még ezzel, de igazából nincs jelentősége. A kérdéses szavazókörben működik a Máltai Szeretetszolgálat otthona, ide jelentik be a hajléktalanokat és menekülteket egyaránt, hogy legyen lakcímük, mert anélkül nem sok ügyet intézhetnek itthon. Máshol is létezik ilyen, például a VIII. kerületben az egyik hajléktalanszállóra több mint ezer ember van bejelentve. A baloldal az utolsó hetekben azt mondta, ezek a venezuelai magyar állampolgárok dönthetik majd el a választást. Ehhez képest mi történt?
Abban a szavazókörben feleakkora volt a részvétel, mint bármelyik másikban.
A szavazókörben 282 szavazatot kaptam, az ellenfeleim pedig 212-t, a számokból is pontosan látszik, hogy az itt élők szavaztak, nem pedig a Máltai Szeretetszolgálathoz bejelentett 800 menekült magyar állampolgár. A kerületben 500 szavazat volt a különbség, akkor is nyertem volna, ha ebben a körzetben senki sem szavaz rám. Nem véletlen, a választást követő hetekben erről már az ellenfeleim sem beszéltek, csak a volt polgármester próbálkozik néha tört spanyolsággal köszönni a testületi ülésen.
Korábban a Telexnek adott egy interjút, és ott azt mondta, „félnivalója nincs a Fidesznek, de tennivalója igen”. Ez azért lepett meg, mert azt gondoltam, háttérbe kerül önnél a nagypolitika azzal, hogy polgármester lett.
Ezt jól gondolja. Ugyanakkor korábban az önkormányzati munkám után, a nagypolitikában folytattam a köz szolgálatát. 2018-tól országgyűlési képviselő voltam és a Fidelitas elnöke. 2020-tól kerültem ide, illetve kezdtem megszervezni az I. kerületi polgári közösséget. Az I. kerület egy kincs, egy kuriózum, ékköve Budának és Budapestnek. Sőt, engedje meg, hogy azt mondjam, az országnak is. Nézzen ki az irodám ablakán, ilyen műemléki, világörökségi környezetben kevés helyen dolgozhat az ember! Ezt pedig meg kell becsülni. Ez nem egy akkora kerület, hogy itt idegenek lennénk egymás számára, nap mint nap találkozunk az utcán. Az emberek általában még köszönnek is egymásnak, pedig különböző identitások is léteznek, vízivárosi, krisztinavárosi, tabáni, gellérthegyi, naphegyi, várbeli.
Tehát akkor nincsenek nagypolitikai ambíciói?
Budavár polgármesterének lenni fantasztikus feladat. 2022 után döntenem kellett, hogy az országos politikában folytatom-e. Az I. kerületi polgári közösség tagjai arra kértek, hogy induljak a választáson, és ezt a Fidesz is támogatta. Ezután nem volt kérdés, hogy ez lesz a feladatom, küldetésem. Az elkövetkező időszakban erre szeretnék koncentrálni.
Böröcz László 1983. november 11-én Szombathelyen született. A középiskolát a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban végezte, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen közgazdászdiplomát szerzett. 2015 és 2019 között a Fidelitas elnöke, 2012-től 2014-ig a Miniszterelnökség szakmai tanácsadója, 2014 és 2018-ig az V. kerület általános alpolgármesteri tisztségét töltötte be. 2018-ban az országgyűlési választásokon a Fidesz listájáról parlamenti mandátumot szerzett, 2020 óta az I. kerületi polgári közösség vezetője. 2022-ben az országgyűlési választásokon Csárdi Antallal szemben alulmaradva elveszítette a választást Budapest 01 OEVK-ban, így 2022 és 2024 között a Miniszterelnökség miniszteri biztosa lett. Majd 2024-ben az önkormányzati választásokon Budapest I. kerületében megnyerte a polgármester-választást.
Milyen csapásirányokat jelölt ki magának?
Október elseje után nagyon sok mindennel szembesültünk. Például az átadás-átvételkor nem derült ki, csak hetekkel később, hogy az előző vezetés 71 millió forintos jutalmat osztott ki magának és munkatársainak, akik később felálltak és elmentek. A volt jegyző nyolchavi jutalmat kapott, és távozása előtt utasításba adta, hogy töröljék a saját és munkatársai levelezését. A munkája minősége egyébként is megkérdőjelezhető, nem jegyzőként, hanem politikusként működött.
Léptek ebben az ügyben?
Igen. A botrányosan kifizetett jutalmak ügyében büntetőfeljelentést tett az önkormányzat. Mondok más példát is: nem használták öt éve a szerződés-nyilvántartási rendszert. Ez azt jelenti, hogy a korábbi városvezetés ad hoc módon kezelte a szerződéseit, ami felelőtlen, és a 21. században teljesen érthetetlen is. De ott vannak a zöldkérdések is, ami a volt polgármester kedvenc témája. A kerületben vannak olyan fakivágások, amiket az önkormányzatnak jóvá kell hagynia. Itt a hivatalban az történt – összesen 27 ilyen esetet találtunk eddig –, hogy bejött a kérelem egy kivágáshoz, de erre nem válaszolt az önkormányzat, hogy ne kelljen állást foglalni. Miután nem érkezett válasz, egy idő után jogerős lett az engedély, és kivágták a fát. Csakhogy ebben az esetben, mivel az önkormányzat nem szólította fel a pótlásra a tulajdonost, a fákat nem pótolták.
Ezeket értem, de a kérdésem úgy hangzott, milyen csapásirányokat jelölt ki magának, miután megválasztották?
Négy pillér mentén valósítjuk meg elsősorban céljainkat: tisztaság, rend, turisztika és kultúra. Az egyik legfontosabb dolog, hogy a köztisztasági ágazatok költségvetési kiadásait több lépcsőben a következő két évben megduplázzuk. Jelenleg minimális létszám tartja tisztán a közterületeinket, a húsz főt sem éri el. Az első lépésben most hat fővel bővítünk, és az év hátralévő részében a tervek szerint az eredeti duplájára emeljük a létszámot. Vizsgálunk több európai példát, hogy modernizálni tudjuk az egész köztisztasági ágazatot.
A másik nagyon fontos kérdés a rendészet és a közbiztonság.
A kampányban is sokszor felmerült, hogy milyen problémák jelentkeznek a Batthyány téren, a Vérmezőn vagy a Szilágyi Dezső téren. Ezeken a helyeken néhány ember életvitelszerűen, a közösségi együttélés szabályaira fittyet hányva viselkedett. A hajléktalankérdést két irányból közelítjük meg: a kerületi lakosok érdekében rendészeti szempontból megerősítjük a közterület-felügyeletet, és kineveztünk egy rendészeti biztost. Ami a probléma szociális oldalát illeti, a Máltai Szeretetszolgálattal együtt keressük a megoldásokat. Bár nyilván ez közterületi kérdés, mégis humánusan, előre figyelmeztetve érdemes fellépni. Idetartozó feladat a zöldfelületek karbantartása is, az elhanyagolt parkok melegágyai ezeknek a problémáknak.
Gondolom, minden erőforrást megkap a kormánytól, hogy az I. kerületi polgármesteri szék biztosítva legyen.
Ebben téved. Az igazság az, hogy lehet a kormánynál kopogtatni, de úgy gondolom, polgármesterként most nem ez a feladatom. Nem szeretnék bejelentkezni sehova, hogy valaki oldja meg az összes problémámat.
Nem akarom, hogy valaki azért adjon forrást, mert nem tudom azt előteremteni.
Nekem polgármesterként elsősorban az a feladatom, hogy azokból a lehetőségekből, amelyek a kerület részére adottak, kihozzam az itt élők számára a maximumot. 2025-ben Magyarországon egy polgármester tegyen meg mindent azért, hogy önellátó, önfejlesztő képességekkel rendelkezzen.
Tehát akkor semmilyen fejlesztésben nem akar a kormányra támaszkodni?
A nagy fejlesztésekhez szükséges a kormányzati támogatás, de először az alapokat kell rendbe tenni, és ezzel bőven van tennivaló. Ha ezzel megvagyunk, akkor lehet olyanokon gondolkodni, amit most feszeget. Rengeteg tervünk van az elkövetkező időszakra: a Batthyány tér és a Fő utca felújítása, Víziváros forgalomcsillapítása, egy új kulturális negyed kialakítása, plusz a Szentháromság tér felújítása. Az előző városvezetés csak a Szentháromság téri terveztetésre elköltött 60 millió forintot, aztán ami a végén megszületett, az abszolút nem illett ide. A kerületi lakók tiltakoztak ellene, a váriak aláírásgyűjtést szerveztek.
Tudna egy kicsit konkrétabban fogalmazni?
A Szentháromság teret és a környékét mindenképpen szeretnénk felújítani a következő időszakban. A Gellért-hegy és a Vérmező kifejezetten hányattatott sorsú, ide szeretnénk komoly erőforrást összpontosítani. A fővárossal megkezdtük a tárgyalásokat arról, hogy átvennénk bizonyos területek vagyonkezelését és az üzemeltetését is, mert nekünk fontos, nekik nem annyira. A Vérmező szerintem Buda egyik legjobb része, és fantasztikus hely lehetne. Félre ne értse, most se rossz, de azért a közvilágítás nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. A parkot még bőven lehet fejleszteni, és közösségi szempontból olyan funkciókat kellene telepíteni, ami az itt élők és az idelátogatók számára is hasznos. Ugyanez igaz, ha megnézzük a Gellért-hegyet, a Filozófusok kertjét: a kampányban legalább lenyírták a füvet, és elvitték a szemetet, de ezenkívül nem foglalkoztak vele. Nem igazán költött rá a főváros sem.
Tehát bizonyos területeket most átvenne a fővárostól?
Igen, és fejlesztenénk, ha már korábban elhanyagolták. Ez ügyben főpolgármester úrral már folynak a tárgyalások. A Batthyány teret talán már említettem, és itt van még az Európa Park, ami az I. kerület tulajdonában van, de szintén fővárosi kezelésben. Alapvetően tehát a saját tulajdonunkban lévő zöldfelületeket vennénk át a fővárostól. Ugyanakkor számtalan további konkrét fejlesztési tervünk van.
Például?
A Budai Várnak, illetve az egész I. kerületnek vannak olyan gócpontjai, ahol a turizmus koncentrálódik. Ilyen például a Lánchíd és a Szentháromság tér környéke. A tulajdonosi szemléletet szeretnénk erősíteni ezeken a területeken. Eddig úgy adta bérbe az önkormányzat ezeket a helyeket, hogy kiírt egy gyors pályázatot, és aki a legtöbbet kínálta, az elvitte. Most azonban azt szeretnénk, hogy a turistacélpontokon minőségi szolgáltatók és vendéglátóhelyek működjenek. Vizsgáljuk annak a lehetőségét is, hogy a pályázatokat úgy írjuk ki, hogy ne csak fix bérleti díjat fizessen a nyertes, de a forgalomból is részesedjen az önkormányzat, és egyben minőségi garanciákat is kapjunk.
Magyarán, ha jól megy a hely, amiben értelemszerűen érdekelt, akkor jóval több pénz folyhat be az önkormányzatnak.
Igen, úgy gondolom, hogy ebből az önkormányzat nagyságrendileg tudja majd növelni a saját bevételeit, és példát mutathatunk más önkormányzatoknak.
A cél az, hogy erősítsük az önkormányzat saját lábát, a saját bevételeit úgy, hogy megjelenik a tulajdonosi szemlélet, és egy a piaci felfogás is. Mindezt úgy, hogy a fejlesztések, szolgáltatások hatását az itt élő kerületi lakosok érezzék elsősorban.
A kultúra és a közösségi élet fejlesztése pedig a szívügyünk. Az I. kerület már csak elhelyezkedése miatt is Budapest kulturális életének az egyik fellegvára kell hogy legyen. Már a következő hónapokban is új programokkal készülünk, a 125. évforduló apropóján Márai-emlékévet tartunk idén Budaváron.
Térjünk át oda, hogy mégiscsak olyan helyen lett polgármester, ahol többek között Orbán Viktor és Rogán Antal munkahelye van. Így felmerül a kérdés, hogy kell-e egyeztetni vagy engedélyeket kérni külön tőlük ezekről a fejlesztésekről és a tervekről?
Engedélyt kérni nem kell, nem is volt ilyen típusú kérés. Az itt élők érdekében természetesen a szükséges egyeztetéseket a fejlesztésekről megtesszük.
Pedig egyes fejlesztések az ablakaik alatt történnek. A kormány életét, működését is befolyásolják ezek a beruházások.
Nézze, az építkezések mindig problémával és sok kellemetlenséggel járnak, megnehezítik a mindennapokat. Ezúton is köszönjük az I. kerület lakóinak, hogy elviselik ezeket, ugyanakkor, ha megnézi a Pénzügyminisztériumot, a Vöröskereszt-székházat, akkor láthatja, gyönyörűek lettek. A fejlesztések az itt élők környezetét szebbé tették, függetlenül attól, hogy azokat a kormányzat valósította meg. Ezeknél az építkezéseknél nekem az a feladatom, hogy a kerületiek szempontjai is érvényesüljenek. A nagyobb önkormányzati fejlesztések kapcsán, mint például a várfal rekonstrukciója is, tervezünk egyeztetni. Így nyilván megkeressük majd a kormányzatot, mert ez a beruházás az önkormányzaton jóval túlmutat. De ezeket az egyeztetéseket egy nem fideszes polgármester is megtenné.
A mindenkori I. kerületi polgármesternek talán az egyik legfontosabb feladata a turisztikai kihívásokra, az idegenforgalmi terhelésre és a felmerülő helyi igények között kialakuló feszültségekre megfelelő megoldást megtalálni. Legyen sok bevétel, de az itt lakók ezt ne szenvedjék meg. Jól gondolom?
Ez a feszültség természetes, hiszen az itt élők minden nap megtapasztalják, mivel jár az évi 4,5 millió látogató. Ezt akkor lehet jól kezelni, ha érzik a polgárok, hogy ez egy megtisztelő adottság, sok lehetőséggel. A turistákat nem lehet kitiltani innen, ugyanakkor jelenlétüket szabályozni szükséges. Így, ha már a terhelést a lakosoknak el kell viselniük, akkor cserébe pluszszolgáltatásokat kapnak. Közösséget építünk a kerületi lakókkal, ez csakis így működőképes. Az önkormányzat odafigyel rájuk, megvizsgálja és válaszol a problémáikra, gondoskodik a tisztaságról és a rendről. Egyensúlyba kell ezt hozni.
Tud erre konkrét esetet mondani?
A turistabuszok szabályozatlan behajtása sok kellemetlenséget okozott. Sikerült megállapodni a fővárossal, és 2026-tól már a kerület tudja szabályozni ezt a kérdést. 2025 még átmeneti év lesz a behajtási engedélyek kiadása kapcsán, de már most jóval kevesebb nagy busz tud majd behajtani a Budai Vár területére. A végső cél pedig az, hogy az önkormányzatnak legyen egy saját maga által üzemeltetett elektromos kisbuszflottája, amely körjáratban hozza-viszi az utasokat. Ezzel is növelni tudjuk a turizmusból származó bevételeket, ugyanakkor a kerületet óvni tudjuk a szennyezéstől, terheléstől.
Ezek az elképzelések azt vetítik előre, hogy döntően lokális és helyi ügyekkel szeretne foglalkozni. Gyakorlatilag ideológiamentes terveket vázolt, viszont ezekhez nemcsak bevételekre, hanem időre is szükség van. Ezekre mind lesz ideje a következő választásokig?
Célunk, hogy a következő 5-10 évben a miénk legyen az ország egyik legjobban működő önkormányzata, elégedett budavári lakosokkal, akik otthon érzik itt magukat. Nekem az a dolgom, hogy mindezt megvalósítsuk az I. kerületben. Ezekért a célokért dolgozunk, együttműködünk a fővárossal és a kormánnyal, mindig az I. kerületiek érdekeit képviselve.
(Borítókép: Böröcz László 2025. január 15-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)