„Nem engedhetjük, hogy a kormány áron alul kiárusítsa a város aranytartalékát, hogy a közérdeket felülírja kevesek magánérdeke” – mondta Karácsony Gergely, amikor kedd délután bejelentette, hogy a fővárosnak elővásárlási joga van a mini-Dubaj – hivatalos nevén Grand Budapest – területére, és élni is fog vele.

„Eszünk ágában sincs erről lemondani, hiszen éppen most kerestünk a fővárosnak 28 milliárd forintot” – jelentette ki a főpolgármester, utalva ezzel arra, hogy Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletével törvénytelennek minősítette azt a kormányzati döntést, amellyel inkasszálta a főváros számlájáról az általa meghatározott és a Fővárosi Önkormányzatra kirótt szolidaritási hozzájárulás összegét.

Jelenleg a Magyar Államkincstár (MÁK) jogszerűtlenül tartja a számláján a fővárost megillető 28 milliárd 300 millió forintot és kamatait, ami a bírósági ítélet szerint visszajár – véli Karácsony Gergely, ám a MÁK nem sokkal később közleményben jelezte, hogy nem fizetnek vissza semmit.

Ezzel kapcsolatban volt Karácsony Gergely az ATV Egyenes beszéd című műsorának kedd esti adásában. A főpolgármester legfontosabb állításait alább foglaltuk össze:

• Nevetséges az 50 milliárd forintos ár, amennyiért a kormány eladná ezt a területet a beruházónak, mivel ez Magyarország legfontosabb fejlesztési területe.
• Az államnak először rendbe kell tennie ezt a területet, meg kell valósítania az infrastrukturális beruházásokat, és csak azután szabadna értékesítenie, de ehelyett az állam „sz*rért, h*gyért” adja el az araboknak. Évtizedes mértékben is nagy botrány az, ami történik. „Ingyen nem lehet valaki ilyen hülye” – tette hozzá.
• A kormány csak azért csinálja ezt, mert versenyeztetés nélkül elképesztő mennyiségű beruházást akar hozni a Fidesz-közeli építőipari cégeknek. A mini-Dubaj projektre egy konkrét Fidesz-közeli cég lett felkérve.
• A vásárlást abból a pénzből finanszíroznák, amit a kormány visszautal nekik, miután a bíróság a fővárosnak adott igazat a kormány önkormányzatokra kivetett sarca, a szolidaritási hozzájárulás ellen indított elhúzódó perben.
• A Budapesti Közműveken keresztül van a fővárosnak elővásárlási joga a területre. A fent említett módon visszajáró 28 milliárd forintot mindenképp kifizeti a főváros Rákosrendezőért.
• Az adásvételi szerződésben az arab befektető nem vállalt semmit, ő pedig az utóbbi időszakban senkivel sem tudott tárgyalni a kormányból Rákosrendezőről. A szerződésről viszont nem akar tárgyalni az állammal.
• Bírósághoz fordul, miután a Magyar Államkincstár (MÁK) bejelentette, hogy nem jár vissza a pénz a fővárosnak, továbbra is fizetniük kell a szolidaritási adót. Kártérítési pert kell indítania ahhoz, hogy a főváros visszakapja a pénzét.
• Egyeztet a fővárosi frakciókkal az elővásárlási jogról. Ha a kormány elad egy állami telket magánbefektetőknek, azt a bíróság még semmissé teheti. A fővárosnak nagyjából tíz napja van arra, hogy éljen az elővásárlási jogával.
• Közérdek, hogy ez a terület köztulajdonban maradjon. A főváros nem akar tárgyalni az arab befektetővel, ha megveszi Rákosrendezőt. Először ki kell találniuk, hogy mit akarnak kezdeni a területtel, és utána kell befektetőt keresniük.